Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - VI. Adományok - Dr. Kéler Zoltán. Pályadíj

LÍAG} arors-ágon KII miféle külföldi hatalom érdeke, nem rrvéryelülhet, érvényesülnie nem szabad, csak a nígyar mmzet érdekének. . . . Jövel hát, te szent nap! Hintsd á'dó sugíiraidat én népemre, magyar nemzetemre, valláskülönbség nélkül és bár legyenek itt különböző njájai — „más, más juhai" — az Islen fiának: legyen azok közt megelégedés, béke és testvéri szeielet s jogtisztelet, hogy elmondhassuk őszinte sziv vei az angyali seregekkel: Dicsőség a magasságos menyekben az Istennek, békesség e földön és az emberekhez jóakarat" Dr. Kéld* ZoJtí'll, egjliázmegjei törvényszéki biró a feher-komáromi ág. hitv evang. egyházmegye taniiói részére a szükséges önművelés, főkép nagy keresztyén paedagógusok mélyreható, alapos tanulmányozásának előmozdítása végett 200 k. azaz kétszáz korona pályadijat tűzött ki egy a népiskolai neveles körébe vágó dolgozatra A tárgy: „A népiskolai nevelés alap elvei Comenius Nagy Oktatástana alap. ján." A dolgozatnak fel kell ölelnie Comenius világhírű remek munkájának alapeszméit, melyek a népiskolai nevelésnél alkalmazhatók s tárgyalnia kell a népiskolai tárgyak anyagát és módszerét lehetőleg összehasonlítva a ma szokásos tanitásmóddal s feltüntetnie a inai tanítás egyes hiányait Az adományozó azon feltételhez kötötte adományát, hogy a pályázatban minden fehér-komáromi ágost. hitv. evang. gyülekezeti tanitó részt vegyen, mert forró óhajtása, hogy tanítóink közt nemes vetélkedés támádjon, ki tudja jobban, teljesebben, tisztábban megérteni Comenius hatalmas szellemét s alkalmazni alapelveit. Ily versenytől lehet várni iskoláink általános föllendülését. Ez teszi lehetővé, hogy iskoláink a jövőben is, mint az oktatás és nevelés elsőrendű tűzhelyei köztiszteletben részesüljenek. Comenius Nagy Oktatástanát Dezső Lajos fordításában egy példányban minden egyes tanítónak egyidejűleg megküldi az adományozó, A lévai ág hitv. evang. egyház „orgona alapja" javára Léván 19U3. január hó 4-én convent bált rendez.j A tiszántúli egyházkerület őszi közgyűlésén Kiss Áron püspök bátor szóval tárta föl a ref. egyház jelen nyomasztó helyzetét; a nehéz harcot, a melyet nemcsak a pajzsos férfiúval, az Ínséggel, hanem a hitközönynyel, sót a klerikális támadásokkal szemben is vivnia kell. Hangsúlyozta, hogy tovább várnunk nem lehet, nem szabad. Sürgetnünk kell minden oldalról és minél erélyesebben az 1848. évi XX. törvénycikknek végrehajtását. Ehez jogunk van. A beszéd a gyűlésre mély hatást tet, melynek Erőss Lajos adott kifejezést. Meleg köszöneiet mondott a püspöknek a szép s mély igazságoka£magában foglaló nifgnyiió beszédért. Most az 1848. évi XX. törvénycikk végrehajtását süigető egyházmegyei előterjesztések kerültek a napirendre. Nem csekély jelentőségű ténynek kell tartanunk, hogy a gjülés első napján három oldalról meiült fel a nevezett törvény cikk végi t hajtásának sürgetése. Először a püspöki megnyitóban, azután egyházmegyei fölterjesztések alapján, végül a közoktatásügyi miniszter iskolaállilási rendeletével kapcsolatban. Az egyházmegyék közül a nagybányai, beregi és érmelléki sürgetik a törvény életbeléptetését s egyúttal az egyházi adózás korfczeiű iei;dezését. A nagjbányai a tízszázalékos egyházi adón felül követeli a dctációt, az éimelléki pedig annyi 800 koronát kér, a hány tanítói állást tart fenn mindenik egyház. A kerület a kérdésben érdemileg nem intézkedett, hanem az indítványokat a konventhez, mint zsinatelókészitő-bizottsághoz terjeszti fel Ugyanigy járt el az alsó-szabolcsi egyházmegye rokontermészetű indítványával, mely szerint túlterhelt egyházaink addig, míg maga az állam az 1848. évi XX. törvénycikk értelmében nagyobb dotációt nem ad, újabb iskolák "állítása alól mentessenek fel. Ezt a kérdést Zsigmond Sándor adta elő, meggyőzően fejtvén ki hitsorsosaink elbírhatatlan egyházi terheit, a minisztérium követelését és nem segélyezését. Ha a tanítói fizetések kiegészítését kérjük tőle. azt mondja, az erre szolgáló pénztár kimerült, mégis újabb meg újabb iskolák felállítását követeli. Szinte azt kell hinnünk, hogy tervszerüleg nyomják felülről a szegény kálvinista egyházakat és népet. Méltányosságot és igazságot kérünk és várunk 1 KÜLFÖLD. Rómában a pápa okt. 30. kelt „apostoli" iratával végleg megalakította a bibliai tanulmányok fejlesztésére a bizottságot. Közelebbről hármas feladatot tűzött maga elé. 1 Gondos megfigyelését és elsajátítását a valódi bibliai tanulmányoknak s az azokkal összefüggő segédtudományoknak, főleg a keleti nyelvtudományoknak ; 2. A szentírás feltétlen tekintélyének elismerését s a külső kritika mellőzését, miután az isten kizárólag az egyházi csalhatatlan tantekintélyre bizta az írásnak biztos, valódi és helyes értelmezését; 3. Az irás értelmezésénél az egyházi álláspont megtartását, kivéve azokat a helyeket, a melyeknek értelmezésére nézve az egyház még nem nyilatkozott. Különösen figyelmet fog fordítani a bizottság az egységes felfogás, a kijelentett igazságok tekintélye s az isteni traditio érvényesítésére. E bibliai tanulmányok eredményeként fogja