Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Dr. Kluge Endre. A jövedelmi pótadóról

B. Ztg.* sem hagyja megjegyzés nélkül e mozgalmat, s közelebbről a porosz egyházkormányzat ellen fordítja a modern theológiát támadó fegyverét. Még megemlítjük, hogy a kérdéshez külön előadásokban Hein ri ci lipcsei, Hase boroszlói tanár és Lahusen berlini tanár is szólottak. Csodálatos, hogy a prot. egyházban ilyen pápás tünetek ós jelenségek lehetségesek 1 Vagy talán „a keresztyén ember szabadsága" nem vonatkozható a tudományos theológiára 1? Ehrhard reformkathoI

icizm u s a ugyancsak élénken foglalkoztatja a pápás köröket. Igy Keppler püspök ismeretes gunindeni beszédjét újabban még megtoldotta reformellenes nyilatkozatokkal s ,,a nyomorult (sic'.) Los von Eom mozgalma", elleni támadásokkal. Az evangóliom terjesztésére Németországban keletkezett egyesületnek is kijutott a támadásokból, a melyekre aztán Braun fóegyházi tanácsos is válaszolt Visszautasította az evangelizátió egyesületére s a Los von Rom mozgalmára szórt vádakat, és sajnálattal konstatálta, hogy „még magas püspökeiben sem világlik az evangóliom világossága a katholikusoknak." Majd ugyancsak Keppler püspök Ehrhard művére célo'/va a modern kultúra ellen Heilbronnban is intézett támadást. Bizonyos gúnynyal illeti „a Bildungs und kultúrsvindlit-' s az ú. n. Ehihard-féle művelődési katholicizmust," a melyben ő egy elv nélküli veszedelmes irányzatot lát. „Ide s tova inognak annak művelői a hit ós a hitetlenség s az egyházi tekintély elismerése és annak megtagadása között," holott náluk ez nem más, mint „kompromisszum a hit és a hitetlenség, a ker. és a világi élet, Krisztus ós Beliál között." Ehrhard-dal szemben vitatja, „hogy nem a katholicizmus a modern kultúrán, hanem megfordítva a modern kultúra a katholicizmuson ítélendő meg, mivel az az emberiség egyetlen éltető ereje és kovásza." Ismételten is támadja „az osztrák szomorú szinijátékot" s az evang. társaságot Würtenbergben. S a beszéd végén mégis azt mondja, hogy „az isten akarata az, hogy nálunk békében éljenek egymással a vallásfelekezetek!" Hát úgy látszik, hogy a bajor püspök harcias kedve Keppler püspököt is megszállotta. Kíváncsian szemléljük a reformkatholicizmus további terjedéséti A Bruno Giordano egylet Németországban erélyes ós lelkes tiltakozást tett közzé abból az alkalomból, hogy Tolstoi gróf „az élet célja* cimű műve „az egyházi intézmények megtámadása" cimén confiskáltatott. Helyesen utal a tiltakozás Tolstoi „vallásos erkölcsi kutatásainak szent komolyságára," a melynél fogva „az életnek célját csakis az isten akaratának teljesítésében s a ker. tanok követésében" látja s a ki ez alapon »istentagadónak," a minek az orosz kormány deklarálta, épen nem mondható. Tolstoi művei komoly vallásos tartalmuknál fogva a világirodaiont kincsei, a melyek a lipcsei biróság itólete alá nem eshetnek. E biróság ugyanis azon az alapon Ítélte el Tolstoi idézett művét, hogy az ő támadásai a keleti katholicizmus dogmáira ós sákramentomaira a német katholicizmusra és protestantizmusra is vonatkozhatok — valóban sajnálatos a lipcsei biróság Ítélete, a mely ellen a modern eszmevi~ lág nevében tiltakoznia kell mindannak, a kinek még érzéke van a szellemi szabadság iránti Őszintén sajnáljuk a szomorú esetet ! Dobsina. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállításának eszméjét élénkítette fel a magyar ifjúság. Azóta a 200 esztendő alatt, a mióta messze van. e hazából, emlékének megőrzésére még nem történt semmi. Történetírók sivár feljegyzése, verselgetők tavaszi sopánkodása őrzi csak nevét. — Fiatalon maradt árván, apja alig néhány nappal élte túl születését, és a gyermek, kire Magyarország legnagyobb vagyona nézett, anyja oltalmára maradt. Ez az anya Zrínyi Ilona volt. Fejedelmi módon nevelte fiát. Mostoha apja, Tököly hordta magával fiatalon háborúiba, legelőször Pozsony ostromához. Midőn anyja Munkács várát védte, ő is ott volt nénjével, Juliannával együtt és május 22-én, Szent Ilona napján a fiú ily szavakkal kö szöntötte föl várvédő hős anyját: Ínség bilincseit keiülö magyarság, Egy Munkács várában szorult a szabadság, Kit egy Zrinyi szivü. tartott meg asszonyság, Hol van s hálát nem adsz az egész magyarság? További élete is olyan, mint egy költemény, „egy bús elégia," mig ezt a szép ós nagy életet betetőző az idegen föld kolostorában oltárköve. — Róla szol a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 166 füzete. A „Cirkemé Listy" f. év 6. számában a vezető cikkben az „egyházi terhel^"-ról szólt s panaszkodik, hogy nagy ós soknemű az egyházi adó, s hogy különösen az egyházi közigazgatás nyel el nagy összegeket Az állami hozzájárulás, az államsegély növekszik ugyan, de az egyházhivek egyházi terhe nem kevesbedik. Felfelé, az állammal szemben a jelszó: »non possumus," lefelé, a néppel szemben pedig: „fizess." Nem csoda azután, ha a nép szabadulni kívánkozván a nagy terhektől szekták felé hajlik, vagy felekezetlen lesz, vagy pedig Amerikába vándorol ki s az egyetemes gyűlésen mindezért senkinek sem fáj a feje. A lap többi részében olvasható: Boor Jánosnas egyházlátogatáskor mondott egyházi beszéde; azután folytatólagosan elmélkedés a kátéoktatásről

r majd Slá

vik János felelete Fábrynak „Pilatik