Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - B. Prónay Dezső. Megnyitó beszéd

TizenkilenczediK éviolya 46. szara. Orosháza, 1901. november 14. ÉVIIIG. EGYHÁZ ES 1SK0LL: Előfizetés dija : Egész évre. . 1Í3 kor. Fél évre. . . © , Negyedévre . 3 „ Egy szám ára fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő ós kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal . lOkor. Fél oldal... S „ Negyed oldal . 4 , Nyolczad oldal . 2 , u oi Jj Báró Prónay Dezsó' megnyitó beszéde .a f. évi november hó 18-án Budapesten tartott ág. h. evang. egyház egyetemes közgyűlésén Méltóságos és fótiszteletű egyetemes gyűlés I Midőn az új század elején, annak első esztendejében tisztelettel üdvözlöm evang. egyházunknak egyetemes közgyűlésünkön összegyűlt tagjait, mindenekelőtt arra kell utalnom, a mi a kezdődő századnak az egyházra nézve legnagyobb fontosságú jelensége. Kétségtelen, hogy a legűjabb időkben a közfigyelem nagyobb mértékben fordul a vallásos kérdések felé. Kétségtelen, hogy a közelmúlthoz viszonyítva, a vallásos érzés, vagy legalább annak külső megnyilvánulásai élénkebbnek látszanak. A vallásos érzés ezen megélénkülésén örvendenünk kellene. De a vallásos érzés ezen külső nyilvánulásainak megélénkülése mellett érdekesebbé válnak a felekezeti ellentétek is ós a felekezetek közötti viszony oly irányban kezd módosulni, a minő irányban való fejlődés a hazánkban a közelmúltban uralkodó szellemmel szemben legalább is meglepő. Ennélfogva természetes, hogy egyházunknak jövője az, a mi első sorban foglalkoztat, ami gondolkodásunknak ós gondoskodásunknak legfőbb tárgya. Nem nehéz annak az okát felderíteni, hogy miért lett ismét élénkebb az érdeklődés a vallási kérdések iránt. A mult században oly meglepő, oly óriási volt a haladás az anyagi téren, s oly meglepő a természettudományok haladása is, hogy az szinte elkápráztatta az emberiséget. De sem az ipari termelés, a köziekedós, szóval az összes anyagi javak előállításánál feltűnő óriási haladás, sem a tudománynak bámulatos , fejlődése nem adta meg az emberiségnek azt, a mit ettől várt Nem tette boldogabbá az emberiséget, sót az óriásinak látszó haladással legalább arányban álló viszonylagos megelégedésnek sem lett forrásává. (Elénk tetszés ós helyeslés.) Odafordul tehát az emberiség ismét, a hova csalódások és kiábrándulások után fordúlnia kell. Megnyugvást keres a keresztyén hitben, mert új eszmét, melynek erkölcsi értéke lenne és a melynek lényege ne volna meg a keresztyénségben, a lefolyt tizenkilencz század, a tudomány rendkívüli haladása mellett, még sem alkotott, még sem hozott létre. A valódi keresztyénség most is az az eszmény, a melytói még nagyon távol állunk ós a melynek megközelítése az emberiség legjobbjainak törekvése. Ámde az emberiség a megnyugvást a hitben is csak úgy ós oly mértékben togja megtalálni, a minő mórtékben megközelítheti a tiszta és valódi keresztyénséget. A keresztyénség lényege pedig nem más, mint a vallásosságnak és erkölcsiségnek azonossága. Ebből vonhatunk következtetést a különböző keresztyén felekezetek jövője tekintetében is. A keresztyénség örök igazságai felette állanak az idők változásainak, de a szegény, gyarló ember azon törekvései, a melyek ezen örök igazságok megvalósítására irányulnak, az ember gyarlóságánál fogva nagyon is alá vannak vetve az emberiség minden viszontagságainak. Ebben keresem ón az okát ós magyarázatát a különféle keresztyén felekezet keletkezésének. (Zajos helyeslés.) Az egyházak mint külső társadalmi szervezetek bizonyos mértékig összefüggnek az állami alakulásokkal ós egyéb társadalmi viszonyokkal és törekvésekkel is. Ezeket a viszonyokat sem sza-