Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Név nélkül: - A dunántúli lelkészi értekezlet jegyzőkönyve

gyaiását s megoldását várná ev. egyházunk érdeke első sóiban?" E kérdésre vonatkozólag megoszlanak a vélemények ; némely esperességi lelkészi értekezlet szerint zsinattartás szüksége egyáltalában nem forog fenn, hisz még a közel múltban tartott zsinat határozatai sem mentek át teljesen az életbe; mások ellenben a zsinat összehívását a közel jövőben okvetlenül szükségesnek látják, — a meny nyiben az új egyházpolitikai törvények új viszonyokat teremtettek, melyekre a már előbb szentesitett zsinati törvények tekintettel nem lehettek. Az új zsinatnak feladatai közé tartoznék — a többek között — a lelkószfizetósek rendezése, hogy az ev. lelkész, a kire oly nagy és magasztos valláserkölcsi és kultúralis feladat nehezül, végre-valahára, ne csupán csekély congruaalamizsnában részesüljön, hanem a vele egyenlő állású, rangú és képzettségű állami hivatalnokkal egyenlő dijazást nyerjen; továbbá az ötödéves korpótléknak minden egyes Jelkészre vonatkozólag megállapítása, a lelkészi nyugdíj emelése; a közmunkák megváltása, az egyházi adózás rendezése, aránylagos teherviselés megállapítása; az anya- és leányegyházak egymáshoz való viszonyának szabályozása; a felekezetnólküliséggelszemben állásfoglalás: ünnepek, liturgia, ónekeskönyv, agenda, confirmácziói káté egyöntetűsége ; továbbá evang. theológiai fakultás szervezése az egyetemen s végül az 1848. XX. t. cz. végrehajtásának sürgetése, de egyházi autonómiánk minden sérelme nélkül E fontos és életbevágó kérdés behatóbb tár gyalás czéljából az egyházmegyei lelkészi értekezletekhez leszállittatik. b) „Indokolt volna-e oly intézkedés, hogy ev. templomaink a szokott istenitiszteleteken kivül is bizonyos órákban nyitva legyenek, a nyilvános istenitiszteleteken meg nem jelenhetett, de az áhítat adóját mégis a templomban bemutatni óhajtó hivek számára?" E kérdésre az összes lelkészi értekezletek határozottan „nemmel" felelnek. Az evangélikus templom a „közös" áhitatosságnak, a „közös" épülésnek színhelye, mely alkalommal a „közös" ének, ima és Isten igéje elengedhetetlen kellékek. — Különben is a templom őriztetése sok költséggel járna. A magánáhitatosaág gyakorolhatása szempontjából azonban óhajtandó volna, hogy vagy a kerület, vagy valamely ev. irodalmi társaság a németországi hitrokonok példája szerint házi áhitatosságra szánt könyveket adna ki, lehetőleg olcsó áron. 4. Olvastatott a „magyar evangéliomi belmissziói egylet alapszabály tervezete,

8 melyet a Pozsonyban, 1900. szept. 19 én tartott belmissziói értekezlet adott ki s mely egy, a magyarhoni ág h. ev. és református egyházak által egyesült erővel alapítandó országos belmissziói egylet^ lótre^ hozatalát czólozza. Tekintettel arra, hogy a nőegyletek, ifjúsági egyletek, egyházi énekkarok s. a. t. első sorban pedig maguk a lelkészi értekezletek különben is belmissziói egyletek és a belmissziót gyakorolják, — a kerületi lelkészi értekezlet külön belmissziói egylet alakítását feleslegesnek tartja. 5. A „lelkészfiak otthonára" vonatkozó és a mult évi kerületi lelkészi értekezlet jegyzőkönyvének 4 ik pontja értelmében az esperességi lelkészi értekezletek figyelmébe ajánlott „alapszabályok* — a hol csak tárgyaltattak, kedvező fogadtatásban részesültek. A soproni felső és győri egyházmegyei lelkészi értekezlet alapító tagul kíván abba belépni ; a bakonyvidéki a segélyezési összegekre vonatkozólag ajánl módosításokat, illetőleg —^ egyenlőséget; a kemenesalji pedig ez idén 5 korona segélyt szavaz meg annak ós melegen ajánlja annak támogatását. A kerületi lelkészi értekezlet szintén alapító tagul lép be „a magyarországi ág. h. ev. lelkészek tanuló fiait segélyző egyesületbe" — ós ezen áldásosnak Ígérkező intézményt a lelkésztársak figyelmébe és hathatos támogatásába melegen ajánlja. 6. A mult óvi értekezleti jegyzőkönyv 10. pontja értelmében kiküldött bizottság az általa kidolgozott részletesebb „fegyelmi szabályzatot* hozzászólás és tárgyalás Ozéljábó4 megküldte- az esperességi lelkészi értekezleteknek, melyek is a „szabályzatban" megnyilatkozó elveket helyeslik ugyan, de azoknak gyakorlati alkalmazásában a legnagyobb tapintatosságot ajánlják, a mennyiben ilynemű fegyelmi szabályok óhajtott sikerrel csak ott alkalmazhatók, a hol melegen lüktető hitélet van ; mig ez hiányzik, addig a szigorú fegyelem többet árt, mint használ. Ezen nyilatkozatok értelmében a ker. leik. értekezlet az illető bizottságnak gondos ós lelkiismeretes munkálatáért elismerést és köszönetet szavaz, tekintve azonban, hogy az egyházi fegyelmet paragrafusokba foglalni lehetetlen, a mennyiben az az egyes vidékek, gyülekezetek s egyének viszonyai ós életmódja, jelleme szerint más-más alakban — a mint azt a lelkész pastoralis prudentiája üdvösnek ítéli — gyakorlandó, — ezen fegyelmi szabályzat figyelembevételét ajánlja ugyan, de azt kötelező erűjének kimondani nem kivánja. (Folyt, köv.) BELFÖLD. Yálasz Stettner Gyula úrnak. E lap 33. sz. Stettner Gyula úr sajátságos észrevételeket fűz „Egyházi zenénk magyarsága ér-