Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Szered

Nagy érdeklődéssel hallgattuk Szeberényi Lajos Zs. testvér Fleck Wrőbdi (Meklenburg) ev. lelkész „Adalékok a lelkipásztorkodásról szóló tanhoz" ezimű HJŰvének fordítását, mely mű korunk mindent §§-ba szedni akaró szellemének elitélése. A papiérlekezlet felkérte a forditót, hogy azt 300 példányban nyomassa ki, hogy igy kerületünk minden lelkészének s felügyelőjének megküldessék. Szomorú képet tárt elénk Frint Lajos testvér a róm. kath. papság aggressiv fellépéséről szóló értekezésének felolvasásázal. Tudjuk mind^ nyájan ugyan, hogy a róm. kath. papság a lélekhajhászatban mily serény, de olyan eljárást még sem vártunk, mint « minőt aradi collegánk előadott, midőn felolvasta, hogy ót s a zsidó hitközség elöljáróságát is meghívták a szent háromság szobor leleplezésére „mert ama szent háromsági szobor Arad városán *k szobra s igy mindenkinek része van abban az áldásban, a melyet ez hoz." (Az első szobor 200 év előtt a pestis ellen emeltetett.) Meghívták ót továbbá az űrnapi körmenetre is, »mert az Úr napja a keresztyénségnek (és nem a róm. kath. egyháznak?) legnagyobb ünnepe, a melyen Istennek külső dicsőségéhez mi is járulhatunk." „Tekintettel arra, hogy a XX század első Úrnapját üljük, követve az apostoli magyar király magasztos példáját, a 9 orakor kezdődő misén s az azt követő körmeneten a hatósága alatt álló hivatal tagjaival részt venni szíveskedjék, hogy édes magyar hazánk javára a minden jó Adományozójától minél több áldást esdjünk le s ezen állambontó eszmékkel feltűzött világban a hithűségnek szép példáját adva, a buzgókat megörvendeztessük, a tévelygőket helyes útra tereljük s lelkeinket elenyószhetetlen kincscsel gazdagítsuk." (Fájdalom, főuraink, prot. miniszterek s magas hivatalnokok azért a szent(?1) miséken mégis megjelennek mindenkor, de a szerény s szegény luth. templomba, a hol őket a hatalmasok — csak az egy Hatalmas — nem látnák úgy sem, restellenek járni. Beküldő.) A papiértekezlet Frint testvérünk javaslata alapján kimondta, hogy mindezen túlkapásokkal szemben kötelességünk: 1. Éber figyelemmel kísérni minden egyes mozzanatot, a mely egyházunk ellen irányul s hogy emlékezetünkből ki ne essék, jegyezzük azt tel naplónkba és közöljük egymással. 2. Minden törvénytelen, méltánytalan támadást utasítsunk vissza ós jelentsük fel az illető fórumnak. 3. Az ifjúság vallásus nevelését lelkiismeretes ellenőrzésben részesítsük és ne tűrjünk el semminemű kísérletet, a mely a lelket megbánthatná vagy megtéveszthetné. 4 Törekedjünk minden hívőnkben, de kivált intelligens híveinkben az egyház és annak ügyei iránti érdeklődést felkölteni és őket az egyház érdekében való munkásságra megnyerni. 5. A házasulandókat oktassuk ki, nehogy gyermekeik vallására nézve szerződést kössenek egyházunk ellen. 6. Azon elvből kiindulva, hogy „a mi jó. azt megtartsátok." sajátítsuk el a róm. kath. papságnak azon sima modorát, a mely azonban ne legyen tettetett, vagy talpnyaló, a melylyel a hívek szivéhez férhetünk. 7. Állandóan felszínen tartandó az 1848. évi XX. t. czikkben biztosított azon jog, hogy az államhatalom fedezi az egyház szükségleteit, azért minden évben megsürgetendő. (Hogy a kerületek, vagy az egyetemes gyűlés opportunités szine alatt minden évben azt elvessék. Beküldő.) 8. Kerestessék meg a kerület útján az egyházegyetem, hogy a diakonissa ügyet vegye kezébe és ő küldjön kivált az alföldnek nagyobb városaiba egy egy diakonissát, hogy ezen városok ev. lakossága ismerkedjék meg ezen üdvös intézménynyel. A magyar evangéliomi belmissió egylet álapszabálytervezetére vonatkozólag papiértekezletünk kimondta, hogy az abban lefektetett elveket helyesli ugyan, de miután létező intézeteink szintén azon czél felé törnek s az erőket szétforgácsolni nem akarja, egy ily külön, önálló intézmény felállítását feleslegesnek véli Ezután még két kisebb ügy megbeszélése után elnöklő esperes megköszönte a megjelenlek szives érdeklődését s az értekezletet bezártnak nyilvánította G. M. Értesítés. Mindazok az ág hitv. ev. ifjak, a kik netalán még utólag akarják magukat a jövő tanévre felvétetni az eperjesi theo legi ára, a tan és tápdijak, nem különben az internátus dijainak egészben vagy részben való elengedésére vonatkozó s bizonyitvánvnyal támogatott kórvényeiket hivatalomhoz 1901. aug. 15 ikéig terjesszék be. Eperjesen, 1901. június 20 án. Dr. Szlávit Mátyás ev. theol. dékán. A r. kath. tanügyi tanács fölkéri egy házi főhatóságát, hogy ez fölkérje a vallás- és közoktatási minisztert arra, hogy a Wodianer Albert-féle akadémiai tanügyi jutalom odaítélésé nél működő bizottságban az országos katholikus tanügyi tanács is képviselve legyen. Azt hiszem, hasonlót kellene kérni a mi egyetemes gyűlésünknek is, a mi tanitóink érdekében. Apácza ápolók a hadseregben. Sok pa nasz szó esett eddig a katonai kórházakra, melyek mind keményen elitélik a betegekkel való durva bánásmódot. Végül a felső körökben megsokalták a sok panaszt s a király most harmad éve kisérlet gyanánt elrendelte az apáczáknak ápolókként