Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Vallástanárok értekezlete

lásoktatás módszerének egyik fő [elve az legyen, hogy a tanuló, a tanulmányi foknak megfelelő alakban ós terjedelemben, minden évben kerek, összefüggő egészet nyerjen. Ezen elvet főleg az indokolja, hogy különösen a középiskolában a tanulók évenként ki-kilépnek az iskolából; már pedig ha az egyik évben csak ezt, a másikban csak a/.t a tárgyat tanulják, ismereteik egyoldalúak lesznek; igy járatos lesz a tanuló p. o. az ó-testamentomban, de Jézust, hitéletünk és világtörténetünk középpontját, nem ismeri. Ennélfogva egységes alapon, gyűrűz etes alakban kisebb körről mindig nagyobbra ós nagyobbra kellene haladni; szóval minden fokon lehetőleg minden (óés új-szövetségi biblia történet, egyháztörténet, káté, illetőleg hit- és erkölcstani igazságok összefoglalása) tanítandó, vagyis az anyag legyen minden fokon ugyanaz, csak a köre tágabb s feldolgozása, alkalmazása a tanulók életkorának, értelmi fejlettségének, lelki fogékonyságának megfelelő, Az összefüggést az egyes körökben a látszólag töredékes ismeretek között megadja a közös alap: a hit és erkölcstan, valamint, az üdvtörteneti és genetikai fejlődés gondolata A második lényeges fóelve a vallásoktatásnak az legyen, hogy a vallástani anyag a tanuló értelmi fejlettségének megfelelő alakban közöltessék s a vallástan kapcsolalatba hozassék a többi tárgyakkal, úgy p. o. a középiskolák felsőbb osztályaiban történettanítással. Nem helyeselhető a káténak mint kizárólagos külön tárgynak mindjárt a legalsó fokon való tanítása. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az induktiv módszer alkalmazása, mely a többi tárgyaknál is sikerre vezet, a vallásoktatásnál sem mellőzendő. Miután előadó még általánosságban kifejti, hogy a vallástani anyagot mi módon lehetne a tanulók értelmi fokának megfelelően az elemi ós középiskolákban beosztani, azon óhajának ad kifejezést, hogy egységes, egyetemes jellegű tankönyvek készitése kívánatos volna. Miután az értekezlet tagjai közül többen a kérdést mélyrehatóan minden oldalról megvitatták, az értekezlet általános véleménye a következő pontokban domborodott ki: a) Ágost. hitv. evang. elvi alapról a vallásoktatás eszménye: a keresztyén valláserkölcsi jellem, és célja: evangéliomi hitvallási alapon érzületben és gondolkodásban igaz keresztyén embereket nevelni. b) Ezen eszmény özemmel tartásával a vallásoktatást az egész vonalon lehetőleg egységessé kell tenni s a paedagógiai és didaktikai tekintetek minden fokon szem előtt tartandók. c) A vallásoktatás jellemző sajátsága : az tidvtörténeti szempont legyen s ennek megfelelően a Jézus Krisztusban megjelent üdvösség teljességének kimutatása érdekében a vallásoktatásnál leghelyesebb a genetikai módszer alkalmazása. d) A népiskolai vallásoktatás közvetlenül a confirmációi oktatással hozassék kapcsolatba, mint a melyben betetőzését találja. e) Minthogy a középiskolának alapjellege humanistikus, itt a vallásoktatásnál a fófigyelmet arra kell fordítani, hogy a határozott keresztyén humánumot lehelje az ifjúság lelkébe s a felsőbb osztályokban a főbb világ vallások ismertetésével kapcsolatban a keresztyén vallás absolut tökéletes voltát kell kimutatni, hogy a tanuló középiskolai tanulmányainak végeztével a maga positiv evangéliomi vallásos tudatának teljesen tiszta birtokába juthasson. f) A bibliai történetek ugy az elemi, mint a középiskolák számára a fentebb jelzett célnak ós fő módszertani elvnek megfelelő paedagógiai és didaktikai szempontok szerint kiválasztandók és megállapitandók. g) A Káté anyaga a vallásoktatás keretébe a megfelelő helyre darabonként illesztendő bele s csak miután az egyes részeket a tanulók jól tudják s a bibliai történetek által megvilágosítva értik, akkor vehető át ismótléskópen a maga egészében. h) A tankönyvkónyszert az értekezlet nem helyesli, a tankönyvek használatában a hitoktató szabadsága fenntartandó, természetesen azon kikötéssel, hogy csak ágostai hitv. evang. hitvallási szellemben kószitett s a megállapítandó tanterv keretének megfelelő vallástani könyvek használhatók. i) Ezen pontok csak a vallásoktatás fóelveit érintik, tehát ezen fóelveknek gyakorlati keresztülvitele, ezen iránypontok alapján a vallásoktatás anyagának kijelölése, úgy az elemi, mint a középiskolák egyes osztályaiba való beosztása, részletes tanmenet készitése a jövő évben tartandó értekezletünk főtárgya leend. Azért felkéretnek mindazok, a kik a vallásoktatás szent ügyét szivükön viselik, készitsenek a fentebb közölt fóelveknek megfelelő részletes tanmenetet, egyházi lapjainkban előre közöljék, hogy azokat legközelebbi értekezletünk tárgyalhassa. 7, A következő tárgy Frenyó Lajos eperjesi főginm. vallástanár előadása volt a bibliaolvastatás anyagának beosztásáról a középiskolák egyes osztályaiba. Előadó abból indul ki, hogy a közoktatási albizottság által kiadott vallásoktatási tantervjavaslat hangsúlyozza a bibliaolvastatást az egyes osztályokban, de erre vonatkozólag közelebbi határozott utasítást nem ad Továbbá maga e tantervjavaslat sem olyan, hogy azt el lehetne fogadni; különösen helyteleníti azt, hogy e szerint az egész középiskolai vallásoktatás úgy szólván kettős gyű-