Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Veres József. Az ellenfél táborából

voltak: törvényben fejezték ezt kii Manapság Széli Kálmán r. kath. létére kijelentette a képviselőházban, hogy a kormány hajlandó az 1843-i törvényt szelleme szerint végrehajtani. Pedig ó is számot tevő politikusi Különben már azért sem lehet az a törvény olyan abszurd, mint a M. Á. gondolja, hiszen a r. kath. egyház ezer év óta élvezi az államtól azt, a mit a protestánsok az egyenjogúság elve alapján sürgetnek most maguknak is. Csak a r. kath. egyházra nézve nem abszurd az elv, a protestánsra nézve már abszurd? De meg nagyon sok országban alkalmazzák már azt az elveti „A megindított agitatió a kevés intelligentiájú vidéki gyülekezetek socialista hajlandóságára számított, mert hiszen a nem-adózás jelszava mindig kapós marad." A mi az intelligentia mértékét illeti: a protestánsok mögött a fővárosban is, a vidéken is, Magyarországon is, a külföldön is nagyon messze elmarad a r. katholikusok intelligentiája 1 A „kevés intelligentiára" nézve nagyon megnyugtat bennünket a M. Á. czikke ; mert ha országos tekintélyű r. kath. napilap, mely pápai áldás kitüntetése alatt évtizedek óta játszik vezérszerepet a r. kath. papságnál, vezércikkben csak akkora intelligentiát árul el, mint az a vezérczikk: akkor bizvást mondhatjuk, hogy ti kevés intelligentia, a félműveltség nem nálunk található, hanem odaát I Ilyen kifejezéseire alapítom nyilatkozatomat (eszejárása hiányosságán kivül): héberbe oltott műprotestantismus, nem lesz bolond, lőttek a prot. autonómiának, állami jászolra fogott protestantismus, egész szamarak, a hülyék intézetébe való. Igy irni — pirulna nálunk még az is, ha volna, a ki „egész szamár." De hogy a ki igy ir, még a protestánsoknál mer félműveltségről czélzást tenni: az nem ismeri a protestánsokat, még kevésbbé — magát. A hol a papságból a törvényhozásba, tehát kiválogatva, olyanok kerültek, mint Zimándy, Lepsényi stb. : ott nekünk ne adjon, jobban mondva: ne nekünk adjon leczkét a papság félműveltségéről. Nézze meg népünket, lapjainkat, hasonlítsa hozzá a r. katüolikust, s vigyázzon, hogy meg ne pukkadjon az irigységtől! Akkor mondja meg: hol találja az „egész szamarakat?" Tanulságos volt nekünk a r. kath. autonómia tanácskozásait figyelemmel kisérni: mennyire rettegtek ott a népek, még a művelteknek is, valami befolyást adni az egyház igazgatásába. Lám pedig ott a maguk megterhelése miatt nem kellett semmitől sem félni I Nálunk a nép kormányozza az egyházat, szavazza meg magára az adókat, — ezt a népet meri egy r. kath. félműveltséggel, kevés intelligentia val, socialista hajiammal vádolni?! Nagyot nójjön, — mig elér a mi népünk józansága, értelmességa, alkotmányos érzülete, áldozatkészsége magas fokáig ! A nem-adózá3 jelszava épen a r. kath. egyháznál népszerű; ott félnek ám csak az adózástóli A protestáns szegény náp századok óta maga fedezi szükségeit keservesen szerzett filléreivel, a r. kath. egyház hivei padig borzadnak a tehertől, sőt az autonómiai gyűlésen ki is fejezték többen, hogy az adót az egyház nagy veszélye nélkül ba nem lehet hozni Legyünk csak őszinték: a r. kath. híveknél nemcsak a nem-adózás elve népszerű, hanem még azt sem átallják, hogy a maguk egyházi terheit is mással viseltessék: állam, község, protestáns, zsidó kegyúr, mind jó, csak adózzék a r. kath. helyett. Sőt még számtalaszor azt is lefoglalták maguknak a r. katholikusok, a mit a szegény protestánsok magukéból maguknak gyűjtöttek I Gondolja meg a M. Á czikkirója: hányszor felpanaszolták a r. kath. papok is, hogy a püspöki kar a maga feleslegéből nem segíti a nyomorral küzdő alpapságot! Ugy látszik „nem adózónk" ós „nem adunk* nagyon népszerű odaát a — hegyeken túl ! A nem-adózás miatt tehát épen a r. kath. ne gúnyolja a protestánst! Azt meg épen nem lehet belátni : miért legyen kiváltsága a r. kath. egyháznak arra, hogy hivei ne adózzanak a maguk egyháza fenntartására sem, a többiek pedig a magukét is, a r. kath. egyházét is hordozzák. Ezt nem találja furcsának a M. Á.? Értünk való aggodalmában igy is oktatgat a M. Á. : „nem gondolják meg azt sem (a protestánsok,) hogy csak az egész szamarak hiszik, hogy az állam annyi bankót nyomat, a mennyit akar, a józan állampolgár tudja, hogy az állam csak azt adhatja vissza kezelési és igazgatási költségek levonásával, a mit adóban, illetékekben beszed a polgárokon ; vagyis, hogy a felekezetek embereinek állami fizetése mellett is csak megmaradna az adó, sót annyival lenne magasabb, a mennyit az államnak ki kellene a felekezetekre adnia." „Az egész szamarak" hogyan gondolkoznak a bankógyártásról: azt nem tudom, mert az egész szamarak nem a mi egyházunk hivei; hanem ha akadna is a mieink között ilyen, még az is belátná, hogy milyen hamis a zúzája a M. Á. czikkirójának, mert bár ő a „józan állampolgár" képében nagyképűsködik, mégis elhallgatja, hogy több lenne ugyan az állami adó, ha az egyházi ós iskolai szükségletet egészen az állam fizetné, de viszont akkor természetesen megszűnnék az egyházi adó. Egyházi adóval pedig a protestáns nép levén megterhelve (200—300%!) a r. kath. pedig nem : a protestáns népnek nagyobb adója szűnnék meg, mint a mennyi új terhet kapna f Ettől pedig nem ijedne megl Ezt az »egész szamár" is megértheti. De megérti ebből azt is, hogy miért nem akarja a M. Á. ebben az egyenlő