Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Bierbrunner Gusztáv. Ág. hitv. ev. facultás Budapesten

HuszadiK évfolyam 37. szánv Orosháza, 1902. szeptember 11. SVAIIG. HAZ SS ISKOLA. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Előflzetéi dija : Hirdetés dija: Egész évre . IJSIcor. Egész oldal , ÍO kor. Fél évre. . . e , Felelős szerkesztő ós kiadó : Fél oldal... 8 , Negyedévre . 3 „ VERES J Û Z S E F. Negyed oldal . 4t , Egy szám ára 84 fill. VERES J Û Z S E F. Nyolczad oldal . £5 h Ág. hitv. ev. theológiai fakultás Budapesten. E becses lap 30—33. számaiban megjelent -egy minden tekintetben kiváló és tanulságos cikksorozat a mi theológiai intézeteinkről Raffay Sándor pozsonyi theológiai tanár úr szakértő, kitűnő tollából. Indittatva érezte magát erre a mult évi egyetemes gyűlés jkvi 26. pontban foglalt határozata által. Ha jól fogtam fel a dolgot, úgy alapos fejtegetésében két ügyről szól : theológiai intézeteink újjászervezéséről ós a helyes lelkószképzésról. Teszi ezt pedig azért, hogy e rendkívül fontos ügy iránt felköltse az érdeklődést ós a végleges rendezésre irányuló komoly hajlandóság ós erkölcsi kényszerűség érzetét Az ügy csakugyan fölötte fontos ós a mi egyházunk áldásos tovább fejlődése tekintetében elodázhatatlan életkérdés, melynek mielőbbi célszerű megoldására teljes erőnket fordítanunk kellene. Fontosságánál fogva figyelmemet is lekötötte annyira, miszerint daczára annak, hogy ámbár az ügy hozzászóllásához megkívántató szakértelemmel nem igen rendelkezem, mégis bátorkodom az arra vonatkozó szerény nézetemet elmondani. Nem szólhatok ahhoz, hogy mikép szerveztessenek újjá theológiai intézeteink a tudományos képzés tekintetében. Ez meggyőződésem szerint a szaktanárok hivatása, feladata ós joga, melyhez a gyakorlati lelkész keveset, a világi ember talán semmit sem szólhat. Más thóma a leendő lelkész gyakorlati kiképzése. Ehhez a tényleges lelkész már hozzászólhat, mert élettapasztalatai igen élénken emlékeztetik azon eljárási hiányaira, melyekkel hivatalába lépett és melyek sok keserűséget okoztak néki. A világi ember is szólhat ehhez, mert vallásos érzülete épülés után áhítozik ós nagyon fájlalja, ha az isteni igehirdetés és az egyházi szertartások nem úgy végeztetnek, hogy a lelket felemeljék az Istenhez. Azonban az egész fontos ügynél az első ós fókérdós az, hogy hol szerveztessók a mai követeléseknek teljesen megfelelő theológiai intézet? Raffay Sándor theológiai tanár úr fejtegetései, a mint az másképen nem is lehet, a pozsonyi theológiai akadémia érdekében emelnek tájékoztató és buzdító szót. Annak az akadémiának érdekében, melyről keserűen elpanaszolja, hogy: „A mikor nagy jóakarattal, de hosszas alkudozásokban és a partikularistikus törekvések kereszttüzében megcsappant érdeklődéssel megalapították, levették az édes anyja kebeléről és a négy kerület kegyelemkenyerére fogták." Vissza emlékszem még azon hosszas és óvatos tárgyalásokra, melyek annak idején langyos lelkesedéssel megteremtették a pozsonyi theológiai akadémiát, ós ón tisztelettel csodálom az ott működő érdemes tanári kart, mely daczára annak, hogy az akadémia tulajdonképeni ura sem a pozsonyi egyházközség, sem a dunáninneni kerület, sem az egyetem, as akadémiát mégis azon kiváló tudományos magaslatra tudta emelni, a melyen ma áll. De megvallom, hogy csekélységem sem óhajtotta a theológiai akadémia alapítását és szervezését PozsonyíAin ós az erre vonatkozó okaimat az akkori Pr<//. Egyh. és Isk. Lapban megjelent „Budapesten* cimű cikkemben fejtegettem. A tisztelt pozsonyi theológiai tanári kar bizonyosan megbocsájtja nekem, ha az akkori nézetemhez hű maradtam mind e mai napig, még pedig azért, mert az ezen felette fontos ügyre