Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Késmárk

mert az adófizetők bekebelezett terhei csak ezen adónem kiszabásánál vétetik figyelembe, ki­egyenlítő, corrigáló egyenes adó. Egyenes adó, mert a* adók az adószedés módjára való tekintettel osztatnak fel egyenes, köz­vetett indirekt adókra. Egjenes adók azok, me­lyek a jövedelem megadóztatására célozván, köz­vetlenül attól szedetnek be, bit az állani az adó­val tényleg érinteni akar; nem egyenes közvetett adók pedig azok, a n elyek a fogyasztás terhelé­sére irányozvák, bizonyos fogyasztási cikkek elő­állítóitól, illetve közvetve önkéntes fogyasztói­iól szedetnek be, miért is ezen nem egyenes, közvetett, indirekt adók fogyasztási adóknak is ne­veztetnek. t Az általános jövedelmi pótadó ilyennek nem tekinthető, hárem igenis és egyedül csak egye­nes állami adónak; mert egyenesen közvetlenül arra vettetik ki és attól szedetik be, a Kit ezen jövedelmi adónemmel az állam terhelni akar és tényleg megterhelt. — Az által, hogy jövedelmi pótadónak neveztetik, azért, mert a többi egye­nes adókat — az adósságok figyelembe vételé­vel — kiegyenlitóleg, mintegy pótlólag fokozza, lényege, egyenes-ado jellege, nem változhatik s nem változik. De egyenes állami adónak tekinti az általá­nos jövedelmi pótadót a gyakorlat is;' — mert az állami költségvetési törvény minden évben, az egyenes állami adók sorába veszi fel az álta­lános jövedelmi pótadót. Azon kifogás, hogy, mert ezen ált. jöv. pót­adóra sem törvényhatósági, sem községi pótlék nem vettetik ki s igy az nem volna egyenes ál lami adónak tekinthető, nézetem szerint meg nem állhat, mert úgy a megyei pótadók kivethetéoé­ről intézkedő 1883. XV ik, 1879. XXXVII. és 1875. 111. t. cikkek, mint a községi pótadók ki­vethetéséról intézkedő 1886 XXII. t-c. 130. § a. — Nem az összes egyenes állami adókat jelöli meg pótlók alapül, hanem ezek közül csak a taxatíve felsoroltakat és nem azért egyenes adó valamely adónem, mert községi vagy más pót­lékkal terhelhető, hanem a beszedés módjánál fogva ós nem azért terhelhető pótadóval, mert egyenes adó, hanem mert az egyenes adók kö­zül az illető törvények csak ezeket taxatíve je­lölik meg, nem az összes egyenes adókat, mint zsinati törvényünk. — Az állami költségvetés — bármely évi — az ezen községi és törvényható­sági potadó törvényekben megterhelhetókként taxa­tíve felsorolt földadó, házado, kereseti adó, nyil­vános számadásra kötelezett vállalatok s egyletek adója, bányaadó, tőke , kamat és járadékadón kivül — egyenes állami adóknak tekinti s ve­szi fel évenként — a vasúti és gőzhajózási szál­lítás használata utáni adót. a nyereményadót, a badmentességi adót és az általános jövedelmi pótadót is, habár azok után községi és megyei pótadó kivetésére nem jogositja fel a községeket és megyéket, a kik bizonyára kivetnék a pótlókot ezen adónemekre is hu a törvény nem taxatíve sorolna fel az egyenes állami adók közül néme­lyeket, hanem általánosságban jelölné ki pótlék­alapul, mint zsinati törvényünk 306. §-a, az egyenes évi államadókat, a melyek közé a ki­fejtettek alapján, nézetem szerint, az általános jövedelmi pótadó is tartozik. A cél mindnyájunk előtt szent, ne nehezít­sük az ahhoz segitő eszközök erósebbé tótelét. Pápán, 1902. május 21. Kiváló tisztelettel maradtam DE KLUGE ENDBE ügyvéd, gyülekezeti felügyelő. BELFÖLD. Linberger István búcsúj.a. Mult hó 27 ón lélekemelő ünnepély folyt le a VI. sz. kir. városi esperességnek e célra összehívott rendkívüli köz­gyűlése alkalmából Késmárkon. A gyűlésen Ben­czúr Gréza felügyelő és Osiskó János kassai lelkész elnökölt. Az esperesség nagyszámú világi, egyházi és tanári tagjai, nemkülönben a szomszé­dos XIII város esperese, Weber Samu és né­hány vidéki lelkész kíséretében az agg Simeon a templomba vonult, a hol Dianiska András lő­csei lelkész a 92 Zsolt. 14—16 v. fölött beha­tóan méltatta a tudós, a tanár, a pap, ev. iró s az igaz ember nagybecsű szolgálatait a hazai ev. közegyház szolgálatában. Majd szép beszédekkel üdvözölték a búcsúzó esperes lelkészt, ifj. Dras­kóczy Lajos a VI. sz. kir. városi esperesség, Kél er Pál felügyelő a késmárki ev. egyház, dr. Schwarz Károly felügyelő a késmárki ev lyceum, Kertscher Sándor a késmárki ev. polgári is­kolák, dr. Szlávik Mátyás igazgató a collégium (a meiynek a jubiláns egykori r,ariara volt,) We­ber Samu a XIII. városi esperesség, Ormóssy Károly lőcsei igazgató-tanitó a felsó-lövői képez­dészek és Belócy Sándor a késmárki kereske­delmi iskola részóról. A távozó esperes e beszé­dekre hosszabb beszéddel válaszolt. Az esperesi szék betöltésére vonatkozó szavazatok beadására június 30 ika tűzetett ki, s a szavazatok felbontá­sára Kassán egy bizottság küldetett ki. A közgyű­lésen dr. Mik 1er Károly eperjesi jogtanár ós esperességi jegyző indítványára behatóbb eszme­csere indult meg a főiskoláknak az esperesre adandó szavazata tárgyában. A jubiláns tisztele­tére rendezett közebéden számos felszólalás tör­tént. Az esperesre a választás, úgy látszik, egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom