Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Bereczky Sándor. Néhány szó a bibliai olvasókönyv kérdéséhez

hogy „alig múlhatja más felül," a mint az Evers jelenlétében a Zeitschrift für den evangelischen Beligionsunterricht V. évfolyamának 4 ik füzetében a 298 ik oldalon olvasható „die . . . Bremer Schulbibel, die eigentlich . . . fast alle gerechten Anforderungen erfülle und kaum übertroffen wer <Ien könne." Megnéztem a Hofman-féle Schulbibel ötödik kiadását, mely 1898-ban Dresdában jelent meg, <ie az én példányom előszava a 3-dik sorban azt mondja: „A szerkesztőnek semmi oka sem volt, iiogy akár a tartalom, akár az alak tekintetében munkáján valamit változtasson. * És a címlapon a többi betűktől megkülönböztetett nagyobb betűkkel ^11 a Sohulbibel név és alatta kisebb betűkkel a mellékeim. Tehát a Jausz úr által emiitett címváltoztatást én nem látom, pedig aligha tévedek, a mikor azt hiszem, hogy Jausz úr is az ötödik kiadásról szól, mert a számot két helyen is kiirta. A kiadó nyilván kétféle címlapot is készített s mivel Jausz úrról valahogy megsejtette, hogy a Schulbibel szót nem szenvedheti, oly példányt küldött, melynek címlapján a Schulbibel név «lant szégyenkezik, nékem pedig, ki e névnek ellensége nem vagyok, oly példányt juttatott, melyben a Schulbibel név fenn a címlap homlokán büszkélkedik. Ebből pedig az következik, hogy Jausz úrnak nem volt joga, hogy Hofman Schul'bibeljét a földnek színéről eltörölje. Jausz úr törtónetirását a következő dolog jellemzi. Sikerült neki cikkemben egy sajtóhibát (vagy tollhiba volna?) felfedeznie. Jaj néked szegény sajtóhiba. Hasábokon át folyó értekezésnek lettél okozója és mely súlyos következtetéseket vont le " belőled kritiüus történetíród. Cikkemben egy helyen ez áll: „Ha látta a jelesebb ós leginkább Iskolai Bibliákat . . ., miért nem tanulta meg belőlük, hogy az Ó szövetség mellől, az Új szövetségnek nem szabad hiányoznia.« Nyilvánvaló, hogy e mondatban a leginkább szó után ez a szó : has znált kimaradt. Jausz úr ugyancsak kihasználja e sajtóhibát, nem kevesebb, mint négyszer hivatkozik rá ós idézi macska körmök között. Egyik hivatkozását ekkép kezdi: „Ha ez (t. i a sajtóhibás hely) azt jelenti, hogy akár a legtöbb, akár a legjelesebb ilyen munkák cime Schulbibel, úgy ignorantia, vakmerőség

6 stb. Már hogy jelenthetné azt, mikor a leghasználtabb Iskolai Bibliák közt Voelker-Strack (egyszersmindenkorra Yoelker) Biblisches Lesebuchját is megemlítettem. Miután hibás volt Jausz úr főtétele, hibásak az ebből vont következtetései is. Az Iskolai Biblia, a Schulbibel szót ón is, mint mások, nemc3ak oly könyvek megje lölósére használom, melyekre az a cim van nyomatva, hanem általában a bibliai kivonatok vagy szemelvények közös nevéül. Úgy áll a dolog ezzel is, mint az ünnep szóval. Azért említeni e szót például, mert Jausz ur, a mint első cikkének egy zárjelbe foglalt megjegyzéséből kitűnik, ennek fogaimával sincs tisztában. Az ünnep szó szűkebb értelemben az ünnepeket a vasárnapok kivetelével je lenti, de tágabb értelemben az ünnep fogalma a vasárnapokra is kiterjed Avagy a kik Luther Kátéjának 3-ik parancsolatát szószerint ekkép fordítják : Az ünnepet megszenteljed, azok a vasárnapokat kizárnák a megszentelendő napok sorából? Az Iskolai Biblia nóv tágabb érteiemben magába foglalja az összes bibliai szemelvényeket s ekkép a Bibliai Olvasókönyv is iskolai biblia. Egyszer csak erőt vesz Jausz úron a harag ós azt kérdi : igazat mondottam e, mint előadó a külföldi munkákról? Ez már ama bizonyos rabies theologorum. Erre nem is felelek. Az egyetemes tanügyi bizottság ülésein soha jelen nem voltam s igy azokon előadóul sem szerepelhettem ; írásban beadott javaslatom meg van valahol a hivatalos iratok közt; ha kíváncsi rá, keresse meg. En csak az imént mutattam ki két külföldi munkáról tett állítására, ú. in. Evers jelentésére és Hofman könyvének 5 dik kiadására vonatkozólag, hogy tévedett, tessék ugyan azt tenni az én állításaimra nézve is. A mi az Iskolai Bibliai különböző neveit illeti, arról már eleget nyilatkoztam. Abból, hogy Voelker a hatóság kívánsága szerint könyve cimét meg változtatta, hogy a brémaiak is a hatóság kívánsága szerint könyvüket kétféle cim alatt terjesztik és hogy, mint most kitűnt, Hofman könyve is két különböző cim alatt vaii forgalomban, nyilvánvaló, hogy a bibliai szemelvények német szerkesztői a cim-kórdést nem tekintik lényegbe vágónak, nem parodizálják Luthert és nem kiáltják páthoszszal minden kis okból : Itt állok, máskép nem tehetek. Az Iskolai Biblia ép oly iskolai könyv, mint a Bibliai Olvasókönyv, egyik sem annyira tankönyv, mint inkább iskolai segédkönyv, mely a teljes Bibliát helyettesíti. Köztük a különbség ma már csak a címben van, a mennyiben ugyanazon elvek alkalmazását találjuk a különböző szerzők szerint külön-