Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Kálmán Farkas. Levél a szerkesztőhöz

anyajegy, májfoltok, szemölcs stb. eltávolíttatnak is" mondja Knapp. Ehhez képest rövidithetók, hézagaik kitölthetők, versszákaik jobb logikai rendbe szedhetők, a verssorok és rimek az eredeti kifejezések lehető megtartásával másként helyezhetők el. De mindig jó érzékkel, hogy az orvosság rosszabb nelegyen a betegségnél. 5. Az énekes könyvben felveendő új énekkel szemben a himnológia minden szabályát szigorú kritikával kell alkalmazni. Inkább kevés, de jó énekünk legyen. 6. Az egyházi ének tartalma legyen keresztyéni, biblikus és igaz. Evangéliomi alapon az egyháznak jelenkori hittudatát fejezze ki, és az életet ne félszeg egyoldalú (sentimentális, optimista vagy pessimista) megvilágításban fogja fel. 7. A költői formát tekintve, az egyházi ének az alanyi költészet érzelmi és értelmi csoportja, az óda és tanköltemóny között középen ál). Legmagasztosabb alakja a hymnus, de vallásos tartalma a dal közvetlen érzelmével és egyszerű, keresetlen alakjával is kifejezhető. 8. Nyelvezete biblikus, egyházi költői nyelv, ment a dagálytól és száraz oktató hangtól ; egyszerű, nemes, tiszta, világos, könnyen érthető népies nyelv, mert csak ezzel válhat az ének az egyház és a nep közkincsévé. 9. Szerkezetét tekintve, legyen az ének rövid, velős; nem szerteszét csapongó, hanem egységes. logikus és kerekded. Minden versszaknak, de különösen az utolsónak magában is befejezett gondolata legyen A verssorok és a mondatok vége lehetőleg összeessék, hogy mássorba ne kelljen átvinni a mondat értelmét. 10. A versmórték a dallam mórtékének megfelelő legyen s e mellett hangsúlyos magyar verselésünk az ütemes beosztást is megkivánja. 11. A dallamok közül a szebbek, ismertebbek veendők fel. Luther inkább gyengébb énekeket jó dallamokkal kiván látni az énekes könyvben, mint megfordítva. 12. Túlnyomóan német származású dallamaink mellett az eredeti magyar husszita, lengyel és franczia dallamokat kell kiválóképen felkarolni. 13. Az új énekeskönyv szerkesztésénél nemcsak a nyilvános templomi istenitiszteletre, hanem a házi- ós magán áhítatra, iskolára, gyámintézetre, szórványra is tekintettel kell lenni. 14. Mind a mellett ne az legyen a fődolog, hogy minden kigondolható esetre legyen ének, hanem hogy minél több ihletett hymnus, bűnbánati ének, megnyugvást, vigasztalást, szeretetet és bizodalmat zengő vallásos dal foglaljon helyet a gyűjteményben. Casuistika és poesis nehezen férnek össze. Az egyházi ének feladata általános hangulat keltés az egyházi beszéd részletező tartalmához. 15. A dallamok hangjegyei is közlendők az eredeti szöveg felett ós pedig lehetőleg nógyhangulag. 16. Az énekek fejezetén bibliai helyek is közlendők, melyek az ének alaphangulatát fejezzék ki. 17. Régebbi énekeink szerzői is megemlitendők életraj/.i és egyháztörténeti adatokkal. 18. Az új ónekeskönyv kétféle alakban adassék ki, nagyobb alakban, öregebb nyomással az öregek, és kisebb betűkkel, tetszetősebb kiállításban az ifjak számára. 19. Az új énekeskönyv tartalma a szerzők és átdolgozok neveinek elhallgatásával először próbafüzetben bocsátandó az egyház bírálata alá. Tekintélyes szakértőket külön is fel kell kérni a bírálatra. 20. Az új ónekeskönyv behozatala ne azonnal és kényszerítéssel történjék, hanem először csak magánáhitatossági és iskolai könyvül ajánltatván ós egyébként is felhivatván reá a figyelem, maga hóditson magának közönséget. Idegen ajkií magyarosodó egyházak azonnal használatba vehetik mások később, ha a réginek példányai fogyó félben lesznek. POSZVÉK SÍNDOK. (Folyt köv.) Levél a szerkesztőhöz. Kedves Testvér! Nagy lelki örömmel vettem kedves soraidat, s b. lapod 2. és 3. számát, melyben Cs. atyánkfiának a „Mnjryar Szó" 13. számában megjelent czikke foglaltatik és melyben pályázatot hirdetsz magyar rythmusú énekekre I Becses küldeményeddel együtt érkezett Kapi atyánkfiáé is. mely újítandó magyar énekeskönyveteli eddigi összes munkálatait tartalmazza. Ugy látom, nálatok is megérett gyümölcs már, hogy az új énekes minden izében magyar legyen ! Ez pedig csak úgy lehető, ha az eddigi munkából teljesen tabula rasat csináltok, mert a magyar enek-, dal és zenében, elengedhetlen kellék az, hogy a szöveg és dallam rythmusa tökéletesen pászoljon. A tisztelt ónekügyi bizottság pedig, (bár az Egy ti. énektár I próbafüzetében kiváló szép magyar rythmusú szövegek találhatók,) mint mondja: „e dallam alakjának megállapításában Altdörfert vévén zsinórmértékül, ön maga kizárta a magyar alakzatot, először azért, mert mindenütt az ú. n. Auftakt ot használja, (melyet a magyar zene nem tűr,) — másodszor azért, mert a dallamok' külső alakzata nem fejezi ki a szövegben foglalandó szótag szám szerinti rythmust, mely nélkül magyar ének vagy dal, nem is képzelhető, im a példa :