Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - Veres József

nyilatkozatok történnek. Én az ó nyilatkozatával szemben felhozom azt, a mit annak idején Deák Ferencz mondott, a mikor erről a dologról szó volt. (Olvassa:) „Én határozottan kijelentem, hogy a magyar királyi egyetemet állami tanintézetnek tekintem és ezen az alapon szavazom meg ezt és ezt az összeget." Állami tanintézetnek tekiutettük a budapesti egyetemet mindig, a mióta az 1848 : XIX, t-cz. fennáll és ennek következtében készséggel elismerem, a mint elismerte maga Deák Ferencz és elismerték Trefort és Osáky miniszterek is, hogy vannak az egyetemnek katholikus jellegű alapjai is, de e/, egyáltalában nem jelentheti azt, hogy a budapesti tudomány-egyetem szorosan vett állami intézmény ne volna, a mely a miniszter fennhatósága alatt áll. Ezt kijelenteni szemben a képviselő úr nyilatkozatával, kötelességem volt. (Helyeslés a jobboldalon.) Veres József t. képviselő úrnak azt mondhatom, hogy én nem Csáktornyán, hanem itt e házban bőven és körülményesen . . . Veres József: Itt isi Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: « . . kifejtettem mindazokat az elveket, a melyek szerint én az egyetemi reformot óhajtanám. Foglalkoztam a theológiai karokkal, emiitettem Trefort és báró Eötvös József álláspontját, sőt, méltóztatnak tudni, hogy már kész törvényjavaslatok is voltak és én annak a nézetemnek adtam kifejezést, hogy a theológiai fakultásokkal bővíteni szeretném az egyetemet, (Ugy van 1 jobbfelől ) sót a kolozsvári -egyetemről is szóltam e tekintetben. De méltóztassanak megengedni, ez oly nagyjelentőségű és nagyhorderejű kérdés, hogy azt az egyetemnek «sakis törvény által való szabályozásának kérdésével kapcsolatosan lehet megoldani. (Ugy van 1 jobbfelől.) Megmondottam azt is, hogy semmiféle kezességet nem vállalok arra vonatkozólag, hogy mikor fogom azt a javaslatot előterjeszteni, de magát az eszmét ma is ép ugy pártolom és fentartom, mint akkor, mikor ezeket kijelentettem. (Helyeslés a jobboldalon.) Veres József: T. képviselőházi Olyan ügyet akarok a t. képviselőháznak és különösen a t. miniszter úrnak figyelmébe ajánlani, a mely az országban a legkisebb fizetésű lelkészeket igen közelről és igen súlyosan érinti. Áz 1898. XIV. t. cz. gondoskodni akar arról, hogy a szegényebb javadalmazású lelkészek legalább annyi fizetést kapjanak, a mennyi a megélhetéshez okvetlenül szükséges. Ezt a tárgyaláskor a törvényjavaslat indokolásában is a t. miniszter úr úgy fejezte ki, hogy a létminimum 1600 korona. A törvénynek czélja világosan az volt, hogy azok a szegényebb fizetésű lelkészek 800 irtot, 1600 koronát kapjanak. Erre okvetetlenül szükségük van egyetemi képzettségű művelt férfiaknak, a kik a mellett egyik másik hitfelekezetné! családosak lóvén, a gyermekek nevelésére is kötelesek költeni. Es még bizony az az összeg is bizonyára kevesebb a létminimumnál, mert hogy ebből ilyen igényű, ilyen társadalmi állású egyén családjával együtt megélhessen, gyermekeit magasabb iskolákban is képezhesse, az szinte megoldhatatlan feladatnak látszik. A törvényhozás azonban jóindulatot mutatott irántuk és az volt a szándéka, hogy ez az 1600 korona a törvény meghozatalától kezdve biztosittassék az illetőknek. Ezt a 20. § ban a törvény igy fejezte ki (olvassa): „A mennyiben a vallásfelekezetek illetékes hatósága igazolja, hogy több lelkésznek jövedelmét már a csekélyebb javadalommal ellátott lelkészek illetményeinek kiegészítése czimén az állami költségvetésbe felvett ós az illető vallásfelekezeteknek jutott összegből 1897. év végéig 1600 koronáig kiegészítette: ezen kiegészítési összeget addig is, mig a jelen törvény értelmében az illető lelkészek jövedelme különben is 1600 koronáig kiegészíttetik, az állam az illető vallásfelekezetek részére kiszolgáltatja.

u E törvény következtében tehát azoknak a lelkészeknek háromféle fajta fizetésük van. Hogy ezt példával bizonyítsam, felhozom, hogy először is a gyülekezettől kap pl. 1000 koronát. A régibb segélyből — röviden igy nevezem a csekélyebb javadalmazású lelkészek fizetésének kiegészítésére az állami költségvetésbe bevett összeget — pl. kapott 400 koronát. Ez a két fizetés a törvény meghozatala előtt 1400 korona. 1898-ban a törvény kimondta» hogy a javadalmazást állandóan az ú. n. kongruával rendezi ós fokonkint 9 esztendő alatt kiegészíti a régi törzsfizetést 1600 koronáig. Minthogy azonban 9 esztendőn át fokonkint kell az illetményeket kiegészíteni, azok, a kik a régi segélyből kaptak, a kongruából esetleg sokkal kevesebbet kaptak volna, mint régebben. Igy pl. előbbi példában a lelkész a kongruából csak 100 koronát kapott volna, vagyis összes fizetése 1100 korona lett volna, holott a régi segélylyel már 1400 koronát kapott. A 2C-ik szakaszban pedig az van kimondva, hogy addig, mig az állam a régi fizetést ki nem egészíti 1600 koronáig fokozatonkint, a régi segélyt megkapják, úgy, hogy 1600 koronáig menjen fel a fizetés, és azon túl nem. A számítás tehát a 9 esztendő alatt igy lesz : Az egyháztól kap a lelkész pl. 1000 koronát. Most pl. 350 koronát kap a kongruából. Ez 1350 korona. Akkor a régi illetményekből kell ezt kiegészíteni 1600 koronáig, tehát a régiből még 250 korona kell. Ha pl. egy esztendő múlva 100 koronával többet kap a kongruából, akkor 100 koronával kevesebbet kap a régi segélyből, de úgy, hogy a három fajta jövedelem az 1600 ko-