Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Alsósztregova

hirű egyház- és dogmatörtónefci tanára e napokban (ette közzé a német belrnissziói egyesölet 31-ik eisenachi kongresszusán tartott nagyszabású előadását. mely közelebbről Luthernek kora erkölcsi és 80ciális bajaihoz való viszonyát s annak mai ev. egyházunkra vonatkozását fejtegeti. Luther politikai, erkölcsi ós sociális alapgondolatai ma is érdekesek ós tanulságosak. Szerzőnk alapos történeti fejtegetései szerint a középkori gazdasági ós sociális állapotok közvetlenül a reformátió előtt nagy krizis előtt állottak, a melyekkel szemben Luther, mint valódi keresztyén ós próféta alkalmas időben új gondolatokkal ós életképes erőforrásokkal szolgált. Bámulatos sociális ereje az ő mély vallásos hitében, s gazdagsága a Krisztusban gyökerezett. Luther alaposan ismerte kora világnézetének ós életmódjának gyengességeit és veszedelmeit, s a keresztyénség ós német népe iránti szeretettel tárta föl koronkint a bajokat, s sociálethikai ós nemzeti szempontból egyaránt űj erkölcsi gondolatokkal és refermátori szempontokkal szolgált az akkori társadalomnak, a világi hatóságnak ós egyháznak. Végül helyesen tárgyalja a szerző Luther felfogását az államról ós az egyházról, azok elkülönített munkássága teréről és feladatairól, jogairól ós rendjeiről, s azok egymáshoz való viszonyáról, s ritka tárgyilagossággal méltatja Luthernek a parasztlázadáshoz való viszonyát, a pápás irodalomnak eme legkedveltebb kér dését. Seeberg nagy tanulmányon alapuló érdekes korrajzát a kritika igen behatóan és elismerőleg méltatta. (tiperjes.) Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Könyvismertetés; „Bibliai képek" II. kötet. Sz. Kiss Károly. Ára: 5 kor. Szeiző tulajdona. — „Jellemképek a bibliából u Bocsor Lajos. Ára 8 kor. Szerző tulajdona A „Protestáns Lap" valamely régebbi évfolyamában egy értekezés jelent meg e cimmel : „Egyházi beszédeink között legyen összefüggés." A cikkiró abból a szempontból indult ki, hogy — ha a beszédek össze függenek, tehát egy láncolatos beszéd sorozatot képeznek, akkor a hallgatók érdeklődése felébred, kíváncsian várják: mit íognak hallani a következő vasárnap, s a legközelebbi vasárnap újra fel fogják keresni az Ur házát, — e mód alkalmazásával tehát az istenitisztelet látogatottsága biztosítva van. Kétségtelen, hogy a cikkiró sok tekintetben helyesen tapogat. Csak egy dolgot tévesztett szem elől. Azt tudniillik, hogy az ily beszéd sorozatban a szónok mindig kénytelen hivatkozni az előző ünnepeken mondottakra; más pedig a ki ritkán keresi fel az Ur házát: az ily hivatkozásokat nem érti meg; kedvetlenül, ki nem elégített kedélylye! távozik a templomból, s talán többé el se jön. De ugyan csak igy jár a szorgalmas templomlátogató is, ha néha, egy vagy más okból, kénytelen elmaradni az istentiszteletről. Sót az ilyenre nézve a meg nem értés még fájdalmas is. Bocsor és Sz. Kiss K. az ellenkező ösvényt követik. Állításuk szerint u. i. arra a tapasztalatra jutottak, hogy „egyes bibliai iratok egyfolytában való magyarázása nem igen gyakorolt vonzó erőt.- mig „egyes történeteket kiválóbb figyelemre méltattak a hallgatók." Épen azért egy egy történeti alakot ragadtak ki a bibliának ó- ós uj szövetségi részéből, ezeknek az alakoknak — nőknek ós férfiaknak vegyest — jellemét megfestették, kidomborították, az életre alkalmazták, végül, a miben különösen Bocsor tűnik ki előnyösen, a tanúságot össze foglalva, vésik hallgatóik szivébe és emlékezetébe. Hát ezt a módpzert én is kipróbáltam és helyesnek találtam. Mikor az elemi népiskolákban a rendszeres — összefüggő — bibliatörténeti, magyar- és egyháztörténeti oktatás helyébe az egyes kiemelkedő alakok ismertetése lépett, arra a gondolatra jöttem, hogy hiszen a mi népünk is gyermekkorát éli még cultúr tekintetben. Épen azért ádventi irásmagyarázataimnál hasonló módszert követtem. mondhatom, kielégítő sikerrel. Bocsor és Sz. Kiss Károly azonban nem csu* pán a helyes ösvényt lelték meg, hanem majdnem egyidóben megjelent művük is színvonalon áll, noha Bocsornál az elv nem lett mindenütt következetesen keresztülveve, mert egy és ugyanazon alakról több izben is, folytatólagosan is beszól. (A megkísértett ldvezitő 1—

III. Rebeka I—IV. A bujdosó Jákob 1—111. Sémei I—IV, stb.) De a jellemfestés mindkettőnél sikeresnek mondható, az exegesis, csekély kivétellel, helyes ; az alkalmazás jó és a tanúság találó. A kidolgozásban mindkét szerző egyénisége másként nyilvánul Bocsor inkább elmelkedő, bölcselkedő, Kiss inkább gyakorlati és népies. Bocsor mélyebb, Kiss hatásosabb. Bocsornál néha akadunk nehézkes mondatszerkezetre is, Kiss mindenütt világos, egyszerű, magyaros. Kiss müve 235 lapon 52, Bocsoré pedig 172 lapon 48 magyarázatot tartalmaz, köztük néhai Dobos János két homiliáját Hogy az ily modorban tartott Írásmagyarázat megnyerte úgy a lelkészi kar, mint népünk tetszését is, bizonyítja az a körülmény, hogy Sz. Kiss K -nak csak a mult évben megjelent első kötetét nyomon követi a második. Hisszük, hogy ez az új két mű is kedvező fogadtatásra talál lelkósztestvóreink körében. H. Emléklap a székesfehérvári ág. hitv. ev. egyház félszázados ás Gráncs Jenő lelkész fehér-