Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Hegyalja

fcarok azonban nem törhették meg, sót az ellen­séges kéz csapásai még fejlesztették az erőt. Dicsleien jövő vár mindazon erkölcsi testü­letre, a mely nem bizik önerejében Nekünk bizni kell, mert a régi, ős ellen ma is meg van. Csak­hogy nem azokat a fegyvereket használja, a me­lyekkel az előtt küzdött ellenünk. Most nem veszi el templomainkat és iskoláin­kat, hanem a hatalom és vagyon eszközeivel ve­szik el tőlünk a hiveket. Most a titkos kéz ügy az államszervezet egyes szerveiben, mint a társa­dalomban működik és félő, hogy a baj reánk fog szakadni. Sokat beszélnek az 1848. évi XX ik t.-c.-ről. Tény, hogy az állami, megyei és községi terhek a lakosságot és a hivóket nagyon terhelik. Ezért fehérholló számba megy az olyan egyháztag, a ki feleslegeiből képes az egyház javára áldozni. Oka ennek egyházunk szegénysége. De még ennél is nagyobb baj reánk, hogy az egyházak között nin­csen meg a régóta hangoztatott egyenlőség és viszonosság. Áldozatokat hoztunk akkor, midőn jo­gainkból engedtünk. De az állam megállott a fele­úton és nem vitte keresztül az egyenlőségé, sót nekünk igy rosszabb helyzetet teremtett, mint volt Az emiitett törvénycikk nem lesz a mi megváltónk Nekünk nem az fáj, hogy másoknak vagyo • nuk van s nekünk nincs, hanem az, hogy mások­nak vagyonát engedik egyházunk kizsákmányolá­sára fordítani, nem az fáj, hogy mások hatalma­sak, hanem azt a hatalmat engedi az állam bün­tetlenül ellenünk forditani. Feláldoztuk a 68 ik egyházi törvényt és viszonzásul nem kaptunk sem­mit. Maholnap egy új Rolonics-óra fog bekövet­kezni: előbb szegénynyó tesznek bennünket, azután megfosztanak jogainktol. A teljes egyenlőséget, viszonosságot követel­jük, ez pedig csak úgy fog bekövetkezhetni, ha az egyházak szükségleteiről az állam tog gondos­kodni. Nem kérünk alamizsnát. Egyenesen köve­telheti egyházunk, hogy teljesen gondoskodjék az állam az egyház szükségleteiről. De mikor ezt követeljük, akkor még nem tettünk meg mindent. Két fájó seb van még, egyik a szórványok ügye. Ezren és ezren vannak gon­dozatlanul. Ha egyházunkról levétetnek a terhek, akkor a megfelelő lelki gondozás alá lehet venni a szórványokat. A másik az iskolák ügye. Fájdalom, hogy épen az anyagi gyöngeség miatt adják át az egy­házak iskoláikat az államnak. Nem fél a magyar államtól, a mig az a szellem uralkodik, a mely eddig volt. De midőn a politikába a felekezetiség vonul be, félni lehet attól, hogy lesz idő, midőn veszedelem lesz az állam kezében az iskola a pro­testantizmusra. Az állam nem fog nevelni lelkes, odaadó hiveket. Kéri az egyházakat, hogy a mig csak lehet, ne adják át iskoláikat az államnak s akkor se egészen. Ha megtesszük azt, hogy minden irány­ban felkaroljuk a hivők gondozását, akkor lehet remény arra, hogy az egyház a jövőben erősödni fog. Adja az Isten, hogy igy legyen. A gyűlést megnyitja." Gálik Mátyás apatelekí lelkész szólalt meg a jelentéshez. A 48. XX. t.-c. ügyében beszél. Nem kell belenyugodni abba, a hogyan az ország­gyűlés végzett, midőn elébe került az ügy. Bizott­ságot kell szervezni, a mely ne csak általánosan foglalkozzék az ügygyei, hanem a keresztülvitel részleteivel is. Zsilinszky Endre nem tartja ezt célsze­rűnek. Sokkal helyesebb és eredményre vezetóbb eljárás az, ha társadalmi úton hangoztatják a pro­testánsok állandóan a követelésüket. Szeberényi Zs Lajos szerint a törvény keresztülvitele egyenlő volna az egyház államosí­tásával. Halála volna ez az egyházi autonómiának. Gálik indítványát nem fogadták el. A szarvasi főgimnáziumnak az állammal kö­tendő szerződését most nyitják meg s az egyház­megye megmaradt álláspontján, hogy nem óhajtja fizetni a hozzájárulást s ez ellen a bizottsági tár­gyaláson képviselői fel is szólalnak Szeberényi Lajos indítványozza, hogy a határozatban mondják ki, hogy a szerződés ellen­kező megkötése ellen már előre is tiltakoznak s annak tárgyalásába sem fognak belemenni. Zsilinszky Endre ennek kijelentését most még nem tartja szükségesnek. Erre idő van a szerződés tárgyalásakor. Indítványát elfogadták Abrai pótinditványával, hogy a határozat párto­lására felkérik a fenntartó egyházmegyék képvi­selőit. KÜLFÖLD. A luth. Gotteskasteil, ez a kizárólagos német luth, felekezeti segélyegylet 1901. óvi be­vétele volt 118,223 márka. Ez évi bevételből ju­tott Ausztria-Magyarországnak 40,812. Nálunk e Gotteskasten tót nemzetiségi izű theológusokat se­gélyez. Az u. n porosz, boroszlói zsinat fiókja, a melynek ma 908 tagja van, 2008, s a casseli 775 márkát gyűjtött. Örömmel jelezzük ez adato­kat, bár őszintén óhajtjuk az áldásos Gusztáv­Adolfegyesülethez való közeledését I A német birodalmi betegsególyező egyesületnek az 1900. évben volt 23,021 pénztára ós 9.520,763 biztosított tagja. A lakos­ságnak 7#-al való emelkedésével párhuzamosan a biztosítottak száma 26#-al emelkedett, a mi eléggé mutatja, hogy ez a humánus sociális állami intézmény közszükséget pótol. Kiadása volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom