Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Bereczky Sándor. A magyar prot. egyház története

finom s kiállítása a kiadó ismert jó ízlését dicséri. Ára mérsékelt. — Ha a mult évben azzal voltam kénytelen bírálatomat befejezni, hogy Bereezky általános egyháztörténetének megjelenését csak sajnálni lehet, most azzal végzem, hogy Bereezky magyar protestáns egyháztörténete nemcsak hogy igényeinknek megfelel, hanem ránk nézve határozott nyereségnek tekintendő s ezért melegen ajánlom kartársaim szives figyelmébe. — nf — Evangélikus vallástan (Hit- és erkölcstan.) Az evang. középiskolák IV. osztálya s ennek megfelelő iskolák számára 3 ik átdolgozott kiadás. Irta May er Endre, theol. tanár Eperjesen. Ára 1 k. Kapható a szerzőnél. 84 lap. Az új kiadásban is megmaradt a régi irány. A must és bor okszerű kezelésének ismertetése. D a r a n y i földmivelési miniszter a költségvetés tárgyalásakor Ígéretet tett, hogy a must és bor okszeiű kezelésének ismertetését czélzó kurzusokat rendeztet és erről népszerű könyvet irat. A mű magyar kiadása tízezer példányban forug eddig a nép közölt, most a miniszter a művet német, szerb, tót és román nyelvre is lefordíttatta s a szőlős gazdák között 40 fillér áron a gazd. egyletek útján szétosztatja, lelkészek és néptanítók levélbeli kérelemre ingyen kapják. Eddig a román ós német forditás került ki sajtó alól, mit néhány hét múlva a szerb és tót forditás is követni fog. Erdélyi protestáns lap. „Papi körökben beszédtárgyát képezi, hogy a közelgó képviselőválasztások alkalmával a jelöltektói nyilatkozatot kérjenek arra nézve is, hogy minő álláspontot foglal el az 1848. évi XX. t.-cz. nek a kor szükségeihez és viszonyaihoz mért kívánatos és sürgős megvalósítása tárgyában. A magunk részéről is kívánatosnak tartjuk, hogy a felekezetközi viszonyok gyökeres változásának ezen idejében a honatyaságra pályázó jßlöltek precizirozzák álláspontjukat az egyház ós állani, a felekezetek állam jogi ós interconfessionális viszonylatai s az ebből foly ó feladatokra nézve, a melyek az államra hárulnak, s a melyért ók küzdeni szándékoznak. Bizony helyes, hogy e tekintetben is nyilatkozatokat halljon a választó polgárság, melynek elvégre egyháza és egyházi szükségei is vannak." (Magunk is helyesnek, szükségesnek valljuk ezt. R. kath. plébános tömérdek lépett föl jelöltnek; a néppárt reversalist kér jelöltjeitől; nekünk is érdekünk és jogunk tudni: milyen álláspontot foglalt el a jelölt az egyházpolitikai kérdésekben. Mentül erósebben vagyunk képviselve a törvényhozásban, annál hathatósabb védelemben részesülhet egyházunk a megindított támadások ellenében. A törvény erős védelem, a törvényhozás tekintetében ne legyünk közönyösek!) Magyar Szó. „Nagy mulasztásnak tartanok, lia ama jelszavak közül, malyek a küszöbön levő képviselőválasztások alkalmával a közvéleményt vezetni fogják, hiányoznék az 1848. XX. tör\ényczikk végrehajtásának követelése. A mit ez a törvény kimond : a vallásfelekezetek teljes egyenlősége és viszonossága, az, fájdalom, ma is csak irott betű, mert a protestáns egyházaknak se közjogi, annál kevésbbé gazdasági helyzete nem egyenlő a katholikusokéval. És ez nemcsak felekezeti sérelem, ez a szó szoros értelmében alkotmánysérelem. Ime, itt van egy törvény, közjogi rendünknek egyik sarokköve s a mi parancs rája van vésve, az ma is, 52 esztendő múlván is csak irott malaszt. Annál inkább szükségünk van erre, mert hiszen ime ott áll velünk szemben a klerikális reakeziónak felvonulása a politikailag szervezett néppárt alakjában. Hasonló alakulásra mi nem gondolunk. Mi nem az ország törvényeinek megmásitását követeljük, azért, mert azok ellenkeznek a tridenti zsinat kánonaival és dogmáival ; mi követeljük az ország törvényének életbeléptetését, mert az felel meg a szabadság szellemének, s mindenek fölött, mert az törvény, a melynek a parancsát mindenki teljesíteni tartozik. Mi tehát nem revíziót követelünk, hanem a fennálló hiteles törvény végrehajtását." A reformáczió világrenditő, világátalakitó mozgalmának nagyon soká nem találkozott magyar történetírója. Pedig e szellemi nagy mozgalom nálunk igen jelentékeny szerepet vitt s Magyarorszagban mindjárt terjesztése első idején otthont és hazát talált. Józan tetelei találtak a magyar faj józan felfogásához, a nemzeti nyelv használata az elnyomatással terhes nehéz időkben nemzetiségünk egyik védbástyájává tette, annyira, hogy magyar vallás lett a neve. Politikai ellenségeink ellenszenve is csak megszerettette velünk ezt az új vallást, melynek egyszerűsége szomorú sor • sunkhoz illett s melynek papjai ós tanitói annyi sivár század után egy új, szabadabb tudomány gyümölcseit hozták magukkal nyugat protestáns iskoláiból. Luther, Melanchton, a rotterdami Erasmus mind találtak követőkre Magyarországon s a magyar szellem régebben aligha fejlett és bontakozott ki oly gazdagon ós hatalmasan, mint a reformáczió és ellenreformáczió örökös sorban egymásra zuduló vitairataiban. Ez iratok nyers czimeiben a magyar szellem erős, kíméletlen szinte durva meggyőződése nyilatkozik és az erélyes szigorú hit elterjedését első sorban ezen erős es szigorú meggyőződésnek köszönheti. Áz új hitnek éppen úgy voltak apostolai nálunk, mint 500 év előtt a másiknak s mint annak voltak szentjei, ennek is vannak ihletett patronái. A hatalmas aszszonyok, a kik váraik és udvarházaik ajtaját megnyitják az egyszerű prédikátoroknak, ezeknek az udvarházaknak belsejében az új hit erős ós erélyes védőit nevelik gyermekeikben. Lorántffy Zsuzsánna egy hatalmas jezsuitával maga állt perbe. Leve-