Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Név nélkül: - Az egyszerű és ritmikus chorál kérdése

TizenkilenczediK évi 37. szam. Orosháza, 1901. szeptember 12 BVAIVfi. BGíHAZ ES I Előfizetés dija : Kgósz évre. . 1J3 kor. Fél évre. . . 6 , Negyedévre . 3 „ Ügy szám ára fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő ós kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal . 16 kor. Fél oldal... « „ Negyed oldal . . Nyolczad oldal . S „ Az egyszerű és ritmikus chorál kérdése. — Válasz Kálmán Farkasnak és Beyer Károlynak. — A dunántúli ág. k. evang. egyházkerület énekügyi bizottsága, jóllehet, eddigi munkálatainak zenei részében is teljesen az egyházkerülettói nyert megbizatása szerint járt el ; s jóllehet a dunántúli kerületből senki a mostani egyszerű chorál éneklés ellen nyilvánosan fel nem szólalt : mégis tekintettel a más helyről intézett támadásokra f. é. július hó 31-ón Győrött tartott ülésén elhatározta, hogy külön nyilatkozatban részletesebben is kifejti az okokat, melyek miatt az egyszerű chorál mellett kellett állást foglalnia a ritmikus chorál mellőzésével. I. A kik eddig használt choráljainkat a magyarosság szempontjából támadták, azok elkerülték vagy elmulasztották annak a fontos elvi kérdésnek a tárgyalását, hogy zeneileg kevéssé iskolázott hiveinknek nagy serege képes-e templomainkban, orgonakisérettel ritmikus, tehát élénkebb ós változatos idómértókű dallamokat az istenitisztelethez méltóan énekelni. Ezen fordul meg minden. Ha képes, akkor nincs elvi akadálya annak, hogy templomainkban ritmikus magyar dallamokat is énekeljünk, feltéve, hogy e dallamok nemcsak a magyarság, hanem a vallásos, egyházi zene követelmónyeinak is megfelelnek. Mert arra nézve, hogy magyar eredetű eddigi szép egyházi dallamainkat minél gyakrabban használnunk, hogy a feledésbe ment magyar dallamokat is elő kell keresnünk, hogy egyházi zenénket új magyar dallamokkal is lehet gyarapitanunk, nincs közöttünk vélemény különbség. Csupán abban térünk el másoktól, hogy szerintünk a magyar dallamokat is most szokott e g y s z e rú chorái alakjukban kell, mert csak ebben lehet énekelnünk ; mig mások szerint ritmikusan is lehet s ennélfogva igy kell azokat énekelni. Bizottságunkat senki sem vádolhatja azzal, hogy a magyar nemzetiségi szempontot figyelmen kivül hagyta. Már programmunk 12 pontja azt mondja : „Túlnyomóan német származású dallamaink mellett az eredeti magyar huszita, lengyel ós franczia dallamokat kell kiválóképpen felkarolni." Es ezt a programmot, a mennyire csak lehet, meg is valósítjuk. I. próbafüzetünkben, igaz, hogy csak a 9 magyar dallam fordul elő : Az én időm, mint a szép nyár, Minden e földön csak elmúlandó, Szivem keserűségei, Krisztus Urunknak áldott születésén, Ez esztendőt megáldjad, A pünkösdnek jeles napján, Jövel Szentlélek Úr Isten, Dicsőült helyeken, Örül mi szivünk. Es e 9 dallamra 26 szöveg van a füzetben. De ez a szám még bővülni fog. Az I. füzet csak ünnepi énekeket foglal magában és azok sorozata még nincs lezárva. Más magyar dallamok, szövegük tárgyánál fogva csak későbbi füzetekben kerülnek sorra. Igy jelölte ki bizottságunk felveendő dallamokul az emiitetteken kivül már eddig is a következőket: Ne szálj perbe én velem, Jövel Szentlélek Isten (Sz. Kis Istváné,) Mindenek meghallják, lm bejöttünk nagy örömmel, Drága dolog az Úr Istent dicsérni, Már elmegyek az örömbe, Óh ártatlanság báránya, Kegyes Jézus, én imádságomra, Imádandó Isten, Hozzád fohászkodom, Uram maradj velem, Térj magadhoz drága Sión, Magyar nyelven Mátyás vala az prédikátor (Mátray gyűjteményében) éa két régi szép kurucz dallam, melyekre Sántha irt szöveget. Ez ismét 15 dallam. Ezen felül pedig Kirchner Elek jeles zeneművészünket kértük fel, hogy kutassa át s bírálja meg egy-