Evangélikus Egyház és Iskola 1901.
Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Bagyon
dabranyi segédlelkészt szótöbbséggel rendes lelkészszó választotta. A felsőlövői ág. h. ev. főgimnázium f. hó 10-én tartott nagy bizottsági ülésén Hensch Bélát. Balázs Lajost és S éra Istvánt választotta meg a megüresedett három szakra tanárokul. Harangszentelés. Lélekemelő ünuepe volt októbor hó 13-án a bagyani ev. egyháznak. Az egyház eme napon, mint a templomszentelés há rornszázharminczkettedik évfordulóján szenteltette fel új harangjait. A régi harangokat, a melyek egyike 1620-ból, másika 1820-ból való, az idők viszontagságai és elemi csapások annyira megviselték, hogy új harangok beszerzése vált szükségessé. A két régi harangot az egyház 400 koronáért adta át Seltenhof er soproni harangöntőnek s a többi szükséges 700 koronát a hivek áldozatkészsége hordotta össze az egyház oltárára. Az ünnepélyes aktusnál jelenvoltak az egyház érdemdús és áldozatkész felügyelője dr. Sztankay Aba Gyula, továbbá Fuchs János bagonyai, Bern át h Sándor, derzsenyei, Hajdú Lajos báthi h. és Szluka János helybeli lelkészek, Fábián Wendel báthi és Sztraka Károly bacsófalvi tanitók. A csengő hangú harangok hivó szózata mellett ?onult be a lelkészi kar a zsúfolásig megtelt kis templomba. Jelenvolt a gyülekezet apraja-nagyja, s a vidékről is sokan jöttek a lélekemelő ünnepre. Az istentisztelet kezdő énekét Bernát Sándor intenálta. A második ének után oltár elé lépett Fuchs János felszentelő lelkész, a ki 96. zsoltár 2, 3, 8, 9 verse alapján tartotta meg felszentelő beszédjét, feltűntetve a harangok czólját, mely szerint : 1. Az úr házába hivnak. 2. Imára buzdítanak 3. Éltünk végére figyelmeztetnek. Majd a felszentelő beszéd és ima után a többi jelenlevő lelkészek az oltár körül gyülekeztek össze s letérdepelve elénekelték a Confirma Deus hoc opus felszentelő éneket. Az ünnepi szent beszédet Hajdú Lajos tartotta: Lu kács 19, 1—10 verse alapján fejtegetve azon kérdést: mikor támad üdvösség valamely házban. Felelet ha: 1. Krisztust őszintén keresik. 2 Öröm mel fogadják. 3. Megtérésüket cselekedeteikkel bebizonyítják. Majd a helybeli lelkész fellépvén a szószékre, rövid szavakkal ecsetelte a harangok történetét, valamint felolvasta a bőkezű adakozók névsorát, buzdítva másokat az áldozatkészségre. A lélekemelő ünnepély Fuchs János lelkész Ároni áldásával végződött. A bagyani hivek önfeláldozó áldozatkészsége bizonyítja, hogy a hívekben az egyház iránti szeretet nem halt ki. Vajha sok ily példát találnánk egyes szükséget látó egyházakban. Vajha követnék sokan a nagy Apostol intését „a jótéteményben pedig ne restüljünk meg." H. L. KÜLFÖLD. A methodismus szept. első heteiben tartotta Londonban az anglikán egyházhoz hasonlóan 10 évenként ismétlődő egyet, nagygyűlését. Az elsőt 1881-ben ugyancsak Londonban, a másikat Washingtonban tartotta s nagygyűlését „világkonferentiának" is szokta nevezni. Statisztikájából kiemeljük a következőket: a methodismusnak van 32.588,706 lelke, köztük 48,334 lelkész, 104,786 laikus szónok, 89.087 egyházközség s 7.659,285 „members." Ezenfelül van 81,228 vasárnapi iskolája, 861,392 tanitója és hivatalnoka, 7 077,079 tanulója s 24 899,42 ú. n. követője. A lelkészek között van 14,154 rendes ós 30,504 helyi ben szülött szónoka, sőt a benszülöttek között van 1.432,860 tagja s 5.179,495 ú. n. követője A nagygyűlés előadásai a methodismus hóditó és té ritő útjairól tesznek bizonyságot. A methodismus géniusza — úgy halljuk — az evangelizátió ós a misszió ós itt többen Wesley és Pál apostol között vontak párhuzamut. „Az egyház ós a ház szentsége" képezte az előadások további tárgyát. A lelkek megmentése az egyénekben, a társadalomban, az egyházakban ós az államokban volt ott a fógondolat. A nagygyűlés igen gyéren volt látogatva. A német ev. lelkészek Nagybritaniában szept. 23—27. napjain Glasgow városában tartották 22-ik évi értekezletüket. A következő angol városok német lelkészei voltak képviselve: Bradford, Oardiff, Edinburg, Glasgow, Hull. Li verpool, London. Manchester, Middlesbrough. Newcastle és Sunderland. Az egyetlen tudományos elő adást Grüneisen liverpooli lelkész tartotta : „Az újszövetségi hagyományok dogmatikai becse Krisztus feltámadását" illetőleg, a melyben különösen az újszövetségi iratok christológiai ós eschatológiai mozzanatait domborította ki az előadó. A másik nagyobb kérdés gyakorlati természetű volt és Langenau edinburgi lelkész előadásában a német gyülekezetek szorosabb tömörülésének Szükségességét érintette. Az előadás az egyes egyházközségek adataiból volt összeállítva, s erős nemzeti és sociális motivumoktol volt áthatva. Az osztrák ev. reformmozgalom is érdekelte az értekezlet lelkes tagjait. A szászországi missziói értekezlet szept. első napjaiban tartotta Dresdában ez évi rendes közgyűlését. Hölscher lipcsei 'tanár s Luthardt „Alig. Ev. Luth. K. Ztg." cz. lapja jelenlegi szerkesztőjének bibliamagyarázata után Fschackert göttiogai theol. tanár s ismert nevű egy háztör tónetiró „az egyházi misszió szükségességéről 4 4 tartott előadást Alapos fejtegetéseit következő tanulságos tételekbe foglalta össze: 1: A keresztyénség, mint a megváltás vallása lényegileg véve missziói vallás s missziói tevékenységének-
