Evangélikus Egyház és Iskola 1902.
Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Mikulik József. A gyömöri ág. hitv. ev. esperesség viszontagságai 1645–1670.
támogatta és az ev. hit ellenei számára fegyvereket kovácsolt. Miután egyik joga a másik után elveszett, esperességünk mind engedékenyebb lett és a más valláson lévőket is ... . tűrni kezdte ; de azért a kálvinistákhoz ép oly kevésbbé közeledett, mint a róm. katholikusokhoz és a kezéből kicsavart uralomról sem mondott le. A vihar már javában tombolt, midőn az esperesség 1668. ápiilis 10-ón Szlaboson „az eperjesi ev. gimnázium" számára könyöradományokat gyűjtött, a tanítókra pedig -egy bizonyos összeget „kivetett," melyet azok lefizetni »tartoztak." (Schröter 745. I ) sőt még 1669. május 7-én is Jolsván 100 írttal büntette a derencsényi egyház híveit, a miért azok lelkészüket. Gaudikius Györgyöt, hivatalától önhatalmúlag felfüggesztették. (Schröter 754—755. I.) A szervezet a régi maradt, legfeljebb annyiban változott, a mennyiben az esperes tekintélye és hatalma annyira alászállott, hogy fontosabb ügyeket már a „szolgabíró" és „esküdt" közben jöttével kellett tárgyalni ós eldönteni, mi kivált 1660. óta történt, midőn a minden jogaiból kiforgatott esperesség már lét és nem lét kózt tengődött. A lelkész e korban is szigorú fegyelem alatt állott. Hentschy Fülöp, dobsinai lelkész, kénytelen volt 1654. április 21-ón Jolsván az esperességet megkövetni, büntetésül 3 aranyat lefizetni ós feltétlen engedelmességet fogadni, a miért maga magának osztotta ki az úrvacsorát („mi által mog vetést tanúsított a szent, lélek és ennek hivatala iránt, lelkésztársait megsértette, botrányt okozott és kaivinizálni látszott." Schröter 596 1) Fabriczius Dániel, geczeli lelkész, absolutio nélkül szolgáltatta ki Stephanides István lelkésznek az úrvacsorát, a iniért 1665 szept. 22 én Jolsván 5 arannyal lett megbüntetve (Scnrőter 692 l) De már különben az esperesség körömszakadtáig védte „igaz ügyben" a lelkészt: midőn Nignni Kristóf 1646. április 10-én Osetneken panaszt emelt, tiogy a hárskútiak nem akarják pontosan fizetni, ezek rögtön kérdőre vonattak és csak azon körülmény, hogy közülök sokan a pestisben elhaltak és sokan a hadban tönkre mentek, de különösen a tett Ígéret, hogy lelkészük kielégítése végett minden követ megmozdítanak majd szolgált mentségül (Schröter 422. 1.) midőn a sumjáczi lelkészt, Prichradni Jánost, török martalóczok elfogták, ós Egerbe hurczolták, az esperesség 1650. szeptember 21-én Osetneken rögtön összeült és két lelkészt Vesselényi Ferenczhez 8) és Sennyey András hoz menesztett, hogy a fogoly kiszabadítását eszközöljék, (Schröter 526. 1.) sót 1653. körül már a lelkészek külső tekintélyére is figyelem fordit«) Vesselényi Ferencz „generalis" akkor a szendröi táborban járt, Sennyey András pedig murányi jószágigazgatója tprovisor) volt. tátott, a mennyiben ez évi február 10-én Gömörpanyiton az egyházlátogatás alkalmával szemet szúrt, hogy a lelkész — Szón Péter — tanitó hiányában „a kemény magyar faj szokása szerint" maga harangozott 1 (Schröter 764. 1.) A lelkészek e kori fizetéséről teljes képet nyújt a Dobsinán 1670. január 29 én megejtett egyházlátogatás jegyzőkönyve, mely szerint az itteni lelkésznek Hirsch Gergelynek járt: I. az elfoglalt tized visszaállításáig évi 170 frt készpénzben. 2 a méhek utáni tized, 3. négy offertórium (teljesen,) 4. a karácsonyi gyújtós (calixatió.) 5. keresztelósórt bizonyos adomány, (melynek megállapítása az egyes felek tetszésére van bizva,) 6 egyházkelő asszony avatásért egy itcze bor, 9. esketésért egy pint bor, 10. temetésért adomány, mely megegyezés tárgya, II. beteg ember vigasztalásaórt egy szintén a fél által meghatározandó adomány, 12. sajt és tyúk azoktól, kik 3 tehénnel bírnak (miért ha a tized birtokában lesz, két városi bikát kell kitelelnie,) 13. rorataért 1 frt., 14 a nagyböjti salveért 1 frt., 15. a húsvéti salveért 1 frt és a molnártól (némi viszonszo gálát tejében) egy köböl búza ós 16. húsz szekér fa. több szántóföld ós rét haszonelvezete (Peczeli 79. I.) A rozsnyói lelkészek 9) fizetése az 1670. február 19 én tartott egyházlátogatás alkalmával egyenkent 100 frt 50 d. készpénzből, 57 köböl búzából, 25 köböl zabból, 2 hordó borból, 2 hordó serből, szüretkor egy átalag borból ós a mellékjövedelmekből 1 0) állott (Peczeli 160—162. 1.) míg az 1653. márczius 8 án megejtett egyházlátogatás mindkét rozsnyói lelkészt a tized birtokában találta, melyet azok egyenlő fele részben élvezlek (Schröter 823—825 1.) B) A közoktatás. Aa esperesség e korszakban is melegen felkarolta az iskola ügyét, de a tanitó még mindig alárendelt személy volt, ki azonban a sok kötelesség fejében, mely reá háramlóit, már némi jogot is kezdett követelni es megindult az egyház es iskola közötti harcz, melyet teljesen kiegyenli teni ma sem sikerült! ») Magyar lelkész volt az esperes Regius Jakab, német Zarevuciius Pál. l°) Ilyen mellékjövedelmek voltak: offertórium (különkülön a két templomban,) hirdetésért egy pint bor, esketésért ugyanannyi, menyasszony avatásért egy itcze bor ós offertórium, keresztelésért a keresztatyáktól 3—3 dénár, egyházkelő asszonytói egy itcze bor, beteg látogatásaért egy tetszés szerinti adomány, gyónásért egy pint bor, temetésért 1—1 frt. (tulajdonképpen 3 frt összesen, de egy a tanitóé,) nagy temetésért (két prédikáczióval) 2—2 arany, a karácsonyi ós húsvéti gyújtós, mely szintén közös stb. stb.
