Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Fay. A zárdai vallásoktatás

TâZçnkiienczediK évioiyam. szAtV). Orosháza, IPOl. november 7. < <

: ' MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Elöflzetéa dMa : - . i, .. Hirdetés dija: Egész évre. . IS Ijor. Egész oldal . I6k"r í*él évi«. . . ' ! « r. Felelős szerk'észtő és kiadó : Fél oldal.... ** , Negyedévre ; . H 1 ! :i;. ) i I < v ' i.i ; •• ; . Negyed oldal . 4 Rgy szám ára fill. ., , V..E..R E S ,j J 0 Z,S E F. Nyolczad oldal . 2 , ISI A zárdai. vallásoktatás. i p i A zólyommegyei evang. esperesség — sajnos — nem áll egyedül azzal a panaszszal, fiogy a r. k. zárdákba járó evang. növendékek vallásoktatását a zárdák vezetői nem engedik meg. Református atyánkfiai e miatt szintén nem egy izben panaszkodtak még az újabb időkben. Nálunk is más oldalról is történt már ez ügyben felszólalás. Ezt a beszterczebányai esetet azonban a többieknél jellemzőbbnek kell tekintenünk, mint szomorú jelét annak, hogy a r. kath. izgágáskodás oly helyeken is terjed, a hol eddigelé a felekezetek dicséretes egyetértésben éltek egymással. De sőt nemcsak jellemző, hanem mindenképpen megütközést keltő ez az eset az előtt, a ki a beszterczebányai felekezetközi viszonyokat a múltban ismerte, a ki tudja, hogy ott az evangélikusok még csak nem is olyan nagyon rég, boldog emlékezetű derék M o c z k o v c s á k u n k idejében is úgyszólván mindenben vezető szerepet játszottak. E szerepről ma már úgy látszik, nemcsak leszorultak, de sót még törvényes igazaik megvédésére sem képesek az ellenfél túlságos ereje és vakmerősége miatt. Mi lehet ennek az oka, nem tudom. Mindenesetre feltűnő, hogy a hol, mint Beszterczebányán is, a közigazgatási hatóságok fejei, polgármester és alispán evangélikusok, nem képes az egyház elérni azt, hogy jogát és kötelességét, ha kell a törvények védelmére és végrehajtására kötelezett hatóság támogatásával is gyakorolhassa. Ha már most olt sem tudnak határt vetni holmi obskurus apáczakolostorok törvényellenes hatalmaskodásá nak, s ott sem védik meg evang. egyházunk törvényes jogait, a hol a saját embereink a vezető^ a törvény végrehajtásának őrei, mit várjunk ott, a hol néppárti elemek ügyelnek a törvényes rendre és igazságra 1 Nem akarom gyöngeséggel avagy éppen gyávasággál megvádolni a beszterczebánya közigazgatási hatóságnak sem egyik, sem másik evangélikus fejét, ismerem hitbuzgóságukat, hivatalos és egyéni működésük kiválóságát, én tisztán csak a viszonyok sajátos alakulásának és hatalmas nyomásának akarom ezt a szégyenletes állapotot tulajdonítani. Hogy a viszonyok mennyire változtak, erre nézve jellemző az, hogy még nem is olyan nagyon régen — tapasztalatból mondom — a r. kath. plébános egyszerű átiratára a szolgabirák az evang. iskolai hatóságokat kónyszeritettók, hogy az oda járó r. kalh. gyermekeket nemcsak a vallásoktatásban való részvételre, hanem még holmi látványosságok, processiók kedvéért is mindenkor kibocsássák. A gyermekek valláson tatását és nevelését tehát a hatóságok a törvény rendelkezései szerint bizonyos viszonyok közt tény, hogy ellenőrzik ós szorgalmazzák. De úgy látszik, hogy a vallási viszonosság és egyenjogúság e tekintetben. is csak elv, de nem valóság. Úgy látszik, hogy Magyarországon a „jog, törvény ós igazság" paxos korszakában mind jobban ^oda fejlődnek a viszonyok, hogy az evangélikus egyházakra nézve a törvényeknek csak kötelezései s nem a védelme és jogosztó igazságai érvényesek. Úgy látszik, hogy velünk szemben lassanként már minden szabad, de nekünk csak az, a mit az ellenfél megengedni jónak lát. De nyomjuk el az elnyomottak jaját, a mai kornak nincsen olyan szive, mely azt Segítő készséggel meghallgassa. Hiába is panaszkodunk, e szégyenletes állapotban senki sem siet segítségünkre. Magunknak kell a segedelem útját megtalálnunk . Persze legjobb volna, ha evang. egyházunk minden egyes hive oly öntudatos, oly lelkes és hű volna, hogy a Krisztus tiszta evangéliomának egyetlen ellenségével se tudna szövetkezni. De a