Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Mesterházy Sándor. Evang hitünk templomainkban és iskoláinkban

csak részleges lehet, különösen a szórványhelyeken ós a nagyobb városi gyülekezetekben. A „Luther-társaság"

4 szintén az evangéliomi hitet akarja ápolni, mikor az evangóliom irott, inkább népies kiadványait hiveink között terjeszti. Áldás van ezen a munkán is. Sokunkban újra éledt ezen intézményünk működése által is a hitünknek szent tüze ; de hány hivünk nem olvassa és nem fogja olvasni a társaság kiadványait?! Jó hatással vannak a „belmissziói egyesületek* és „a vallásos estélyek* is az evangéliomi hitnek ápolására; de én mindezeket nem tartom elégségeseknek a jelzett munka elvégzésére, hanem azt kivánnám, hogy főképen evangélikus templomaink ós iskoláink lennének evangéliomi hitünk ápolói, erős várai. Templomaink legyenek evangélikus hitünk erős várai. Régen azok is voltak. Azok az elsárgult lapok, melyekre, bár csak töredékesen,—ev. egyházunk történetének egyes kiemelkedőbb mozzanatai fel vannak jegyezve, arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a mi hitőseink a mint az evangéliomi hitet felvették, nyomban szereztek, —többnyire adomány útján, — templom-fundust, épitettek arra pénzbeli áldozattal ós szolgálmánynyal templomot, melyben azután élesztgették hitüknek szent tüzét. Ès a régi ellenség, mikor az evangéliomi hitet ki akarta irtani, templomainkra vetette kezét, ezeket záratta be, ezeket vette el, ezekben tiltotta meg a nyilvános istenitiszteletet. De apáink védték templomaikat a plébánosokkal kiküldött vármegyei hajdúkkal, sőt a kivezényelt dragonyosokkal szemben is. Mint egy ember kéltek védelmére a hitet ápoló templomnak ós verték vissza a megyei hajdúkat, mint tették ezt a nemespátrói lutheránusok, vagy épen a templomban vérzettek el a katonák fegyverei alatt a többek között a csepregi evangélikusok. Ês a hol sikerült evangélikus őseinknek a templomot felépíteni, megvédeni ós megtartani, ott erősek voltak az egyház tagjai evangélmi hitükben, mert szólták, főképen a templomokban hitünk igazságait. Valamint az apostolok védték a pogány ós zsidó világgal szemben a Krisztus vallását s mikor prédikáltak a népnek, úgy Luther Márton is felvitte a szószékre a sajátlagos evangéliomi hitigazságokat. Például a bűnbocsátó czédulák árulását nemcsak hires 95 tételében helytelenítette, hanem a szószéken is sürgette a szivbeli gyónást. És a hit által való megigazulás tanát mily részletesen kifejti a galaciabeliekhez irott levél alapján készült apostoli prédikációjában. Ehhez hasonlóan a mi templomainkban is hirdették, védték a mi evangéliomi hitünk igazságait. Hát ma? Ma is azt tartjuk, hogy templomaink evangéliomi hitünk erős várai. Örömmel adakozunk, ha egy új evangélikus templom építésére gyűjtenek. Es lelkesedéssel hirdetjük, hogy itt ós ott is emelkedett egy új templomunk az evangéliomi hit erős várául. Csakhogy én úgy látom, hogy mai nap mi túlságosan sok erkölcsöt prédikálunk, miga hitbeli oldalt nem domborítjuk ki eléggé. Ennek tulajdonítom, hogy erkölcs tekintetében a mi népünk aránylag jól áll. Jól is esett hallanom 1893-ban Nagykanizsán az egyetemes ev. gyámintézet gyűlése alkalmával a derék Kozma Sándor budapesti főügyésznek, — ki akkor ott a börtönöket vizsgálta, — azon kijelentését, hogy a börtönök lakói között aránylag legkevesebben vannak az ágostai hitvallású evangélikusok. De ha tekintetbe vesszük, hogy az igaz hit szüli az igazán értékes jó cselekedeteket, vájjon nem kell-e némi aggodalommal látnunk ezt az erkölcsösséget azoknál az evangélikusoknál, kik nem mutatnak elég hitbuzgóságot. Mert szolgai félelemből származott erkölcsösségnek nem igen lehetne örülnünk. Nem szorult ugyan teljesen le szószékeinkről a hitbeli igazságok hirdetése, de ez inkább csak általános keresztyéni. Pedig ha híveinket meg akarjuk védeni a sokfelől jövő csábitások ellenében, meg akarjuk menteni az eltéveiyedéstől, akkor utalnunk kell arra is, hogy a mi általánosan keresztyéni az kiváltképen feltalálható itt az evangéliom alapján álló keresztyén egyházban. Midőn híveinket vezetjük az Isten országának öröklésére, meg kell nekik újra meg újra mulatnunk, hogy lássátok a Krisztus által az üdv elnyerésére rendelt eszközöket itt találjátok fel a legtisztábban az igében ós a két szentségbén, a keresztségben meg az úrvacsorában. Eszembe jut az, a mit íelejthetlen tanárom, a csak nemrégen elhunyt Müllner Mátyás említett előttünk, hogy Pázmány Péternek épen ez könnyítette meg visszatérítő munkáját, midőn hivatkozhatott a protestánsok által általánosságban hirdetett keresztyén tanoknál arra, hogy a r. kath. egyház az egyedül üdvözítő. Nem akarjuk ugyan e tekintetben a római katholikusokat követni, kik bennünket eretnekeknek, az üdvből kizártaknak neveznek, nemcsak a magán beszélgetésben, hanem a szószékeken is, de ne legyünk túlságos lojálisak. A nélkül, hogy a más felekezetüeket sértenénk, hangoztassuk a mi igazainkat. És ezt tegyük ne csak a lelkipásztorkodás terén, hanem a szószéken is, mert különben könnyen úgy tűnhetnék fel a dolog, mintha a nyilvánosság előtt nem is volnánk bátrak hangoztatni a mi hitünk igazságait. De nálunk sokan inkább sebeinket mutogatják. Így törtónt, hogy csak nem régen is a mieink, a kivül ós belül állók jól elverték a mi lutheránus énekeinken a port, hozzá a mi ellenségünknek is szeme előtt. Pedig azok által az énekek által épültek az ősök még a máglyatűzben' is, még a hóhér bárd alatt is és épülünk mi is, meg épülni fognak az unokák is