Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Somlyóvidéki lelkészegylet

áV I íletével vezérlő, a férfit is egyháza iránti buzgó ragaszkodásra ösztönözik s egyházáért harozra készti ma inkább, mint valaha s ez ha nincs is ok, keres, hogy egyházáért buzoghasson. Ezért egyházunk legközelebbi feladata a nőnevelés terén törtónt hiányokat pótolni s visszahódítani ez el­veszett világot: a női kedély világot, hogy igy a •családok körében feléledjen a régi egyháziasság, az élet mezején az élő hitnek lobogása. A mély benyomást tett beszéd elhangzása után a munkák felolvasására került a sor. Bor­foóly dabronyi lelkész, Kalmár Pál kertai lel­késznek a mult őszi gyűlésen felolvasott „Belmis sió gyakorlása ev. gyülekezeteinkben" czimű mun­kájáról olvasta fel tartalmas bírálatát. Szalay László nagy-szólősi lelkész a külmissió fontossá­gáról olvasott fel egy a kérdés fontosságát és a külmissió felkarolásának időszerű voltát feltüntető s a figyelmet mind végig lekötő tanulságos érte­kezést. A püspöki hivatal által a lelkész-egyletek­hez tárgyalás ós hozzászólás végett leküldött kér­déspontok felett irásbelileg értekeztek Szil y Lé­nárd gergelyi és Kiss Lajos alásonyi lelkészek. Kiss Lajos azt a kérdést tárgyalta: Óhajtandó volna-e az egyházi türvényhozó testületnek : a zsinatnak a közel jövőben összehívása? Ha ösz­szehivatnék, mely kérdések tárgyalását s megol­dását várná ev. egyházunk érdeke első sorban? Nézete szerint a zsinat összehívandó volna a re­formátusok zsinatával egy időben, tehát már 1902­ben. A megoldandó kérdések közé tartoznék egyes ünnepnapok nevezetesen Vízkereszt és István ki­rály napjának a mikénti megünneplése. Az isteni­tiszteletekben a teljes egyöntetűség behozása* Üj agenda ós énekeskönyv 'kiadása s megállapítása, melyek minden gyülekezetben a tartalmat tekintve legyenek az egész országban egyformák. Az egy­házi adózás is zsinatilag rendeztessék A lelkész­választást is szabályozza a zsinat, — nyújtson előnyt a tehetségnek — stb. A kérdések felett élénk eszmecsere fejlődött. Szily Lénárd röviden, de alapos logikával s élénkséggel fejtegette fel­olvasásában ezen kérdéseket: Mit hozott a ke­resztyén vallás drága adománykép az egyénnek, a családnak s a társadalomnak : továbbá : kiket és mire kötelez az új szövetségben I. Péter %. r. 6. 9. vers kimondott egyetemes papság elve. Végül Mohácsy Lajos püspöki titkár olvasta fel alapos philotopaisi készültségre valló s tudo­mányos szakszerű értekezését dr. Pauer Imre „Az ethitikai determinismus" czimű művéről. A munkák felolvasása után az értekezlet egyes aktuális kérdések felett nyilvánította véle­ményét. Többek között a Pozsonyban 1900. szep­tember 19-ón tartott belmissiói értekezlet által bizottságilag kidolgoztatott s a lelkész-egyletekhez vélemény nyilvánítás végett megküldött „Magyar evangéliomi belmissiói egyletek alapszabály ter­vezete" s tárgyalásánál kimondotta, hogy az egy­let e kérdés behatóbb tárgyalását a június hó 11-én tartandó egyházmegyei lelkész-értekezleten óhajtja tárgyaltatni e téren egyelőre a szabad belmissiói munkásságot tartja ev. ifjúsági egyle­tek, nóegyletek, vagy más vallás-erkölcsi irányú egyletek által gyakorlandónak. A dunántúli lelkész-egylet által szintén bi­zottságilag elkészített s a dunántúli egyházkerü­letben életbe léptetendő fegyelmi szabályokat ismertetés és bírálat végett kiadta Szily Lénárd lelkész-egyleti jegyzőnek, ki ide vonatkozó észre­vételeit ós véleményes javaslatát a legközelebbi egyházmegyei lelkészértekezleten fogja előter­jeszteni. . Több, az egylet belóletére vonatkozó ügynek; elintézése után a gyűlést Gyurátz püspök, lelkész­egyleti elnök buzgó imája zárta be Örömmel jelenthetjük, hogy a lelkészek tanuló fiait segélyező egyesület iránt országszerte élénk érdeklődés mutatkozik, s tagokul számosan jelentkeznek ; e lapok szerkesztőjéhez intézett le­velében dr. Zsilinszky Mihály felügyelő is igy nyilatkozott: „a lelkészfiuk otthuna érdekében kitejló mozgalom előmenetelét örömmel szemlélem,' magam is hozzá kivánok járulni a siker előmoz­dításához s az alapító tagok sorába kérem maga­mat fölvétetni." A delegatió gyűlésén érdekes eszmecsere folyt; várjuk az eredményét. M ü n n i c h Aurél előadó hivatkozva a katonai lelkészekre vonatkozólag, a mult évi delegátió hadügyi albizottságában tett hadügyminiszteri Ígé­retre, megjegyzi, hogy a szóban forgó összeg kezdetét jelenti a katonai vallásoktatás reformjá­nak. Ugy tudja, hogy azt tervezik, hogy a vaUástanáro k más tantárgyat is ta­nítsanak pl. a természetrajzot. K é r d e z i a hadügyminisztert, hogy a protestán­sok es görögkeletiek is kel ló vallások­tatásban részesüljenek. Szóló ugy van informálva, hogy csakis a római ka­tholikus lelkészek fognak állandóan alkalmaztatni, kérdezi tehát, megfe­lel-e ez a valóságnak? Pulszky Ágost felhívja a hadügyminiszter figyelmét a Magyarországban e tekintetben fel­merült számos panaszra. Különösen felhozzák, hogy a tavaly kimutatott számok nem felelnek meg a valóságnak, mert nem 64, hanem összesen 163 katholikus katonai lelkész van. E szám mel­lett eddig a protestáns ós görög keletiek szám­aránya roppant nagy anomáliát tüntet fel. Kér­dezi, vannak-e kellő tekintettel arra, hogy a pro­testáns katonai lelkészek is kellő számmal léptet­tessenek eló? Felemlíti, hogy nagy megnyugvást szül az a nagy haladás, hogy a más felekezetű lelkészek immár nem az apostoli tábori vikárius,

Next

/
Oldalképek
Tartalom