Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Paulik János. Kérelem

ige lekinlél) e «Iá helyez7ék s az egyházi hitvallásra kellő figyelemmel legyenek. E tételekre alapítva behatóan ismertetle az előadó a theol. faliultásoK lanműküdését Melanchton Schleieruiaolierig. ki megint egyházivá tette a theológiát. Kikel a „holt orthodoxia" elnevezése ellen, mert ez az orthodox a »dia egyházunknak a legjobb énekeket s erkölcsileg legyőzte a 30 éves há ború bajait. Mult lázadunk elején egy Schleiermacher, Hengstenberg (?), Neander, Twesten és más theol. tanárokból indult ki a nagy vallási újjáébredés. 1841 ben a berlini fakultás Ítélte el Bauer br. negativ bibliai kritikáját, s védekezett a tübingai iskola és Sirauss törekvései ellen. Ma a divatos iskola a Ritschl-féle theológia, mely de Lagarde felfogására megy vissza. Ifjabb árnyalalának vezére Tröltsch, ki már tagadja a keresztyénség absolutságat, s a jobbpárti árnyalatot már ,egyházi theológiának* mondja. E theológia már nem ismeri el a biblia tekintélyét. Isten igéje helyére az egyes theol. tanárok lép tek, s a biblia helyére Harnack „A keresztyénség lényege" cz műve. E mű a Ritsch! féle theológia „kanonikus könyve." Ritschl iskolája ma Kanton, ifjabb árnyalata Hegelen alakul. Olvassa csak el valaki Harnack műve 5 ik kiadásának előszavát. Hogyan vannak ott jellemezve Zahn, Kahler ós Haussleitar, Pedig mit mondtak volna a reformátorok „egy Jézus nélküli evangéliomhoz?" A theológia erósitse s ne gyengítse az ifjak hitét. Ma a diákok áldozatai e modern theológia mórgének. A mai Ritschl-féle theológiát a kótszinűsóg ós hamisság jellemzi. E fejtegetésekhez még Nathusius greifswaldi tanár ós Braun generálsup. szólott. Előbbi tiltakozott a modern theológia ismertetésénél Holtzmannak Grottschick vagy Laofs al való azonosítása ellen, másrészt azonban ő is vallja, hogy ott, a hol nincs Krisztus keresztje, a keresztyénség lényege sincsen, Braun ellenben Harnack eljárását az ő lelkiismeretére bizta. őszintén sajnáljuk a mi német testvéreinket, hogy tudományos theol. kérdésében egymás ellen igy heveskednek. Theológia szabad kutatás nélkül nem theológia többé I Végül a 2-ik nagyobb előadást S tusch berlini lelkész tartotta „a lutheri alapelvek szerinti lelkipásztorkodásról." (Eperjes.) Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Protestáns egyház és iskolai lap. „Fájdalommal láttuk az utóbbi időkben, különösen a nagygeresdi egyezség ós a közös belmissziói egyesület kérdésének tárgyalása alkalmával, hogy némely evangelikus körök, részint nemzetiségi. részint merev dogmatikai okokból meggátolni igyekeznek a közös munkára való emez egyesülést ós a két egyház uniójával rémítgetik a gyengébb lelkeket. Ez a rómitgetés azonban a bátrabbakat és a higgadtan gondolkozókat meg nem ijesztheti. Mindenki látja, a kinek szemeit vagy a nemzetiségi gyűlölködés, vagy a merev dogmatizmus el nena homályosította, hogy az az egyesülés és testvériség, a melynek ápolója a Magyar Prot. Irodalom Társaság s a melynek egyik szerve kivánna lenni az országos prut. belmissziói egyesület, egyáltalában nem arra törek szik, hogy lerontsa a felekezeti elválasztó korlátokat és talán egy színtelen, se hideg, se meleg uniót hozzon létre a két protestáns egyház kö zött. Az unió törekvések kora már lejárt; mindkét egyház olyan történeti kijegeczedést nyert

r hogy reális unióról beszólni többé nem lehet. Mindnyájan tudjuk, hogy a hol megcsinálták is, ott sem vezetett igazi eredményre, és a mellett, hogy az egyház konfeaszionalis elemét elszintelenitette, annak testét még több részre szaggatta,, mint volt azelőtt. Nem is beszól ilyen reális unióról ma senki sem; csupán azok festegetik annak rémét a falra, a kikből hiányzik vagy az igaz hazafiság, vagy a krisztusi testvéri szeretet. — Nem reális unióról, hanem a szellemi és erkölcsi erők egyesítéséről, a magyar protestáns egyház és az istenországa közös épitósóról van szó, a mikor a M. P. 1. Társaság támogatásáról és az országos belmissziói egyesület megalakításáról beszélünk. Ebben a czélban pedig egyesülhet minden protestáns e hazában, legyen bár evangélikus vagy református, magyar vagy német és tót. Kérjük azért az Isten megvilágosító kegyelmét mindazoknak, a kik akár nemzetiségi, akár dogmatikai okokból akadékoskodnak, hogy megvilágosíttatván, megláthassák a nemzetiségi és felekezeti korlátok felett ragyogó szent czélt és álljanak annak szolgálatába velünk együtt, a kiknek az igaz testvériség ós együttműködés létrehozásával nincs más czólunk, mint a magyar protestantizmus ós benne és általa istenországa építése." Debreczeni prot. lap. Báró Prónay Dezső programmszerű ünnepi beszéde közben, mint egyéni véleményét, azon óhajtását fejezte ki, vajha az unitáriusok is bevonatnának a Társaságba, ennek szervezetébe és működési körébe. — „Az egyéni véleményt ép oly őszintén tiszteljük, mint magának br Prónay Dezsőnek nemes egyéniségét és magas egyházi állását. Tiszteljük tehát, bár nem osztjuk azt az egyéni véleményt is, mely szerint az unitáriusok szintén beveendők lennének a Magyar Prot. írod. Társaságba. — De kifogásunk van, ós pedig erős és jogos kifogásunk a hely és az alkalom ollen, a hol és a mikor br. Prónay Dezső, ez egyéni ;