Evangélikus Egyház és Iskola 1901.
Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Rédey Károly. Egyházi fegyelem és annak gyakorlása manapság
Tizenkilenczedik évioiyam . 20. szám. Orosháza, 1901. május 16. SVAIIG. MI AZ ES MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetés dija: MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Hirdetés dija: Kgész évre. . IS kor. -SSM-SSEgész oldal . 16 kor t-'él évre. . . 6 , Felelős szerkesztő ós kiadó : Fél oldal... „ Negyedévre . 3 „ VERES JÓZSEF. Negyed oldal . 4> , Bgy szám ára fill. VERES JÓZSEF. Nyolczad oldal . S h Egyházi legyelem és annak gyakorlása manapság. Tagadhatlan, hogy a gyorsan megalkotott s életbe léptetett egyházpolitikai törvények a mi evang. egyházunkat készületlenül találták. Az idő rövid volta vagy a várakozó álláspont elfoglalása miatt nem tett-e egyházunk mit sem az egyházpolitikai törvények életbe léptetése előtt, hogy az átmenet által okozott zökkenés ne legyen túlságosan érezhető ? — ki tudja 1 Lehet, hogy egy cseppet sem féltünk az új törvények hatásától, bizva abban, hogy annyi vihart diadalmasan kiállóit egyházunk életében lényeges változást, káros híitast nem fog előidezni, sót talán ama boldog hitben is ringattuk magunkat, hogy egyházunk hajója nyugodtan evez tovább, a hullámok majd csak a róm. kath. egyház hajóját fogják dobálni, próbára tenni. Isten segedelmével elmúlt öt év ama törvények megalkotása óta, s ez idő bizonyára elég arra, hogy visszatekintve ez évekre» — elmélkedjünk a tapasztaltak, a látottak, az észlelt dolgok fölött S mit tapasztaltunk ezen idő alatt? Az „egyedül üdvözítő" róm. kath. egyház noha még most is teljes torokkal lármáz, s* kárhoztatja ós szidja az egyházpolitikai törvényeket, s követeli azoknak, hi nem' is eltörlését, de (persze az ó szája ize szerint való) megváltoztatását, — halad tovább a régi úton, mintha mi sem történt volna, mintha az ó egyházát éppenséggel nem érdeklő események történtek volna. S úgy látszik, hogy ő nálok tényleg nem is okozott semmi rázkódást, lényeges változást az új rend, az új törvény. Az ó hajójuk evez tovább nyugodtan, bátran a régi, megszokott úton azzal a különbséggel, hogy az őrállók még éberebbek, a kormányos még vigyázóbb, körültekintőbb, mint eddig. Szóval ők — úgy látszik — mit sem vesztettek, ellenkezőleg — nyertek. És a mi evang. autonomikus egyházunk? — Ma még csak panaszkodunk, holnap talán már jajgatunk is; ma még csak elszórtan jelentkező bajokról beszélünk, holnap talán már általános veszélyről ; ma még csak az ú. n. átmenet folytán itt-ott észlelhető beteges tünetekről hallunk hírt,, holnap talán már tényleg létező általános bajok ejtenek bennünket gondolkozóba. S mit tettünk eddig, hogy a panasz jajgatásba ne vegyüljön át, hogy a jelentkező baj általános veszélylyó ne váljék, hogy az itt-ott észlelhető beteges tünetek t tényleg létező általános bajjá ne fejlődjenek? Eddig — úgy szólván semmit. Csak vártunk, vártunk I Ma azonban már kezdünk gondolkozni is. Hála Istennek : eljutottunk tehát az első lépéshez, A sok felől hangzó panasz, a több helyen észlelt szomorú tapasztalat, az itt ott érezhető kártékony változás, hatás, gondolkozásra serkent bennünkei. A gondolkozás után pedig a cselekvés következik. Közeleg tehát a cselekvés, a tett ideje 1 Egyházi lapjaink is — melyek eddig csak a bajokat constatálták s csak panaszkodtak — újabban telvók tanácscsal, útmutatással, bajt gyógyító orvosszernek ajánlásával. Helyesen vagyoni Felismertük a bajt, gondolkozzunk hát a gyógyszerről, az orvosságról is ! E becses lapok több száma is az egyházpolitikai törvények által egyházunk életében előforduló s előfordulható bajok megszűntetését czólzó eljárásról szólt s az egyházi fegyelemről több értekezést közölt. Bennünket — lelkészeket — legelső sorban érdekel e dolog, szóljunk tehát hozzá mentül többen, mert itt az ideje, hogy végre-valahára egyöntetűen járjunk el minden egyházközségbenMert bizony eddig a lelkészed — a hány fő, anynyi gondolkozásmód, — mindegyik a maga jó belátása szerint járt el egyházában e téren, pedig *
