Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - Gyurátz Ferencz

nagyobb része a kemenesalljai eg) házmegyéhez fog kcsato!tatni. • Domonkosfa diszes templomot épít/mely be? tejezéséhez immár közel ál, (de adósságát, melyet a gyülekezetnek — mivel eddigi temploma bedóléssel fenyegetett — csinálnia kellett, nem egy hamar fogja kifizetni ) A templom felavatása minden valószínűség szerint i ősz elején log megtörténni. r. i. Oy úrfit z Ferenc püspök évi jelentéséiből ezt olvashatjuk „Az 1848. XX t.-cz. be tüszerinti végrehajtását nem kívánjuk annál kevésbé, mert ez csak az összes egyházi javaknak — s így a mi egyházunknak is sekulárisációjával volna eszközölhető s egyszersmind az autonómia bukását is maga után vonná. — De igenis óhajtjuk annak szellemében a méltányos részesítést az államsegélyben. Az állam által a múltban dús javadalmakkal ellátott eg>házak mellett a hitüldözések korából sok szomorú emlék mellett csak szegénységet örököltek a prot. egyházak s újabb időkben mindig súlyosabb anyagi helyzetbe jutottak. — A Korszellem s az országos törvény is folyton több és több áldozatot követel tőlünk a közművelődés terén. Az egyház s intézményei fenntartásánál a szük ségletek egyre szaporodnak, másfelől az állami, megyei, községi adók nagyon is lekötik a honpolgárok anyagi erejét és midőn azt látjuk, hogy igen sok helyen a hivek az állami adónak 60, 100, 150°/o-át is fizetik egyházi adófejében : be kell vallanunk hogy itt már a terhet tovább emelni nem lehet. Segély források hiányában egyenetlen versenyre vagyunk utalva a gazdag javadalmak birtokában levő egyházakkal. Nem ugyanazon elbánásban részesülnek javadalmazás tekintetében a protestáns egyházak, mint mások. Önként felmerül a kérdés: miért? Talán kevesebb buzgalommal s eredménnyel munkálkodnak a haza érdekének szolgálatában. Egy ország hatalma, tekintélye, jóléte a legszorosb kapcsolatban van népének erkölcsiségével, miveltségével, az egyénben rejlő tehetségek kiképzésével. Itt az egyházak annyiban működnek hathatósan közre, amennyiben a vallásosságot ápolják, intézeteik által a mivelődés útját egyengetik, a lelki tehetségek kiképzését a szegényebb osztály gyermekeire nézve is lehetővé teszik. A prot. egyházak a kinyilatkoztatott ige hirdetésével azon hitet élesztik, a melyet Krisztus hagyott szent örökségül evangeliomában, a magasztos elvek e kimeríthetetlen kútfejében. A Megváltó életében a megvalósult eszményre mutatva szilárdítják a tiszta erkölcsi élet alapköveit Történeti tény továbbá, hogy a prot. egyházak munkásságával párhuzamban emelkedett az iskolák jelentősége. A protestánsok áldozatkészsége a tanintézeteknek önerejükből alapításánál, fenntartásánál buzdította versenyre a nevelés terén a más felekezeteket is. A prot. iskolák által felmutatott eredményből ismerte fel az állam is a népnevelésnek az egész társadalomra kiható fontosságát. Egyházunk még a hatalom által elnyomva is lankadatlan hozta az áldozatot a nevelés oltárára, megtett mindent, hogy értelmes, felvilágosult, hasznos polgárokat nevelhessen a hazának. Terjesztette a miveltséget s híven ápolva a lelkesedést az eszmékért, lángolásban tartotta a hon- és szabadságszeretetet. És hogy annyi ostrom dacára megmaradt a nemzet alkotmánya, új életre kelt az elaltatott nemzeti önérzet, viszszanyerte jogát n külbefolyás által kiirtásra ítélt magyar nyelv, felvirágzott a magyar irodalom, folyton gyarapodott a nemzet szellemi kincstára : mindezekért tagadhatatlanul sokat tett az a szellem, melyben a prot. egyházak munkálkodtak, az az öntudatra, önállóságra nevelés, melynek ók képviselői s védelmezői voltak. Igy joggal számíthatnak ők is az államsegélyben részesítésnél méltányos, igazságos eljárásra. Vannak ugyan már törvények, melyek a középiskolák segélyezéséről, a lelkészi évdij. a tanitói fizetés kiegészitéséről s korpótlékról intézkednek, azonban az 1848. XX t.-c/. határozatának figyelmen kivül hagyásával ezek rendezésénél nem lettek a prot. egyházak megkérdezve s az ezen címeken nyert államsegély autonómiánk jelentékeny csorbulásával van kapcsolatban: az önkormányzati jognak mintegy ára. Egyetemes egyházunk évenként 100.000, egyházkerületünk a fokozatos emelés folytán jelenleg 30.000 koronát nyer elszámolás feltétele mellett az állami pénztárból. Ez azonban csak a kormány ez idő szerinti intézkedése, törvény útján nincs biztosítva és aránytalanul csekély, úgy hogy hiveink egyházi teherviselésén semmi könnyítést nem enged. Tovább is apellálnunk kell a szentesített törvényre ós zörgetnünk ennek szellemében egyházunk segélyezésének fokozásáért. Ujitsuk meg a felterjesztést az egyházi közigazgatási államsegélyért oly értelemben, hogy ez az egyházak meghallgatásával, autonómiánk további sérelme nélkül mielőbb megállapítva folyósittassék. Ha ezen törvényes ós méltányos óhajtásunk teljesül : akkor reménylhető, hogy hiveink már-már elviselhetlen egyházi adóterhén könnyithetünk u Schlauch L. bíboros püspök végrendeletét minden hazai lap közölte, de megjegyzéseket nem tett reá. Pedig nagyon megjegyezni való az, hogy a gazdag püspök milliókat élvezett a magyar állam javaiból és kegyelméből, de egy fillért sem hagyott nemzeti, célokra és intézményekre. Ö is katholikus volt csak, nem magyar egyszersmind. Javai egy részét rokonokra hagyta. Igazság-e az,