Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Hajts B.. Harnack. Das Wesen des Christenthums

IRODALOM. Bas Wesen des Christentkums. A. Harnack. Leipzig. J. S. Hinrichissche Buchhandlung. 1900. 3 ink. 20 — kötve: 4 rak. 20. Harnack A. berlini tanárnak, egyik hallgatója által gyorsirászattal feljegyzett 16 felolvasását hozza a fenti czimű füzet, melyet minden művelt keresztyén ós protestáns ember — legyen bármely theológiai iránynak hive — nagy élvezettel fog lapozgatni és szellemi haszon nélkül Jetenni nem fog. Tisztán történeti alapon tárgyalja a felvetett kérdést. Műve két főrészre oszlik. Az elsőben szól általában az evangéliumról, a másodikban az evangéliumról a történetben. Az első részben alapvonásaiban ismerteti Jézus evangéliomát, szólva Isten országáról és annak eljöveteléről, Istenről az Atyáról és az emberi lélek végtelen értékéről, a jobb igazságról és a szeretet parancsáról. Majd szól az evangéliom fővonatkozásairól részletesen : beszél az evangéliomról és a világról vagy az askesisról ; az evangélijmról és a szegénységről vagy a socialis kérdésről ; az evangéliomról és a jogról vagy a földi intézmények kérdéséről ; az evangeliornról és a munkáról vagy a kultúra kérdéséről ; az evangéliomról és az Isten fiáról v*gy a Krisztológiáról; az evangéliomról és a tanró). vagy a hitvallásról. „Nem mind evangéliom, a mit Jézus mond." Azért Jézus tulajdonképpeni evangéliomáról szólva, azt kortörténeti burkaiból kifejti. Evangéliom az, a mit Jézus eredetileg hirdetett, mint új kijelentést Isten országáról és annak eljöveteléről Istenról az Atyáról ós'az emberi lélek végtelen értékéről; a jobb igazságról és a szeretet parancsáról." Ebbe az evangélioinba szerinte Jézus személye nem tartozik bele. Ez az alaphang, mely keresztül vonul az egész munkán: Több evangéliomot és kevesebb kriztológiai. De ez azon pontja is munkájának, mely feltétlenül a leghevesebb ellentmondással fog találkozni — az ellentáborból — és részben Ugalább méltán. Mert ha Krisztus jelentőségét későbben elismeri is: „Nem mint alkotó rész tartozik az evangeliomba, hanem ó az evangéliom személyes megvalósulása és az evangóliomnak ereje volt és még mindig mint ilyen ól a tudatban. Tüzet csak tűz és személyes életet csak személyes erők keltenek" — talán még sem állt Jézustól olyannyira távol, — mint azt H. mondja — hogy személyéről és méltóságáról nyilatkozni nem akart volna. Jézus istenfiúi tudata mégis talán más is volt, mint Istenről az Atyáról, az ó Atyáról való ismeretének gyakorlati folyománya. H. szerint az „a ferdeség, hogy a keresztvénségnek alapvető tartalma a kristológia, csak Jánosnál található. — Luther egyik főhibája az volt, hogy az evangéliomot nem tudta megkülönböztetni a tantól. Jellemző H. ra, hogy Wellhausen szerinte korunk legtekintélyesebb vallástörténésze. Ilyenek és ehhez hasonlók által H. munkája czólját: „szolgálni „a lélekben való egységnek" — csak részben, hívei előtt fogja elérni stb. A fentebbiekből már következik, hogy p. o. az első három evangéliomot használja ugyan, de csak a mennyiben c/.élját szolgálják. A negyedik evangéliom állítólag nem Jánostól való. A megkísértés története neki „sajátságos." A csodák koruk felfogásából kifolyólag értendők stb. Mint emiitettük H hívei és minden újat érdekkel megragadó ifjú hallgatói nagy élvezettel fogják felolvasásait követni, de a biblikus keresz. tyéneset ezen fentirt fejtegetései, mint már számtalanszor hallott dolgok hidegen fogják hagyni Jóval nagyobb élvezettel olvastuk „az evangélium fővonatkozásairól részletesen" c/.. alatti felolvasásokat. Itt napi kérdéseket tárgyal ti. olya nokat, a melyek mindenkor „napi" kérdések voltak és lesznek. Teszi azt oly tárgyismerettel es szeretettel, a mely minden olvasója figyelmét megragadja. E résznek alapgondolata, hogy az evangélium a felvetett kérdésekre, vonatkozólag törvényeket és szabályokat nem tartalmaz, de alapjában megváltoztatta az összes látható es láthatatlan dolgok értékét. Az egész világnál nagyobb értékű, az egyes emberi lélek. A keresztyén ember minden emberi viszony és intézménynyel szemben az evangéliomi szabadság álláspontján áll. Az egyes kérdések tárgyalásánál itt s»m fogja a szerző az ellentmondást elkerülhetni. Ettől eltekintve, mert hiszen pro et contra is igen sokat lehet még »felhozni — H. mesterileg formulázza a kérdést ós részletezi az evangéliumnak azokra vonatkozó jelentőségét vagy azok jelentőségét az evangéliumban A második részben rajzolja a szerző a keresztyénségnek történeti fejlődését az apostoli korban, a katholicismushoz való fejlődését a görög és római katholicismusban és végül a protestantismusban. H. maga azt mondja, hogy tisztán, mint történész tartja felolvasásait. Ezt a történészt műve első részében kevésbbó találjuk fel, mint ezen második részében. Egy idegen nevezetesen görög szellem behatása hatalmasan elősegíti az eredeti lelkesültségból (enthusiasmus) eredő törvény ós forma vallás keletkezését. A görög szellemen kivül eredményezték ezt a külső bajok és harczok, belső — nevezetesen a gnoszticismussal való küzdelmek is. Igy keletkezik a katholikus egyház, a mely csodálatos energiával tartja fel és védelmezi magát