Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Dr. Mikler Károly a jogi oktatás reformja egyházunk szempontjából

Huszadik évfolyam Orosháza, 1902. április 3. ëgïhaz is iskola Előfizetés dija: MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetés dija: Hirdetés dija: Egész évre. . ISkor. Egész oldal . ÍO kor. Kél évre. . . 6 . Felelős szerkesztő és kiadó : Fél oldal... 8 , Negyedévre . 3 „ Felelős szerkesztő és kiadó : Negyed oldal . A, . Egy szám ára S4 fill. VERES JÓZSEF. Nyolczad oldal . SS ,, A jogi oktatás reformja — egyházunk szempontjából. Dr. W las si es Gyula vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter régóta vajúdó s egyházunk szempontjából korántsem közömbös reform megvalósítását tűzte ki czélul. Ez év elején tette közzé „az elméleti jog ós államtudományi államvizsgáról ós a jogi oktatásról" szóló törvényjavaslatnak újonnan elkészült »előadói tervezettét s az illetékes egyházi főhatóságok útján hozzászólás végett leküldte azt a protestáns jogakadémiákhoz is. Hogy mennyire nagy horderejű általában véve hazánk közoktatásügyére a czélbavett reform, azt az is igazolja, hogy gróf Csáky Albin minisztersége óta mindegyik miniszternek kardinális programmpontját képezte annak megvalósítása. És méltán 1 Mert az 1874. évben négy évfolyamú teljes jog és államtudományi karokká fejlesztett jogakadémiák az ugyancsak 1874-ben megalkotott ügyvédi rendtartásról szóló törvény ama rendelkezése miatt, mely szerint ügyvédi vizsgára csak az bocsátható, a ki „valamely belföldi egyetemen a jogtudorságot elnyerte," — a jogakadémiák nern kelhettek egyenlő versenyre az egyetemekkel. Ennek azonban még az a szomorú következménye is lett, hogy a 1 óvárosi egyetem jogi fakultásán Euró^aszerte páratlanul álló t ú 11 ö m ö 11ség állott be, mely nagy mértékben veszélyeztette a tanitás és tanulás sikerét s valljuk be nyiltan, ezer meg ezer esetben egyházunk fiaiból is proletárokat teremtett. Ezzel szemben a hazai tiz jogakadémia — közöttük négy ev. ref. és egy ág. hitv. ev. — elnéptelenedett; s megtévesztett felfogás, részben pedig kényszer miatt a fővárosi egyetemre tódult fiainkból legjobb akarat mellett sem nevelhettünk egyházias gondolkozású világiakat anyaszentegyházunk számára. A viszonyok tarthatatlansága mindinkább érezhetőbbé válván, már két évtizeddel ezelőtt megindult a törekvés az egyetem túltömöttsógóból származó visszásságok orvoslására s mindinkább meggyökeresedett az a meggyőződés, hogy a bajon csakis úgy lehet segíteni, ha a kötelező doktorátust megszüntetik s helyébe a jelenlegi államvizsgálatokénál magasabb színvonalú egységes jogi államvizsgálat rendszeresittetik, mely nemcsak az egyetemeken, hanem az összes jogakadémiákon is lehető lesz s előfeltételét fogja képezni nemcsak a bírói és közigazgatási, hanem az ügyvédi pályára lóphetósnek is. Ebben az irányban gróf Csáky Albin tette meg a kezdeményező lépést, a mikor 1893-ban törvényjavaslatot is dolgozott ki. Utóda, báró Eötvös Loránd lényegileg ugyanilyen alapelveken nyugvó s 8 §-ból álló törvényjavaslatot szándékozott az országgyűlés elé terjeszteni. 1899-ben a jelenlegi miniszter tette közzé idevágó törvényjavaslatának tervezetét, a melyre az érdekelt prot. egyházi halóságok észrevételeit is kikérte, úgy hogy a beérkezett s úgy az egyetemek, mint a jogakadémiák észrevételeit magában foglaló emlékiratok figyelemben részesítésével készült a most előttünk fekvő tervezet, melyet a miniszter, törvényjavaslat alakjában, még ez év folyamán szándékozik az országgyűlés elé beterjeszteni. Ennek a legújab tervezetnek legsarkalatosabb rendelkezései a következők : a) Az ez idő szerint fennálló négy, egymástól független elméleti vizsgálatnak — t. i. az államtudományi és a jogtudományi államvizsgálatnak, valamint az államtudományi és a jogtudományi tudori szigorlatoknak — helyébe egy