Evangélikus Egyház és Iskola 1902.
Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Mikulik József. A gyömöri ág. hitv. ev. esperesség viszontagságai 1645–1670.
c) az orgonisták fizetése: évenként 50—50 frt készpénzben és egyszer gyűjtés, (astatió) kikinek a niíiga templomában. (Peczeli 161 I.) 3. Restéren a sillabizáló 12 dénárt, az olvasó 24 d., a donatista 48 d. és a compendiarista tanuló 1 frtot fizetett a tanítónak tandíj czimén. (Peczeli 93. !.) Ha e fizetéseket nézzük, szinte kedvünk kerekedik kérdezni: mikor tanított a tanító, ha filléreit maga szedte be? azok pontos beszolgáltatására maga ügyelt? Vagy tiszttartót és könyvvivót tartott? A nagyobb tanulókról — deákokról, — mint látjuk, kellőleg gondoskodva volt, tönént pedig az nem éppen, legalább nem kizárólag azért, hogy a szegény sorsuaknak is módjában álljon magát kiképeztetni, hanem azéri, mert a leányok és fiűk oktatása jó részben rájok volt bizva, az istenitiszteletnél, temetéseknél és ünnepélyes alkalmaknál segédkeztek és a tanítói és lelkészi mellékjövedelmek beszedésénél is közbenjártak. Az iskolák berendezése és a tanítás egyeb iránt a régi maradt: a jó tanítót faluhelyen is felkereste az itjúság es a rossz tanító a legnépesebb városban is „egymaga énekelt" a lemp lomban 1 vagyis mai kifejezéssel élve, üres osztályban tanitolt és csakis igy érihető, hogy pl. Eestéren is „compendiaiistákkal u találkozunk, kik ott a tudomány minden ágában teljes kiképzést nyertek. C) Ä vallásosság, erkölcsiség, szokás, műveltségi állapot. A nép e korbeli vagyoni, erkölcsi ós műveltségi állapotáról kevés örvendetest lehet elmondani. A folytonos harc/.okban mindenéből kivetkőztetett, földes uratol elnyomott, a császári zsoldosoktól zaklatott, a töröktől súlyos adókkal terhelt és a martaloczoktol megtizedelt lakosság vagyoni és erkölcsi sülyedése meg mindig tartott. A „hatalmas német császár" 1 2) 1650. körül sem volt kepes szegény népünket a török ellen megvédeni. A török martalóczok 1650-ben Sumjácz környéken fosztogattak, mely alkalommal az ottani lelkészt több hívekkel együtt Egerbe vitték, ki jóllehet kiszabadítása iránt az esperesség részéről minden megtörtént, mégis „szomorú rabságban" végezte napjait 1 (Schröter 529, 535 1.) 1653 ban Dobsinát és környékét is látogatta a kegyetlen ellenség,") hol pedig 1644—1645-ben a pestis olyannyira dühöngött, hogy pl. csak Dobsinán ") Vesd össze az 1520—1578-ig terjedő történelmi áttekintést jelen munka elején. '») A dobsiaai halotti anyakönyvbea következő esetrő' történ'k emlités : 1663. .B. I. sept, find zwo Personen alhie g begraben worden, ein Jüngling mit Namen Girg Stubner de f weil Girg Stubners Sohn und ein alter Bauerman aus de_ Wagendrtissel, welche 8 Tage zutor von den Marthelosenge" fangen, wegeefiihret und getödtet und auf hankendörfer hat" tert fanden tod und sehr stinkend hergeführt sind worden. Gott* behüte uns die Unsrigen für solchen grausamen Feinden " 1645 ben több mint 700 ember halt el és némely napon 18 temetés is volt, 1 4) úgy, hogy minden egyes a martalrczok áldozatául esett lelket kétszeresen kellett fájlalni I Kárász János veszverési lakos, neje török fogságba esett és Egeibe huiczoitatván felvette a mohamedán hitet, miért aztán 1647. január 25-én Köviben férjétől elválaszfatott 1 (Schröter 422—423 1.) És sok ilyen példát tudnék felhozni, melyek mindegyike az akkori állapotokra itren szomorú világot vet. Ilyen körülmények közt az erkölcsi sülyedés is megindult és rohamosan terjedt, miután a jezsuita rend, mely az áttért bűnösöket szivesen látta, és a polgári hatóság, mely az egyházat a fegyelem gyakorlásában akadályozta, az utat egyengette előtte. 1 5) Az istenkáromlás ijesztő mérveket öltött úgy, hogy az esperes az 1653. és 1670. évi egyházlátogatások alkalmával alig győzte a 75 denárnyi pénzbírságot vagy a 3 botütést, — inelylyel egy-egy káromkodás sújtatott — kiszabni. Rozlosnán egy férfi 1670'ben egy lóért cserélte nejét, mely emberkereskedés (plágium) a megyének jelentetett fel (Peczeli 113—114 1. ;) Bisztrón 1651 ben egy istentagadó lépett föl, mely borzasztó bűntett (anor me delictutn) kellő megfenyitése iránt a földes úr Tököli Zsigmond kerestetett meg (1651. október 9-én Jolsváról Schröter 576 1.;) F.Sajón egy nő kígyót keresett, hogy azzal férjét megmérgezze, de gonosz szándéka elárultatván az ottani lelkésznek, Láni Jánosnak, 1657 szeptember 27 én Jolsván meghagyatott, hogy e nőt vallassa és ha a gyanú alaposnak bizonyul, bírságolja meg az egyház javára és állítsa szégyen szemre a templomban (Schröter 640 I ;) a hatodik parancsolatot e korszakban a szigorú büntetések daczára sűrűn áthágta a nép. Bisztrón egy „Orzsika* nevű kéjhölgy (concubina et meretrix) találtatott, ki 1670. ápril 15-ón Rozsnyóról az egész esperességből azon kijelentéssel tiltatott ki, hogy elfogatása esetében az alispánnak lesz átadandó (Szent keresztesi 5 1.;) a poiomkai tanítónak, Sartorius Györgynek, egy belusi megesett személylyel viszonya volt, mely következmények nélkül nem maradván, nevezett tanító 164d. ápril 20 án Jolsván kényszeritietett, hogy e nővel házasságra lépjen és midőn azt tenni vonakodott, rögtön börtönbe dobták, majd oltár elé hurczolták és akarata ellenére is ama nővel megeskették és ha magába nem tér, bocsánatért nem esdekel es külön téritvénynyel engedelmességet nem fogad . . hivatalát is elveszti. (Schröter 482, 489, 495 1.)") Az esketós igy kényszer útján e korszakban igen divott és rokonok kö/.t is könnyebben ment a felmentés (dispensátió) kiszerzése, ha a két fél a 6. parancsolattal összeütközésben találtatott: mire M) Lásd a dobsinai anyakönyveket I >») Történt ez pl. Rozsnyón. l f) Ezen itélet nevezetes haladásról tanúskodik, a 17. század elején ezen tanító bizonyára máskép lakolt volna!
