Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Budapest

„Ultiamonlán ellenesek, de szigorúan katholikusok vagyunk. Reformunk a fegyelemre meg a szervezetre szorítkozik, a tanhoz semmi köze. Kívánjuk a/> állam meg az egyház külön választását, a jezsuita rend felfüggesztését vagy reformját, a zaidak reformját; a zárdai javak állam által átvételét, leszámítva azon összeget, mely a tagok eltartására és az istenitiszteletre szükséges. Követeljük továbbá a spanyol egyház autonómiáját, melynél a pápa csak az egyházi tan kérdéseiben birjon birói joggal, holott most a nuntius meg a püspökök áltai politikai magaviseletünkben is parancsol. A püspök kinevezését a lelkészek meg a nép gyakorolják, ne a pápa meg a király. Az összegek, a miket a zárdák gyűjtenek és a melyek nagyobbrészt Rómába kerülnek, az országban maradjanak és a világi papság tisztességes ellátására és hasznos művekre szolgáljanak." Az angol bibliatársulat most tartotta Londonban 97-ik közgyűlését. A társulat 1804 ben alakult meg s azóta a világot elárasztotta bibliával. Kiemelték azonban a közgyűlésen, hogy a földkerekségén mintegy 2000 nyelvet beszélnek, mig a biblia csak 220 nyelvre van lefordítva. A párisi kiállításon 1900 ban 400,000 példányt osztottak szét. Kínában azonban az ottani bonyodalom miatt 25,000 darabbal apadt a forgalom. A mult évben különben a társulat 845,597 szentírást osztott szét. 1.398,176 új-szövetséget és 2 millió 760,984 különféle részét a bibliának; 1899-hez képest 1900-ban szétosztott példányok száma 177 ezer 206-al kevesebb volt. A bibliából körülbelül 30 százalék maradt Angliában; 27 országban 812 ügynöke volt a társulatnak, sót különösen keleten nagyszámú női ügynökei is voltak. Bevétele körülbelül 4 millió korona volt, kiadása azonban 360,000 koronával haladta meg a bevételt: most már körülbelül 1 millió koronára rug a több évről visszamaradt hiány, úgy hogy a társulat a hiány fedezésére vagy a közönségtől remél nagyobb adományokat vagy kénytelen tartalékalapjához nyúlni. Fölemiitjük, hogy az angol biblia-társulat 1900 ban különösen Magyarországon osztott szét sok példányt. IRODALOM. Erdélyi prot. lap. »Részünkről ugyan helyesebbnek tartottuk volna a lutheránusok férfiasan és protestáns szellemben nyilt akcziójához való egyenes csatlakozást, már csak az erők tömörítésének szempontjából is, de a konvent bölcsessége máskép döntött ós a dunántúli ref. egyházkerület inditványa értelmében az államsegély fokozatos felemelését fogja kérelmezni, a helyett, hogy a Zelenka-féle indítványnak megfelelően, az 1848. XX. t. cz. teljes végrehajtását követelné és ez alapoo nem segélyt, hanem törvényes dotácziót igényelne.* Sárospataki lapok. „Ha az állam oly közömbös tiszviselőnek tekinti a kántort, hogy még a nyugdij-törvényt is csak a tanitóra terjeszti ki: akkor a tanitói fizetés államsegély alapjául való legközelebbi megállapításánál, felvételénél, jog és igazság és minden logika szerint a 400 forintos fizetés-kiegészítés megállapítása alapjául csakis a tanitói fizetés vehető fel s nem a kántori is egyszersmind s igy az államsegélyes tanitóknak, köztük azoknak, a kik egyszersmind kántorok is, 400frtig is az eddiginél jóval nagyobb államsegélyben kell részesülniök, hogy a rajtok eddig elkövetett igazságtalanság legalább ezutánra szüntettessék meg. — Kántor-tanítóink, valamint egyházunk érdekében állónak látnám, ha amazok erélyesen megmozdulnának e tekintetben, egyetemes konventünk pedig közbenjárna a miniszternél oly irányban, hogy a tanitói nyugdij (örvény a tanítókra mint a kántorokra is kiterjesztessék; tanitói államsegélyük pedig tisztán csak a tanitói fizetés alapján, a kántoritól külön választva állapittassók meg." Testvériség. A felvidéki tótság ezen új közlönyében Pivko István védekezik az Akotmány egy czikke ellen a Kubinyi—Rakovkszky ügy alkalmából, és ezt mondja : „Koholmány, valótlanság és nem tény azon állítása, hogy a pánszláv ev lelkészek csaknem kivétel nélkül sovén magyar Kubinyi Árpád mellett voltak 1896 ban. A 6 ev. pap közül csak kettő szavazott Kubinyi Árpádra, hárman a néppárt mellett foglaltak állást, közöttük Krcsméry a „notorius pánszláv" jaszenovai lelkész is; egy azonban a választáson nem vett részt." (Köszönjük a vallomást! Tehát evang. papok inkább szavaznak a róm. kath. néppárt mellett, mint az evang. vallású, de hazafias szabadelvű jelöltre, — és azonfelül el akarják hitetni az evang. egyházzal, hogy őket csak az egyház érdeke vezeti.) A „Magyar Szó." Egy lap, a mely független kormánytól, pártoktól s a nagy pénzvállalatoktól, egyformán. Vezeti a lelkesedés az igazságért, a szabadelvűségórt, a magyarságért. Ezeket a szempontokat mindennek fölébe helyezi, ezeknek a szempontoknak mindent alárendel. Élénken, temperamentumosán, mellék-érdekek által le nem nyügzött bátorsággal harczol a maga eszményóért, mely nem más, mint a szabadelvű magyar nemzeti áilam. Támad mindent, a mi ezzel szemben áll. Felkarol mindent, a mi ezt az eszményt a megvalósuláshoz közelebb viszi. Ezért visel kérlelhetetlen harczot nemcsak a klerikális-feudális reakczió, hanem az ellen az opportunizmus ellen is, a mely magát szabadelvűnek nevezve az ellenséget csak azért keresi föl, hogy kibéküljön vele.. Minden izében magyar s minden izében szabad-