Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - IX. Kérdések, válaszok - Tanítói javadalom csökkenthető-e

államtitkárok, de a protestáns .alkalmi ünnepélyes istentiszteletére nem járnak P

! a r. kath. miniszterek, sót még a protestánsok sem. Még különösebb, hogy az efféle mellőzések és visszaélések ellen ciak a prot. sajtó küzd, hivatalos vezetőink ós gyűléseink nem akarnak tu hi rólok. Interpellatió a képviselőházban, tiltakozás a főrendiházban tisztázhatná a helyzetet. Csakhogy persze hallga• tást tanácsol a politika meg taktika. Felhívás. A szarvasi főgimnáziumnál az 1861. évben kapta tanári megbízását annak jelenlegi kiváló igazgatója Benka Gyula, minek negyvenedik évfordulója alkalmából a szarvasi főgimnáziumnál Benka Gyula ösztöndijalapot kívánunk létesíteni, a mely czélból fölhívjuk Benka Gyula úrnak Szarvason járt volt tanítványait és tisztelőit, hogy ai alapra szánt adományaikat ezen év június 15-éig szíveskedjenek az alulírott gyűjtőbizottság elnökétiez, Havi ár Dániel, békési egyházmegyei felügyelőhöz Szarvasra küldeni. Az ösztöndijalap föltételei a megtisztelni szándékolt igazgató úr kikérendő véleménye után fognak rnegáliapittatni s a gyűjtés eredményét a szarvasi főgimnázium kormányzótestületének fogjuk beszolgáltatni. Szarvas, 1901. mijus 21. A gyűjtóbizottság. Az eperjesi ev. theol. ifjúság belmissíói egyesületének 2 ik vallásos estélye folyó hó 15-én a következő műsorral tartatott meg : A vallásos estély elején és végén a coli. tanítóképző énekkara két szép s jól sikerült énekkel lépett fel, melynek egyikét ,,Hálájával hű szivemnek" ... a kar vezető tanára ifj. Kapi Gyula, a másikát 103. Zsoltár: ,, Áldjad én lelkem az Urat" ... id. Kapi Gyula soproni tanítóképző igazgatója szerzett. Az estély kiemelkedő része volt Csenge y Gusztávnénak szavallata, a ki férjének Csenge y Gusztávnak erre az alkalomra irt szép költeményét nagy hatásssl s precizitással szavalta. Utána következett Gömöry János coll. főgimn. történettárának szépen kidolgozott s erős protestáns érzülettől áthatott és lelkesítő felolvasása az 1604. évi 22. §. keletkezéséről. Szerző bemutatta a 16. századvégi hatalmas protestantismust, melynek kiirtására a 17 századbeli osztrák politika vállalkozott a jezsuiták hatalmas segítségével. Általános magyar történeti fejtegetésébe igen ügyesen tudta beleszőni a helyi vonatkozású dolgokat, igy nevezetesen az Y. szab. kir. városi superintendentiának kérelmét ő felségéhez a prot. templomok elvétele ügyében felolvasását Jeszenszky Gyula II. theol. szavallata követte, a ki Szabolcska Mihálynak „A magyar pap" cz. humorisztikus legendáját igen ügyesen adta elő. Ezen kivül még két vallásos estólyt rendez a lelkes ifjúság. Legérdekesebbnek ígérkezik az utolsó, a melyen Devrient Lutherje nyomán egy dialogot fognak elmondani. IRODALOM. Hozsánna." Énekeskönyv, vasárnapi isko' Iák, vallásos összejövetelek és a család használatára Összeállította : Vidor Jáno*. E zenemű 202 vallásos éneket tartalmaz négyes karra alkalmazva. Az énekek a következő tiz csoportra vannak felosztva: 1. A Szentháromság. 2. Az Atya Isten. 3, Az Isten Fia. 4. A Szent Lélek. 6. Az Isten Igéje. 6. Dicséret, fohászkodás, háladat. 7. Meg térés, hit, szeretet. 8. A keresztyén földi élete. 9. Örök élet, mennyország. 10. Záró énekek. Mint a czim is mutatja, a szerző a vasárnapi iskolának, a vallásos összejöveteleknek és a családnak szánta ónekeskönyvét; de sem a czimnél, sem az ,,Előszó"-ban ne:n említi azt, hogy milyen vallású közönség számára állította össze a könyvecskét. Az ág. h. ev. egyház szemüvegjén nézve, sok szó fer e mű tartalmihoz A vasárnapi iskolának nem tehet szolgálatot e könyvecske. E'.en iskolába tudvalevőleg 12—15 éves ifjak járnak, ezekne.c pedig nincs még olyan hangterjedelmük, hogy négyes karban lehetne velők énekeltetni. A vasárnapi iskolának inkább anyaga: a mindennapi iskolában tanult templomi énekek ismétlése, begyakorlása. A vallásos összejöveteleknek templomban az igazi helye. Általános tapasztalat azonban, hogy a művelt néposztály nem valami sűrűn látogatja az istenházát. Mindazáltal némi lelki táplálókot mégis nyer azért az úgynevezett vallásos estélyeken. Az ilyen alkalmakra azonban inkább valók az ág. hitv. ev. partitúrák templomi éneke, s a legtöbb helyen ezeket is alkalmazzák. A „Hozsánná"-ban pedig ily alkalmakkor használható énekeket nem találunk. Vannak ugyan e gyűjteményben egyházi énekek, pl.: Jer dicsérjük Istent, Dicsérlek Uram tégedet; de ezek dallamai éppen nem egyeznek az ugyanilyen czimű templomi énekekkel. A „Hozsánna" legtöbb énekében a szöveg idegenszerű, s a zenei letétel is gyenge. Némely templomi éneknél az egyik taktus fél kátákból, a másik csupa negyed kátákból, sót van olyan taktus is, mely háromnegyed és negyed hangjegyből áll. Az ily szerkezet nagyon világias színezetet ad a külömben vallásos komolyságot igénylő énekeknek. Ha ezeket a hivek úgy énekelnek, a mint a ,,Hozsánná"-ban vannak letéve, csak csökkentené buzgóságukat, s elszoktatná őket a szokásos templomi énekléstől. Vannak egyházunknak szebbnél szebb énekei, énekeljük azokat akár egyes, akár négyes hangon, de ne fertőztessük vallásunkat holmi felekezetnólküii énekekkel. Válasz. E becses lap f. évi 15-ik számában felvettetett azon kérdés, hogy egy 900. frtot biztosító