Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - VII. Rendeletek, körlevelek, tudnivalók - Baptista istenitisztelet tartására engedélyt kell kérni

sége is meglesz, a közös atya imádásában I Ezt a közösséget is meg kellene támadni f?) Az őrállók magok vagy támadók vagy tehetetlenek s ehhez hozzávéve még a Krisztus istenségét tagadó unitáriusokkal való barátkozást, bizony — úgymond czikkiró — ev, egyházunk mult évi állapota — B a h y l Mátyás hitvalló kifejezése szerint — igazi tristissima íacies, mindezek után íőkötelessógünk az őrállás és imádkozás. (Ezt teszik ám az „órái • lók" isi Csakhogy keresztyéni és hazafiúi szellemben, nem pedig a gyűlölködés ós elfogult nem •/etiség érdekében 1) ÜÓkai Lajos budapesti protestáns egyházirodalmi kiadó azon kéréssel fordul Magyarország összes protestáns lelkészeihez, hogy szíveskedjenek a saját kiadásukban megjelent bármilyen czimű, egyházi irodalomba vágó munkájuk ós dolgozatuk (esetleg tankönyvük) teljes ós pontos czimét vele mielőbb közölni. Nagy hiányát érezzük egy minden protestáns művet magában foglaló katalógusnak. Egy ilyennek megszerkesztése czóljából fordul a nevezett cz ég lelkészeinkhez. A külföldön, különösen a német birodalomban már régóta közkézen forog a „Theologischer Handkatalóg." mely nagy szolgálatokat tesz a theológusoknak és lelkészeknek egyaránt. A kiadó ezt veszi mintául. A közléseket egyenesen czimére (Kókai Lajos, Budapest IV. Károly utcza 1.) kéri intézni. Magyar állam. „Erősséget a kath. autonómiának csak a nagy kath. alapok kezelése adhat. E saroktételen nyugszik az egész szervezet életképessége és jogosultsága." (Ugyan furcsa autonómiai De legalább őszinte vallomás: nem önkormányzat kell hanem a vagyon kezelése ; nem a jogokért küzdenek, hanem a vagyon kezelóseórt és az azzal járó előnyökért; nem az önállóságért sóvárognak, hanem a hatalomért ! Mennyi hivatalt lehetne megint szervezni, „üldözött katholikusok*' milyen jövedelmező állásokat kaphatnának, hogyan meggazdagodhatnának egyes r. kath. családok az alapítványok jövedelmén, a miket nem alapításuk czéljára fordítanának. Ha a/, autonómia, az igazi, volna a czéljuk : akkor önkormányzatra töreked nének a püspökkel, pápával és királylyal szemben is, igyekeznének maguk emberségéből megélni, de ravaszul csak a vagyonban akarnak kormányzatot kivívni. Ugrón Gábor kimondotta, hogy a kormány a nagy befolyás miatt nem akarja az ala pokat kiadni, mi meg kimondhatják, hogy Ugrón Gáborék a nagy befolyás miatt akarják az alapú kat megszerezni.) „Adókivetéssel nem kezdheti munkáját az autonómia, ha nem akarja népszerűtlenné tenni az új szervezetet." (Mindig olyan autonómiát követelnek, mint a protestánsoké: de a teherviseléstől miért vonakodnak? Bizony minálunk sem népszerű az adózás, de viseli népünk századokon át az autonómia miatti) »Első kötelesség biztosítani az alapok kezelései, a mi nélkül lélektelen. életképtelen lenne az egész szervezet." (Ha pedig: a vagyon kézre kerül, ám üsse kő az igazi autonómiát I) Alkotmány. Szabolcskáról szólva, igy nyilatkozik egy apátplébános: „félti a báránykáit^ hogy megtérnek, visszatérnek az igazi, ősi magyar anyaszentegyházba, a mslyet nem Németországból importáltak, hanem a mely az egész világnak katholikus, az az egyetemes egyháza." (Bosszúi ismeri az apátplébános az egyháztörténetet; mert az igaz, ősi magyar anyaszentegyház nem a r.. kath., hiszen ennek már a nevében benne van, hogy nem magyar, hanem római ; az ősi a görög volt, még ősibb a pogány. Az akkori r. kath. egyház közelebb áll a prot. valláshoz, mint a mostani r. kath. egyházhoz. A protestánst Németországból importálták ugyan, hanem ha ez hiba, a rómait meg Rómából importálták, oda meg Zsidóországból és azután meghamisították. Magyarabb itt nálunk a protestáns, mint a r. kath. azért is, mert nálunk a magyar magyarul imádkozik, a r. kath. pedig latinul, a görög katholikusnak meg sem engedi a pápa, hogy magyarul énekeljen és imádkozzék. Azt hiszi talán az apátplébános, hogy a magyarok Istene magyarúl nem is ért

K csak latinul ? ! A r. kath. egyház nagyon távol van attól, hogy az egész világnak egyetemes egyháza legyen, hiszen még az olyan népek is, a melyek régóta r. katholikusok voltak, most sorra meg kezdik tagadni, mint nemzetükre veszedelmeset I) TUDNIVALÓK. Elvi jelentőségű miniszteri határozatok. A baptista tanoknak terjesztése a fennálló tanügyi szabályok értelmében zúgiskolának nem tekinthető. Miután azonban az 1882. évi 68,746. ós az 1890. évi 17,693. sz. belügy, miniszteri rendeletek szerint, melyek hasonló ügyben adattak ki, a baptisták vallási összejöveteleikre előlegesen kötelesek engedélyért folyamodni, felhívom a Czimet, utasítsa a járási főszolgabírót, hogy M. Ferenczet baptista vallási összejövetelek tartása esetén engedélykérésre kötelezze, s a mennyiben ezt elmulasztaná ellene szabályszerűen járjon el. (Belügyminiszter, 4809./900. sz.) Az utóházasság által történt törvónyesités folytán előállott névváltozás a törvényesített egyén, valamint annak leszármazói személyállapotára vonatkozó állami anyakönyvi bejegyzéseken nem birói kiigazítás útján, hanem a 60,000. sz_ B. U. 63. §-ának, valamint a 91. §. 6. pontjának analógiájára közigazgatási úton jegyzendő el. (Belügyminiszter, 5704./90U. sz.)