Evangélikus Egyház és Iskola 1902.
Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Pröhle Henrik. Észrevételek Stromp értekezésére
tyénséggel," Tehát Stromp szerint az egyház csak éruékfogalom, mely csak az ember képzeletvilágában létezik, a melynek értéket csak az ember kölcsö nöz. Ezért Stromp nyomán következtetve, az, a ki gondolatában megszabadult ettől a történeti éitékfogalomtól ós valami más fogalomhoz jutott, annak nincs szüksége az egyházra. Epp ezert az egyház értékfogalma mint irányadó, Stromp szerint csak a népiskolában és legfeljebb még a tanitókepzőben szerepelhet ; az elsőben, mert a köznépnek szüksége van reá, az utóbbiban, mert a tanító a köznép nevelője akar lenni; tehát a tanítót is erőnek-erejével az alacsonyabb fokra kell hagyni, hogy a népet föl ne emelje. Ellenben a gimnázium már ledöntheti ezt a korlátot ; ott az értékfogalomnak nincs helye. Ott az egyháztól független emberré kell nevelni a növendéket. Lehet-e ennél szörnyűségesebb felfogás? Ha az egyház csakugyan nem egyéb, mint értékfogalom^ akkor nem szabad a népet sem meghagyni ebben az alantas felfogásban, ebben a gyámságban. Vagy ha a tanítóképző intézetben még helyén van az egyház, értékfogalma, miért kell attól függetlenítenünk azt a gimnázistát, a ki csak nem más ember, mint a tanitóképző-intézet növendéke? Ily absurditásokba keveredik az, a ki a korszellemet fogadja tanítómesteréül, de aztán imigy-amúgy meg akarja menteni azt, a mit mint theológiai ta. nárnak még sem szabad elvetnie. Itt jobban esett volna a teljes őszinteség, mely azt kívánta volna Stromptól, hogy azt mondja: nekem nem kell egyház. Vagy talán a szive sir az után, a mit a teje megtagadott? Bárha úgy volna és még az a fő is megtérne. Mi Stromp egyházfogalma ellen is határozottan tiltakozunk s valljuk, hogy az anyaszentegyház a Krisztus általa Szentlélek erejével alapított közössége a hívőknek, egyúttal pedig az az üdvintézmény, mely Isten országának terjesztésére és megvalósítására van hivatva, ós pedig a kegyelmi eszközök, Isten igéjének és a szentségeknek hű kezelése által. Ezért hiveri ragaszkodunk egyházunkhoz ós annak intézményeihez ós kívánjuk, hogy a keresztyén nevelés min denkor szent feladatának tartsa, hű tagokat nevelni az egyháznak ; mert igy munkálja az illetők üdvét és boldogságát. Ismerjük Stromp felfogását a Krisztusról, Isten igéjéről, a kátéról és az egyházról. Azt kérdjük most már: kívánatos e, hogy Stromp nézetei érvényesüljenek a vallástanítás tervében? Semmi esetre 1 Sót inkább mindent el kell követnünk, hogy a vallástanítás tervében határozott kifejezésre jusson a tiszta szentírási felfogás ós érvényesüljön a határozott egyházi irány. Bizton reméljük ugyan, hogy egyházunk hivő lelkészei ós tanítói a vallástanitásnak a korszellem theológiájától megmételyezett tanterve daczára is hivek maradnának a megismert ós eddig vallott igazsághoz; de feltehető, hogy az iskolakönyvek, (a melyekben eddig sincs sok köszönet) szintén e terv szerint készülnének ós fokozatosan bevinnék az iskolákba a modern theológia mérges gyümölcseit. Jól jegyezzük meg: itt nemcsak formáról, módszerről van szó, hanem tartalomról. Midőn Stromp azt mondja, hogy a vallástanítás egyedüli tartalma a Kriszlus, mindnyájan egyetértünk vele, de sajnosan tapasztaljuk, hogy az, a mit ő forrásnak mond, a tartalmat is megváltoztatja. A kijelentés, a történelem és az egyház Krisztusa helyébe a mai korszellemnek megfelelő valláserkölcsi eszményt teszi. Az Isten igéjét a mai korszellem felfogása szerint módosítja, megnyirbálja, szinte eltörölve az ó-szövetséget és elkobozva a törvény és evangóliom igazi jelentőségét. A kátét a vallástanítás teréről száműzi. Az egyházat törté neti értókfogalomnak deklarálva, meg akarja fosztani maradandó jelentőségétől. Súlyos vádak ezek egy theológiai tanár ellen, de nem én vádolom őt, hanem saját szavai vádolják. Vajha leszállna azon büszke magaslatról, a melyről szól és ónszivébe tekintve észrevenné azt a nagy ellentétet, a mely felfogása és hivatala között van I Két út állna akkor előtte : vagy to vább haladni az eddigi irányban, de nem ebben a hivatalban ; vagy visszatérni a megtagadott alaphoz teljes szívvel és az igazi Krisztusban nevelni egyházunk jövendő szolgáit. Péter apostol, ki az Urat háromszor megtagadta, miután az Úr tekintetét észrevette, kiment és keservesen sira. Ez a bűnbánat lett új életének kezdete. Az Úr tekintete nyugszik azokon is, a kik a theológiai kathedra magaslatáréi saját tudományukat hirdetik. Vajha észrevennék ezt a tekintetet !