Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Zsák Endre. Néhány igénytelen megjegyzés a készülő új énekeskönyvre

hatalom anyagi erő, erőszakoskodás, sötétség és türelmetlenség. És mi ev. protestánsok csak hallgatunk, panaszkodunk és jajgatunk. Mutatjuk fájó sebeinket, de tenni . . . tenni, — a lélek hatása alatt erósebb ellenállást kifejteni a sötétség birodalmával szemben, nem vagyunk képesek. Hiányzik a lelkierő, a Lélek hatalmas sugalma az erőnek, a L orságnak Lelke. De tovább megyek. Hol van Í>Z összetartás egyházunkban?! Hévvel küzdesz tahi.li s lelkesedéstől áthatva munkálkodói, s mit írsz vele?! Meggyanúsítanak, megrágalmaznak. Pedig mindannyiszor, valahányszor ez a kételkedés, bizalmatlanság lép előtérbe ev. prot. egyházunkban, csak a közegyház vallja annak kárát s csak a felvilágosodottság szenved általa. Meggyózőleg tudom és vallom, hogy édes hazánkban az elóhaladásnak, szabadságnak zászlóvivője évszázadok óta a protestáns ev. egyház volt. SZÍVÓS erővel, kitartással és mindig pünkösdi lelkesültséggel munkálkodott a haza javára, a művelődés és felvilágosodottság előbbrevi* telén. E nehéz és fontos munkában nemcsak a két protestáns ev. egyház dolgozott vállvetve és Kitartó hűséggel, hanem ebben a nehéz és fontos munkájukban minden szabadelvűbb katholikus is segélyére volt. Ma már ilyenről ne is álmodjunk. Ellenünk vannak, szervezkednek, hogy megsemmisítsenek bennünket. Hozzájárul, hogy mi a harczot, a nemes küzdelmet velük szemben felvenni nem vagyunk képesek. Nemcsak azért, mert a nemzetiségi kérdés oly előtérbe lépett egyházunkban, hogy ez a szétválasztó kérdés mindig üldöz és gyengít — mindenféle előtörekvésünkben, haladásunkban, — hanem azért is, mivel talán politikai előnyökért egymás üldözőivó lettünk. Hazánkban lassanként minden politikai ós társadalmi vezető szerepről le vagyunk már szorítva, szavunk már csak kiáltó szó marad, nagyobb tevékenységre képesek nem vagyunk. Hiszen sem egyházunk tagjai, sem a két protestáns ev. egyház összetartani nem tudnak, egymást megérteni nem képesek; ne csudáljuk tehát, ha a közös ellenségnek dúsabb lószen az aratása. A teremtés nagy művét, a teremtés hajnalát a Lélek dicsőitette meg. Ott lebegett a vizeknek színén. Az termékenyítette meg az emberi nem lelkületét. A pünkösdi Lélek az új teremtés nagy munkáját szentelé meg, a midőn új élettel dicsőitó meg az ember a teremtés nagy Urát. Óh vajha ez az új Lélek szállna meg bennünket, hogy mig egyakarattal, egy szent czél felé tartva küzdünk, a békességnek lennénk követői, a felvilágosodottságnak hirdetői, ama krisztusi igazság ós élet tántorithatlan bajnokai lehessünk. Ez lesz legszentebb ünnepünkhez egyházunk iránti legfőbb» legigazabb — a Lélek hatása alatti — tántorithatlan fogadalmunk. Úgy legyen! BOBTNYIK GYÖRGY ág. hitv. ev. lelkész. Néhány igénytelen megjegyzés a készülő új énekeskönyvre. Az „Énektár" I. próbafüzetének figyelmes szórói-szóra való átolvasásánál azon kérdés merül fel etóttem, vájjon az csupán csak a dunántúli ág. hitv. evangélikusok részére, vagy a magyarhoni egyetemes ág. hitv. evangélikusok részére is állittatott-e össze? Érett meggondolás után végtére azon meggyőződésre jutottam, hogy az új ónekeskönyv, daczára azon nagymérvű munkás ságnak és fáradozásnak, melyet az Enekbizottság az anyag összegyűjtésében és összeállításán kifejt, a már bemutatott ós az egyházi esztendő, időszakait magában foglaló I. „Próbafüzet" után Ítélve, nem felelhet meg sem a dunántúli kerületnek, — még kevésbbé az egyetemes ág. hitv evangelikus egyháznak. Már az „Előszó" ama kijelentése, hogy a dallamokra nézve csupán csak az „Altdörfer" féle chorálkönyv vétetett zenei alapul, bizonyos elkülönítésre és egyoldalúságra mutat, mintha valamely chorálkönyvre egész határozottsággal reá lehetne mutatni „ez a legjobb, legtökéletesebb chorálkönyv." Nem kevesebb zenei ismerettel ós szakavatottsággal szerkesztett chorálkönyv a „Nagy Lajos" ch o r ál k ö n y v e. Ez is az egyetemes egyház számos gyülekezetének szolgál zenei alapul, sőt ezzel még szélesebb egyházi körben lehet istenitiszteletet végezni. Mind a mellett mi kántorok kénytelenek vagyunk, hogyegyházaink igényeinek, dallami szükségleteinek megfelelhessünk, még többféle netalán rendelkezésünkre álló kútforráshoz is fordulni. Ilyen az 1798. évben nyomtatott, tehát történelmi múlttal bíró „Skultety"-fóle melodiatúra is, melyre néhány egyházi dallam felvételében hivatkozik Kapi Gyula tanitókópezdei igazgató úr is. Igaz a „Skultety"-fóle melodiatúra zenei alapul szolgál a Tranosciusnak, s mint ilyent azon vád illetheti, hogy „tót," de feltehető e, hogy az nemzetiségi jelleggel illessék, hiszen az egyházi zene, a chorálzene felülemelkedik a nemzetiségeken. Mind e három partitura egyesülését