Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Hetzel Samu. Koszorú

Lám olyan erős volt, mint szrjrek ktfzt spernát, Leesett ináról mégis Farkas Bernát.

4Akárcsak a „Falu r o s s z á"-bt n Kónya, a "fcorviiágos iiérior tanító uram rigmusait hallanók. Kónya szerepét az ország különféle vidékén czijinder-kalappal a fején láttam alakítani, hogy annál jobban nevessen és mulasson a kaim közönsége. Ezt az alakot akarja utánozni a szerző. Pedig cziünderes fslusi tanitó széles e hazában nincs, nem is volt. Utóvégre arra sires hivalva a „Magy. Prot Táls.,* hogy a derék felekezeli tanítókat. kik a pap munkatársai az úr szólójeben, egynéhány kiimálM.dó (gyén miait a nép elölt nevetségesekké ugye. Sajnos igaz ugyan, hogy sok helyen a pap és a tanitó nem úgy élnek egymással. mint munkatársak az Ur szőlőjében, de abból koiántsem következik, hogy egyik a másikat nevetségessé tegye a nép karzata előtt, pedig van ám boiviiágos és hivaiásának eppeuseggel meg nem felelő pap is! Sajnos, hogy a szirdaiabok egyik bohócz alakja még mindig a hitfelekezeti falusi néptanító, de éppen azért ne szerepeljen, mint ilyen az egyház irodalmi társaságában is, melynek termékeit a falusi tanitó is terjeszti. Egy másik füzeikében is akadtam e sablonszerű szerencsétlen, csakis rosszalható tendentiara. Lám „A nagyasszony" ez. XLVII. sz. füz. 2. lap. azt olvassuk: A rektor „örökké panaszkodni szokott papra, hívekre, népé re, tanfelügyelőre, iskolásokra — az egész világra." Dehogy az egész világra ; hiszen maga a szerző is 4 sorral feljebb ezt írja: „A rektor úr igen meg van elégedve az iskolába járókkal" íme, 4 sorral lejebb hazudik a szerző, hogy még az iskolásokra is panaszkodnék ! Elég rossz a rektor úrra nézve, ha csak az iskolába járókkal lehet megelégedve. A szerzővel már mindenelótt nem lehet megelégedve. Hát aztán a papok nem panaszkodnak ? Ott van a kongrua és számtalan más panaszos ügyük ! Az igaz, hogy van is okuk sok panaszra, de éppen azért annál méltányosabbak legyünk a tanítókra nézve is, a kiknél bizony szintén nem hiányoznak az okok különféle panaszra. Egészen más az, hogy ugyan abban a VII. sz. füzetkében „Az igaz és hamis gyöngy" czim alatt egy derék és egy haszontalan tanitó példája van előadva nem holmi léha mulatozásul, hanem tanulságul a nép számára. Egy nagy és jómódú, meg egy kis és szegény község elöljárói személyesen fordulnak a tanitó képezde igazgatójához, ajánljon nekik tanítójelölteket. A képezdében még csak két lanképesitett jelöltnek nem akadt megfelelő állomása: a legkitünóbbiknek, a ki beteges, vézna, félénk emberije és a szellemileg leggyöngébbiknek, a ki magas termetű, egészséges, erős hangú és bátor fellépésű „derék ember" volt. Az igazgató a gyönge képzettségű, de látszólag „derék" fiafal embert a szegény községnek, a nápicz, de kitűnő képzettségűt pedig a jómódú községnek ajánlja. Természetes, hogy a szegény község elöljárói nagyon meg voltak elégedve az ajánlattal, de bezzeg a jómódú községbeliek ebbe sehogy sem akartak bele nyugodni, sót úgyszólván sértve érezték magukal. hogy nem nekik ajánlóit a a ,derék ember"-t. Az igazgató kiméló magyarázata daczára a/on voltak, hogy nekik dukál a „derék ember," és igy a szegíny község emberei, akarva, nem akarva utoljára kényszerítve voltak a nápiczczal megelégedni. Persze, hogy már alig egy év alatt kisüli, hogy a jémcdú község dölyfös emberei felsültek, minlhogy az a „deiék ember" mint haszontalan iszákos fráter és durva modorú tanitó, a vézna emberke a szomszédot? szegény községben pedig mint derék, lelkiismeretes tanitó bevált. A jómódú kékbeii atyafiak most meg komoly lépéseket tettek az iránt, hogy visszakaphassák az eredetileg nekik szánt, de büszkén megvetett nápicz emberkéjüket, hanem a szegény községbeliek azt sehogy sem akarták nekik átengedni. Uy módon még nemes verseny is kelettkezett a két község közt, azaz a nápicz kedveért még túlliczitálták egymást a tanítói fizetésre nézve Hogy utóvégre a jómódú község győzött, az természetes. E történetke egészen helyén van, hadd tanulják meg a büszke atyafiak, hogy a megválasztandó pap. tanitó, jegyző stb. derék emberségének lényege tulajdonképpen miben áll, hadd nézzék meg azt is, hogy a külső derékségnek megfelel e a belső is, hadd vegyék tekintetbe a mérvadó körök tanácsát is ! De C s ó r i Mihály uram fenntérintett történetkének nincsen értelme, tehát kihagyandó volna. Minthogy egypár füzetke máris második kiadásban jelent meg, újabb kiadások alkalmával az itt indokolt kifogásokat talán fontolásra kellene venni. H e t z e 1 Samu. Raffay Sándor pozsonyi ev. theol. akadémiai tanár confirmatiói kátéja, mely pályadijat nyert, második kiadásban jelenik meg, még pedig a lelkészek észrevételei és tapasztalatai alapján iavitott alakban. Megrendelések Veres Lajos nyomdászhoz Orosházára küldendők. Lelkészeknek, kii tankönyvül használják és rendelik, minden 10 példányra egy ingyen példány jár. Korén Pál konfirmátiói vezérkönyvéne'.í magyar kiadása f. é. január 31 én túl kapható B. Csabán a szerzőnél. A 13 ivre terjedő bekötött könyv ára 80 fillér (a postavitelbéren kivül.) Nemzeti Iskola. „Mi legyen Wlassics munkájának koronája?! — Teremtsen kéthárom tanügyi-törvényhozót. — Ha a magyar képviselőházban van földbirtokos, van iparos, orvos, jogász, író, van pap: miért legyen onnan kizárva éppen a tanítóság és tanárság?! —