Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - VI. Adományok - Rácz Ottó

valamely elóBeló mandarin személyében, ajnilyen egész Chinában legfeljebb csak 12—15 van. A hittéritők rendszerint jó viszonyban élnek a chi­nai alsóbb rendű hivatalnokokkal, s ha betegek, legtöbbször keresztény kórházban ápoltatják ma­gukat, mely minden missiótelep kezelése alatt van. Azonban a kormányzó s mellette működő főhivatalnokai gyűlölik az idegent, különösen az utolsó japán-kinai háború óta, melybe Európa a ehinaiak hátrányára beleavatkozott. Különben China régóta ismori a keresztyén hittérítőket. S h an si b a már a XII. század végén missió központot alapítottak a jezsuiták. Most is hatalmas székesegyházuk van Tay-ynen-fu városban. Sowerby —a nagy kegyetlenkedés daczára is — tisztelet hangján emlékezik meg a chinai nép­ről, mint egészről. Állítja, hogy a keresztyén tanok iránt rendkívül fogékony s igen szép eredményt lehet köztük elérni. Az ó osztályuk 40—50 po­gány keresztelést végzett éven kint Shansiban. L. I. Ausztria. Rövid két éve csak annak, hogy a „Los von Rom* mozgalom Ausztriában megin­dult, de ezen rövid idő alatt is az osztrák evang. egyház képét nagyban átalakította. Több mint 40 helyen először hallottak ez időben az ellenreformatió óta evangelikus ige­hirdetést. E községek legnagyobb része — és olyanok is, melyek azelőtt csak ritkán ünnepelhettek egy evangelikus istentiszteletet' azóta „igehirdetési ál­lomásokká" lettek és rendes istentisztelettel, sőt — részben — saját lelkipásztorral rendelkeznek. A legtöbb helyen rendszeresitve lett a vallásokta­tás is, úgy hogy ott, a hol azelőtt több száz gyer­mek egyáltalában nem, vagy csak nagyon rendet­lenül részesülhetett vallásoktatásban, most „rend­szeresített vallásoktatási állomásokon" — többé­kevésbbé akadálytalanul — élvezheti azt. Túl­nagy anyaegyházközségek felosztása által öt ön­álló leányegyház és öt önálló anyaegyház kelet­kezett. Más helyen ilyenek alakulóban vannak. E két év lefolyása alatt 21 istentiszteleti czé­lokra szánt épület felavattatva rendeltetésének át­adatott (13 templom, 5 imaház, 3 temetői ká­polna.) — 29 más községben felvettetett a temp­lomépítés terve, alakultak e czélra egyesületek, vettek illó helyet, rendeznek gyűjtéseket, úgy hogy több helyen a templomópités már befejezéséhez közeledik, a mely időig a legtöbb helyen, a ren­desen megtartandó istentiszteletek számára egyéb helyek: iskola, tornacsarnokok, vendéglói ós ma­gán termek, bér vagy díjtalan átengedés útján szolgálnak istentiszteleti helyekül. Örvendetes haladás, hogy e két év alatt 43 új lelkipásztori állomás szerreztetett és egyelőre helyettesekkel betöltetett. Ezekből Csehországra esik 10, Morvaországra 6, Karintiára 5, Stájerországra 9, Alsó-Ausztriára 2, Sziléziára 1. A szükséges erőket Németországból kellett meghívni, mert az osztrák ev. theológusok száma csekély. Azoknak száma, a kik a mozgalom megindu­lása óta — idegen — majdnem kizárólag a róm. kath. egyházból az evangelikus egyház kö­rébe átléptek, ma körülbeló) 13,000. Ha ezekhez hozzávesszük azokat, a kik ugyanazon egyházból, akár az ó katholikusokhoz csatlakoztak, akár egyelőre feleKezetnélküliek maradtak, úgy a Rómától el­pártoltak száma körülbelől 20,000. Örvendetes számok és nagyon tanulságo­sak is ! Számra a 450,000 lelket számláló evang. egyház a 25.000,000 nyi osztrág állampolgárral szemben elenyésző kicsiny. Mint ilyen a törvény előtt ugyan egyenrangú volt a római egyházzal, de a nóptudatban mégis csak mint a megtűrt, gyakran csak ellenszenvvel megtűrt, idegen, sze­gény, megvetett, sót istentelen és keresztyénelle­nes sekta élt, a melynek tanai ós tanitói felett még mindig a legsajátságosabb nézetek keringtek és terjesztettek. Kifelé ^edig az evangelmi Lázár szerepére kellett vállalkoznia folytonos szegény­séggel küzdve. Községei szegények, gyakran óriási területen szétszórvák, nélkülözték sokszor Isten igéje hirdetését. A lelkipásztorok pedig túlterhelve, még anyagi zavarokkal, sót megélhetési nehézsé­gekkel is küzdüttek és részben küzdenek ma is. Ezekhez a halálos ellenség, a római egyház az „államvallás Ma egész más képet nyújt ugyanez a kicsiny egyház. A múltnak homályos rejtekéből kilépett és ifjúi erőben virágzásnak indulva, reményteljes szemmel néz a jövőbe. Sok százezer szem ma már más szemmel látja az „örök" Rómát, mint csak két évvel ezelőtt. De helytelen volna, ha statisztikai számadatok alapján Ítélnők meg ezt az újkori reformátiói moz­galmat, melynek jelemzó tulajdonsága az — és csak igy alkothatunk magunknak felőle helyes képet, — hogy — legalább eddig 1 — nem mint vihar vonult át az országon, hivőn és hitetlen tömeget magával sodorva, hanem, hgy lépésről­lépésre haladva, nyugodtan tört czélja felé, lassan bár, de annál biztosabban meggyőzve ós meghó­dítva a sziveket, az isteni igazság éltető ereje által. A kitérők legnagyobb része csak hosszabb, alapos megfontolás után, teszi meg az elhatá­rozó lépést. „Nem az aratás ideje, az, hanem inkább a vetésnek ideje, a mely — igaz — és ezen re­ményben fáradunk — egykor gazdag aratást igér."

Next

/
Oldalképek
Tartalom