Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Stettner Gyula. A ker. egyház vallásfelekezetei közt létező elvi különbségek

Ha ellenben a magúi <énak ismerete mellett egy kis jó akaratú m Vlú-iylassal elmélyednénk a máséban, igen gyakran rá fognánk ismerni a másóban a magunkéra. Meinyiben közeledett és menynyire közeledett kivált az utolsó 100 óv óta a reformált egyház a mi ág. hitv. ev. egyházunkhoz, arra kiterjeszkedni nem kívánok. De hogy közeledett, azt tagadóba nem veheti senki. A két evang. egyház közt létező közeli ro* konság elismerése ós méltánylása az idők folytán több ízben egyesítési törekvéseknek lett indítója. Ily törekvés eredménye a III. Frigyes Vilmos porosz király által 1317 ben kezdeményezett ós egy új agenda behozatalával 1830-ban befejezett ténynynó vált. „Unió," melynek hullámzásait kivált a negyvenes években hazánkban is megérezte a mindkét felekezetű evang. egyház. De sokkal hamarább kijózanodott Poroszország a legjobb, legnemesebb, legszentebb szándékból életbe léptetett újítás iránti lelkesülésből, tapasztalván a vele járó félreértéseket ós nehéz küzdelmeket, semmint a mozgalom nálunk mélyebbre hathatott és szélesebbre kiterjedhetett volna. A külföld hibáján okulva látták apáink, hogy az „Unió" is oly gyümölcs, melynek magától meg kell érnie ós melytől elvásik a foga annak, a ki azt éretlenül és időnek előtte le akarja szedni fájáról. Midőn nálunk az utolsó zsinati tárgyalások kezdetén, már a törvényes czimkórdésnól oly indítvány merült fel, melyet talán az unióhoz való közeledés első lépésének gyanújába lehetett fogni, az egész zsinat -egyetlenegy szavazat ellenében visszautasította e kísérletet. Annál nehezebben érthető nálunk, magyar hazánkban, ha mégis némelyek, mintha csak nálunk is életbe lépett volna a poroszországi unió a külföldi áldatlan minta szerint tüntetőleg hangoztatják evang. lutheránus voltukat, mintha ezzel magyarhoni ágost. hitv. evang. egyházunk (keretén belül ugyan, de mégis a többiektől megtülömböztetve magukat, megakarnák alakítani az igazhitűek közösségét Itt csakugyan szemeink előtt áll a közmondásos „filius ante patrem." A Luther nevét, vagy a „lutheránus" elnevezést mi sem szégyeljük, éppen azért nem, mivel nem szógyeljük a Krisztus evangéliomát. De ha valaki ezzel a névvel meghasonlást akarna szítani magjarhoni ágost. hitv. evang. egyházunkban, úgy az ily törekvéssel szemben határozottan állást kellene foglalnunk. Mi éppen azért, mivel jó lutheránusok akarunk maradni, nem kivánunk szükség nélkül és indokolatlanul tüntetni ez elnevezéssel, mely ellen maga Luher elég erélyesen tiltakozott, hanem egyszerűen, de teljes határozottsággal megállunk evang. egyházunk ágostai hitvallásának alapján, és ezzel hitünk fundamentumán, a szentírásban kinyilatkoztatott és a Szent-Lélek ereje által a keresztyén egyházban és annak minden egyes hivő tagjában élő Jézus Krisztuson. Es hogy oda visszatérjek, a honnan kiindultam, Szombathelyre ós az itteni egyesült prot. egyházközség körébe, az egyesült prot. gyülekezet itt távolról se jelent uniált gyülekezetet porosz vagy német értelemben. Nem unió létesült itt, hanem inkább confoederatió, nem egybeolvadás, hanem szövetkezés, a midőn a szövetkező-felek mindegyike megőrizve a maga sajátosságát, az önfenntartás czéljából egyesült a másik féllel. Tudjuk, hogy a történeti előzmények és a tényleges állapotok folytán ez itt máskép nem is volt lehetséges. Ha felolvasott szent leczkénk azt mondja : „Igyekezzetek megtartani a léleknek egységét a békességnek kötele által," — megérthetjük az apostol intését, hogy a mi egyházunknak adott kegvadományok hűséges megőrzése mellett, a testvérhitfelekezettel szemben ott, a hol vele együtt élnünk adatott, ne azt keressük, a mi bennünket tőle elválaszt, hanem inkább azt, a mi bennünket vele egyesit. Nem az egyes egyházak váltanai azok, a melyek üdvözítenek, nem is maga az egyház, hanem egyedül a Jézus Krisztus a mi üdvözítőnk. És ha már volt alkalom, utalni azokra, a mikben ágost. hitvall. evang. egyházunk teljes egyetértésben van a reform, testvéregyházzal, s^ent leczkénk még magasabbra emeli álláspontunkat, még szélesebbre tágitja látókörünket, midőn azon alapokra utal, a melyeken az egész keresztyénség mind e mai napig megállva egy nagy, egy szent testté egyesül: „Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség, egy az Isten és mindenek atyjok, ki mindenek felett vagyon és mindenek által ós ti bennetek mindenitekben." Igyekezzünk, hitünkhöz való hűséges ragaszkodással és a szeretet munkáiban való szorgalmatosság által beigazolni azt, hogy csakugyan a mi egyházunk az, a melyben él a Jézus Krisztus l Ámen. SETTNEB GÏULA. Kérelem. Az újév kezdetén megköszönöm tisztelt munkatársainknak ós előfizetőinknek a szives támogatást, s lapunkat továbbra is kegyes jóindulatukba ós hathatós támogatásukba ajánlom. Egyházunk érdekét szolgáljuk, vajha mindnyájan szolgálnók lelkesedéssel, szeretettel a sajtó útján is. Tisztelettel kérem, méltóztassanak az előfizetést megújítani. VERES JÓZSEF.