Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Zombor

Anglia egyháza azonban fázik minden reformtól s így a javaslat piurn desiderium marad. Élesen kikeltek egyesek a privát patronátus ellen is. Tárgyalták még a lakásviszonyok rendezésének kérdését is, a melyhez igen melegen maga a *canterbury-i érsek is szólott. Az utolsó teljes űiés az eddigi szokáshoz hiven a missziónak volt szentelve. Az ugandai püspök az anglikán missziónak nagy haladásáról referált. Az általa 10 év alatt áttéritettek száma 300 ról 30,000-re emelkedett, köztük 10,000 a kommunikáns. A Stanley által föltalált törpék közül is sokan áttértek, a kiknek saját templomaik -és benszülött papjaik vannak. Általában a kongresszus lefolyása az egyházi ritualista párt emelkedése (1874 óta) mellett tesz bizonyságot s újból is csak azt igazolja, hogy az anglikán egyház rekatholizálása növekedőben van. Egy újabb és gyökeresebb reformátióra volna szüksége I Az amerikai egyesült államok prot. episcopális egyházának egyetemes zsinata ez év •október havában San Francisco városában ülésezett s azon 80 püspök és 500 előkelőbb egyháztag volt képviselve. Már régebben is tárgyalt kérdések kerültek eló, a melyekben azonban végleg most sem döntöttek. Legnagyobb érdekű volt a házasság s az elvált szemelvek újbóli házasságának a kérdése. Az a javaslat azonban, a mely szerint „az episcopális egyház lelkészeinek - nincs megengedve az elvált személyek újbóli esketése," nem tudott többségei szerezni. Eddigelé az volt a törvény, hogy a lelkészek eskethettek az elválásnál ártatlan feleket. Az alsó ház az enyhébb, a felső (a püspöki kar) az új kánon ertelmében a szigorúbb eljárás mellett foglalt állást. Egy másik kérdés azoknak az egyházközségéknek a viszonyát illette, a melyeke: episcopális lelkészek gondoznak s azok a liturgia s az ágenda követéseiben még sem tartoznak az anglikánus egyházhoz, E tekintetben Huntington ama javaslata lett elfogadva, a mely szerint az egyházközségekre is az ú. n. „Common Prayer Book" kiterjesztendő. Egyebekben nekik a régi rituál nagylelkűen meghagyatott. Végül a zsinat az episcopális egyház, elnevezésével is foglalkozott. Az egyház hivatalos neve Amerikában „prot episcopális egyház,- a melylyel azonban annak tagjai nincsenek megelégedve Mert „a protestáns" jelzővel annál az egyháznál, mely más egyház ellen nem protestál, nincs értelme, s az episcopális jelző sem olyan, mely egyházunknak specifikus jellegét kifejezné.'* A mellett a „prot. episcopális" terminusa mellett könnyen az egyhazat új alkotásnak tarthatják, holott az valóban egy resze a históriai angiikan egyháznak, sőt a szónak legszorosabb értelmében a ker ära legkorábbi idejére megy vissza. Legtöbben az episcopális egyházat egyszerűen „Amerika egyházának" szerették volna elnevezni, de attól tartottak, hogy a többi ker. egyházfelekezetek kedvezőtlenül fogják azt fogadni. Az elnevezés ügyét oly fontosnak vették, hogy az egyet zsinat egy bizottságot is küldött ki a kérdés komolyabb es behatóbb tanulmányozására. XlII-ik Leó pápa újból ós pedig ezúttal kevésbbé szidalmazó encyklikát adott ki a rózsa tüzérről. „A rózsafüzér 15 titkának dicsőítésére emelt 15 oltárnak felavatása" Lourdes űj íőtemp lomában adott neki erre okot és alkalmat. Ezek től az oltároktól .különös hatást" remél a pápa. Utal különösen arra, hogy „szent Dominikus főleg azokon a vidékeken győzte le a legboldogabb szűzanya végtelen kegyelméből az albigensek sektáját, a melyeken a szent rózsafüzér első bölcsője állott." De napjainkban is^ bár más nevek alatt s új tévtanok kíséretében, jelentkezik e szekta, s megmérgezi a ker. népeket s a romlás örvónyébo viszi azokat . . . Főleg Francziaországban (ebben a legkeresztyénibb országban) fájlaljuk azt, hogy ott egy vad zivatar (a p;ipok reformozgalmát érti l) keletkezett az egyház és a népek körül jó cselekedeteikkel olyannyira érdemesült rendi társaságok ellen." Az égi királynőre, a kinek Lourdesban 15 oltárt emeltek veti hát a terjedő eretnekséggel szemben a maga összes reményét a papa. Mert „mi sem hat engesztelőbben Máriára, s mivel sem érdemelhető. meg az ő tiszta kegyelme, mint éppen az ő megváltó titkainak imádásával. . „Így hát a szent szűz legyen a mi üd vünk köz ve ti tője es közlője s tekerje ki a sokfejű bydrának, mely egész Europábun csú szik, az istentelen nyakat" (sic!) Végül elrendeli a pápa, hogy a bulla a földrész összes püspökeivel közlendő s hogy Langemeux biboros fogja a lourdesi templomot és annak oltárait fölszentelni. — Ezt olvasva méltán kérdezhetjük, hogy hol van még hely Mária mellett a mai romanismusban a Jézus Krisztus, mint az emberiség megvaltója tiszteletének? Valóban ez eltorzult keresztyén papas világban „nem leli honját" az ev. keresztyéni A svájczi ker. kath. (ó-kaih.) egyház ez idei zsinatát szept. utolsó napjaiban tartotta, a melylyel Herzog püspökének, a volt berni kath. theol. professornak 25 éves fópásztori jubileumát is összekötötte. 1876 június 7. választották püspöüke, s szept. 18 ikán avatta fel Reinfeldben Bein ke ns, a németek bold. ó kath püspöke. Az ó-katbolikusok méltán ünneplik e férfit, mert hiszen ő adta meg akkoriban a svájczi „Los von Rom" mozgalomnak a vallásos erkölcsi irányzatot, s ó vezette azt biztos kézzel a sikeres megvalósulás felé. Ma a svájczi ó kath. egyház szervezve van, s 40,000 hive és 58 lelkésze van. Az utolsó évben 8 róm. kath lelkész és 4 róm. kath theol.