Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Kovács Sándor. Kis énekeskönyv

ben a könyvben nincs semmi okoskodás, meddő theol. reflexió, hanem e helyütt mély, egyszerű, meleg bensőséges vallásosság. A 220 éneknek V* része forditás, a többi magyar termék. Általában az egész könyv magyar szellemet lehel és hisszük, hogy a vallásos életre jó hatása lesz e könyvnek is. mint a szerkesztő két év előtt kiadott Imádságos könyvének, mely a régi jó magyar vallásos irók jeles művéből s szellemök szerint van össze állitva. A „Balassagyarmati Nyomda" az énekes könyvet Ízlésesen és szépen állította ki. A csinos kötésű könyv ára 1 kor. 50 fillér. Egyetértés. Harminczhatodik évfolyamát kezdi e lap az 1902 ik évben. E nagy idő bizonyítja, hogy fennállása a nemzet érdekében áll. Legnagyobb, legtartalmasabb s igazán nemzeti lapnak ismerte el a művelt magyar olvasóközönség. Iránya a jövőre is változatlan marad. Független minden párttól. Nem egyik vagy másik pártnak, hanem az egész nemzetnek gondolkozását tolmácsolja Szabadelvű, erős magyar s az ország függetlenségére törekvő. Ausztriával szemben az önálló és történelmi nagp Magyaroszágot törekszik visszavívni. Osztályérdeket nem isnier s a felekezetességetüldözi. A gazdaközönség érdekeit s nemzeti ipart és kereskedelmet egyaránt védelmezi. Tisztviselőink jólétének s függetlenségének nagy érdekeiért első sorban száll sikra.Tanáraink s tani tóink"nemes"munkálkodásában a nemzet jövendőjének biztosítását látja. Történelmi egyházaink minden igaz érdeket szivén viseli. A külfölról beszivárgott klerikális és gyűlölködő szellemet kiirtani törekszik. Ellenzéki lap. A kormányt szigorúan ellenőrzi és birálja, de nem személyeskedik. A pár tok és kormányférfiak becsületét nem támadja. Tárgyilagos és igazságos. De mást, mint magyar érdeket nem ismer. Egyetlen lap, a mely az or szággyűlés tárgyalásait igazán és kimerítően közli. A közgazdasági kérdéseket bőven és elfogulatla nul tárgyalja. A hírszolgálatban pontos, gazda és tisztességes. Szépirodalmi tartalma páratlan. Itt jelennek meg a tiszta magyarság legnagyobb iró jának Eötvös Károlynak remek művei. Most kezdi meg a „Nazarénusok" czimű nagy művét. A mult század negyvenes éveinek korrajza lesz ez Oly mű, mely gyönyörrel és bámulattal tölt el mindenkit s melynek párját a külföldi irodalom se ismeri. Azután jön a .Balaton körüli utazás" folytatása, továbbá „Gróf károlyi Gábor titkos följegyzései" s a „Bakony erdeje." Korszakos művek mind -- âz új év alkalmából iobb lapot nem ajánlhatunk a közönségnek, mint az BEgyetértés*-!, melynek kiadóhivatala (Budapest, IV. ker, Papnövelde-utcza 8.) szivesen küld mutatványszámot mindenkinek, a ki ily kérelemmel hozzá fordul. Az , Egyetértés" előfizetési ára 1 hónapra 3 kor. 60 fill., negyedévre 10 kor. Dehreczeni protestáns lap „Mikor 1857ben főleg Draskovich György kalocsai bibornok közbenjárására hazánkba már másodszor telepedtek meg a jezsuiták, csak két nyilvános kollégiumot nyitottak t. i. Turóczon és Sólyén, innen pedig az ország több helyén miszszió telepet állítottak fel. Az is régi szokásuk, hogy mindenekelőtt az ós nemes családok ifjait kerítik hálójukba. Ennek hasznos voltára még Pázmány Péter tanította meg őket, ki rájok bizta a nemes ifjak konviktusát s később az egyetemet is. Ezek a páter Tomcsányiék tehát csak a régi mesgyén haladnak s hiába minden éber figyelem, hiába még a leleplezés is; velők szemben ilyen eszközökkel nem boldogulunk. Egy mód van csak arra, hogy a hazafias aggodalom lehetetlenné tegye káros munkájokat. Ki kell őket kergetni az országból. Igenis, újra mondjuk, ki kell őket kergetni. Olyan testületet, mely szervezetileg arra van hivatva, hogy a haza polgárai között a gyűlöletet szítsa s a bókét zavarja, bún egy napig is közöttünk megtűrni. Különben is más országokban már rég leszámoltak velők. Igy p. o. Francziaországból 1880 ban kiűzték őket. Olaszországban csak Róma városára vannak szorítva. Spanyolor-' szág 1868 ban szabadult meg tőlük. Svájcból 1848, Németországból 1872. júl. 4 ón űzettek ki. (Tudjuk a mult évben ez utóbbi helyen minő erőfeszítéseket tettek az érdekökben I) 0 r o s zországban persze irmagját sem ismerik; sőt 1868 óta Mexikóból is ki vannak tiltva Magyarországon is többször volt már ez a megérdemelt sorsuk. S ideje volna, ha a törvényhozás megkérdezné tőlük, hogy mikor 1853-ban, tehát az absolut uralom korszakában SeitovszkyJá nos prímás által behivattak voltaképpen miféle törvény nyitotta meg előttük az utat ebbe az országba ! ? . . . Carlyle mondja, hogy midőn Tamerlan 70,000 koponyából emelt magának borzasztó piramist és megállott a szent város kapujánál s nézte csapatait, melyek elvonultak előtte s mentek új diadalra, új vérfürdőbe, ugyanakkor Mainz utczáin egy kis német fiú kuglizott és a világtörténetben a kettő közül ez az utóbbi volt a fontosabb. Mert ez a gyermek Guttenberg volt. Tamerlan hadserege pusztulást hordozott fegyvere élén, Guttenberg pedig kis fekete betűkkel vitte szót a szellem fényét. Odhinnak, az isteni hősnek isteni ereje abban nyilatkozott meg először, hogy rúnákat vésett és az isteni erónek ma is az a leghatalmasabb megnyilatkozása, hogy rúnákat vés, vagy megtanít olvasni a régi munkát, a régi idők történetét. Ezt teszi a történettudomány, mely újra és újra különböző szempontokból világítja meg a multakat. A Marczali-féle Nagy Képes Világtörténetnek — az első hazai nagy műnek e