Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Név nélkül: - Szontágh Pál

más mumustól, de félünk, h>,'y ,egyházi énekügyünk rendezésével és újjáalakításával megbízott férfiaink nem okulnak a muH idők tévedésén s nem sietnek a soi mulasztást pótolni, hanem a régi tévedést még újabbakkal is tetézni szándékoznak. Ne vegyék azért rossz néven, ha utoljára is arra intjük és arra kérjük őket, hogy szívleljék meg az igazságot s a szerint sáfárkodjanak, ne pedig védekezzenek és hadakozzanak ellenei Baja, 1901. május 5. BEYEH KÁBOLY. " """ " ™ ev. kántor-tanitó. Szontagh Pál. A gömöri ág. hitv. evanj;. egyházmegyének, mely folyó évi közgyűlését július 29. és 30-án Csetneken fogja megtartani, egy emlékezetes napja és egy szép örömünnepe lesz. A közgyűlés megtartásának idején, egy oly férfiút akar 80 évének betöltése alkalmából ünnepelni, ki évtizedek óta a családi, megyei, társadalmi, egyházi és politikai életben egyaránt kiváló helyet tölt be. Szontagh Pálé férfiú, ki családi előnevén „iglói," mint egykori orsz. képviselő pedig „gömöri" nevén ismeretes, a „nógrádi" Szontagh Páltól való megkülönböztetés miatt, ki jelenleg v. b. t. tanácsos és főrendiházi tag, ki 1821. évi ápr. 26-án Dobsinán születt, hol atyja Szontagh Vilmos birtokos és megyei tisztviselő volt. Középiskoláit Sajó-Grömörön és Pozsonyban végezte, a jogot Kézsmárkon, ügyédi vizsgáját pedig Pesten 1841-ben. tehát 20 éves korában letette. Ügyvédségi gyakorlatra szülőhelyét Dobsinát megfelelőnek nem találván, Madarász András csetneki gyárbirtokos meghívását elfogadta, ki már azon időtájban, hazánkban úttörőként szerepelve, azon tervének létesítésén fáradozott, a melynélfogva a felső-magyarországi nyers vasat nem kellene a fokozatosan dráguló faszénnel és kisebb vizerővel hajtott hámorokban, hanem olcsó kőszénnel ófc nagyobbszerű gőzerővel hajtandó hengerművekben, még pedig sz. kir. Pécs városa területén feldolgoztatni, Dobsináról tehát Csetnekre meghívója házához költözött át, hol elóbb jogi ügyeinek, később azonban, midőn megbízója családjával együtt lakását Pécsre tette át, gyári űz leteinek is vezetését átvette. Uj helyén tevékenységének és hivatásának új mezeje nyilt meg. Mert mint teljhatalmú megbízott kezelte a csetneki rézhámort, létesítette a csetnek-völgyi „masznikói" gép-papírgyári részvénytársaságot, melynek igazgatása is nemsokára reá szállott. 1856 ban az „Uj remény" czimű vasolvasztót átvette, azt újra szervezte s 18 éven át nagy sikerrel igazgatta, alig véve észre azt, hogy megkezdett jogi pályájáról az ipar több nemű terére átlépett, mig végre is meghatalmazója halálával, nejével együtt megszerezte a csetneki rézhámort, melynek gyári fokra való fejlesztése és jövedelmezőbbé tétele lett ezentúl főfeladata Mily szép sikert ért el törekvése, legszebben bizonyítja azon körülmény, a melynél fogva Csetneken virágzó rézgyárakat alkotott, a hazai ilynemű ipart fejlesztette, tökéletesítette, számtalan családnak megélhetési módot és kenyeret adott kezébe. De bár örökké élénk ós teremtő szellemi ereje a hazai ipar fejlesztése felé terelte a figyelmét, a köz- és társadalmi élet követeimenyeit sem hanyagolta el. 18 42 — 45. években a megyében tiszteletbeli alügyészi, 1845. év után pedig táblabírói minőségben működött. 1848. év. október havában a pánsláv lázadók ellen összeállított megyei rögtön iteló bíróságnak tagja volt. Midőn pedig rövid idő multán a haza fegyverrel való védelmére felhívatván, 1848 év deczember havában egy mozgósított csetnek-jolsvai nemzetóri századdal, a kassa-budaméri csaiában, mint annak parancsnoka részt veit. Majd később Debreczenben, Duschek pénzügyminiszterrel a magyar pénzjegyekre való papiros szállítására szerződött. Midőn forradalmunk leveretóse után, az ab solut korszakban, az ügyvédség gyakorolhatásától megfosztatván, az evang. egyház ügyeire és kor mányzatára fordította kiváló figyelmét. Azon rend kivüli őrködő szellemek és férfiak egyike volt, a kik érezték és tudták azt, hogy a magyar alkotmányt egyedül a protestáns egyházi élet terén kifejtett nemzeti munkássággal lehet is, kell is megmenteni. Igy szívesen elfogadta a geczelfalvi és csetneki egyházak felügyelői tisztségét, 1856 ban pedig, midőn az absolut korszak első izben engedte meg, persze császári biztosok jelenlétében és ellenőrzése mellett, a kerületi közgyűlés megtarthatását Dobsinán, hitrokonaink közbizalma őt az egyik világi jegyzői tisztséggel ruházta fel. Ezen minőségében fogalmazta meg az 1859-iki évi kózsmárki egyházkerületi közgyűlésen a nagynevű ós nagy emlékű Zsedónyi Ede által a már behozott pátens ellen való tiltakozó határozatot, mely miatt azután Máday Károlylyal, ki a jegyzőkönyv hitelesítése alkalmával, a gyűlés hozzájárulásával, e határozatot még fokozottabb mérvben kiélesitette, s ki később a tiszai egyházkerület hírneves superintendense lett, együttesen elitéltetett és a kassai börtönbe záratott. Ezen pátens ellen való mozgalmakban Szontagh Pál buzgó részt vett. Hitrokonai látva ő benne a kitűnő egyháztagot és rendithetetlen szilárdságú evangelikus férfiút, 18ó3 ban a gö-