Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Békési egyházmegye

tenék a két felekezet közM'.i külöibsSget. Ajánlja, hogy e kérdés tisztázása s a viszonosság meg' állapítása végett utalják a « ü^yet a két egyház közös ügyeit intéző bizottsághoz. A konvent ezen indítvány elfogadása után, a jelentést is tudomásul vette. A f.szabolcsi ev. ref. egyházmegye közgyűlése elfogadta ait az indítványt, hogy az adórendezés, országosan használandó liturgia megállapítása, lelkészválasztási törvények módosítása, az állami egyetemen létesítendő prot. tlieol. facultás szervezése, magasabb államsegély kieszközlése, belmisszió szervezése, lelkész és tanitó hiány megszüntetése, a nagy egyházak parochiális körökké szervezése czéljából a legközelebbi jövőben zsinat tartasssék. Sok a panasz a panaszos congrua ellen! Az alsó zempléni esperes a gyűlést megnyitó jelentésében igy fakadt ki: „A lelkészi fizetés kiegészítés czéljából régen megindított munkálatnak még ma sincs vége. Az a minuciákig menő sokféle követelés, melynek csak egyetlen lelkészség érdekében is meg kell felelni, az leírhatatlan. Ma ennyiben vagy annyiban van megállapítva a kiegészítési összeg s néhány nap múlva kevesebbről szól a leirat ós harmadszor sem jól van. Ma kap a lelkész vagy özvegy bizonyos összeget s kevés idő múlva vissza kell fizettetni, mert majd 1—2 év elteltével vagy sohasem fog annyit kapni. Még több lelkész congruája nincs végleg megállapítva s a káplántartási dij felett teljes sötétség uralkodik." Lám, pedig más hivatalnokok, sőt a tanárok és tanitók sem panaszkodnak fizetésük késedelmes volta miatt! A katonatisztek fizetését visszamenőleg emelték fel, pon tosan is fizetik. A lelkészek congruáját (800 frtigh 10 évre húzták-halasztották. Azt is utólag, úgy is késedelmesen fizetik, — pedig az megélhetési minimum volna I Szegénynek szegény a szerencséje is ! A békési er. egyházmegye rendkívüli közgyűlést tartott Kondoroson ápr. 24-én. A közgyűlést megelőzőleg tartott lelkészi értekezleten Keviczky László kondorosi lelkész ismertette az egyházmegyei elnökség látogatásáról szóló javaslatot s ajánlata értelmében az értekezlet egyhangúlag elfogadta s elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. Rédei Károly p.-földvári lelkész a szentbeszédek terjesztése érdekében azt a javaslatot terjesztette elő, hogy igen olcsón vagy ingyen kellene egyes szentbeszédeket a nép között terjeszteni, hogy a templomba nem járó, vagy a templomtól távol lakó híveinket is elláthassuk e lelki táplálékkal. A gyakorlati végrehajtás nehézsége fölött élénk eszmecsere indult meg, s ennek az az eredménye, hogy az értekezlet pártolja az indítványt, bizottságot választ a részletek megállapítására. s az indítványt a kerületi és az egyetemes lelkészi értekezlethez is fölterjeszteti. A jelenlevő felügyelók azt az óhajt fejezték ki, hogy a felügyelők is tagjai lehessenek az értekezletaek s kivehessek részüket a munkából itt is. Az értekezlet örömmel vette tudomásúl a felügyelók jóakaró készségét, s kimondotta, hogy a lelkészi értekezleteken szívesen látja a felügyelőket. A közgyűlés előértekezlete élénk érdeklődéssel vitatta meg a fontosabb tárgyakat, kivált pedig az orosházi lelkészi hiványokat. Az orosházi egyházban megüresedett az egyik lelkészi állomás; ezea alkalommal úgy akar intézkedni az egyház, hogy harmadik lelkészi állomást is szervez, a régi hiványt pedig megváltoztatja olyképpen, hogy a föld helyett a haszonbérnek megfelelő pénzt, a búza helyett pedig a 10 évi átlagnas megfelelő árat számítva lakáson ós palástdijon kivül ajánl 5000 koronára menő készpénzfizetést, de kiköti, hogy a lelkész segédet tartson, s ha felhívás után sem tartana: fizetéséből az egyház 1600 koronáig alkalmazhasson segédet. A harmadik lelkésznek lenne kötelessége vasárnaponkint a határban levő iskoláknál istenitiszteletet tartani, bent a községben pedig az állami polgári iskolában a hitoktatást végezni. Gajdács Pál előadó javaslata az volt, hogy a közgyűlés ne hagyja helyben a javaslatokat, mert a földet nem lehet a lelkészi hivatal használata alól elvonni s készpénzzel megváltani-; a segédtartás kötelezettsége miatt meg a föld után fizetett adó be nem számitása miatt a hivány az előbbinél kisebb értékű ; a lakás nincs közelebbről meghatározva; a harmadik állomás pedig nem rendes parochialis állomás lenne. Hasonló értelemben szólaltak fel többen is ; az orosházi egyház javaslata megvilágítása végett Veres József előadta, hogy az orosházi egyház a zsinati törvények meghozatala óta határa igen nagy részét s adóalapját elvesztette, mert három leányegyházát anyaegyházzá szervezte, a negyediknek önállósítására most kerül a sor ; a terhek azonban nem csökkentek, sőt emelkedtek, mert az állami polgári és elemi iskoláknál hitoktatásról kell gondoskodnia, régi felekezeti iskolái is mind megvannak. A tervezett harmadik állomás lelkészi állomás, mert nem az anyakönyvvezetői jog az irányadó, hanem a lelkészi gondozás Eddig a hitoktatást sűrűn változó segédlelkészek látták el, egyházi érdek, hogy állandóan alkalmazott lelkész, teljes felelőssége tudatában vegye át ezt a fontos teendőt. Fizetése lakáson kivül 2400 korona; az egészen új kiadás az egyháznál! A régi hivány. nál a földet meg lehet váltani, a mint elvették a földet az egyházi hivatalnokoktól Szarvason. Csabán is. A lakás közelebbi meghatározása nem szokásos, nem is szükséges, hiszen azt mindenki tudja, hogy melyik a paplak. Az új hivány értéke megfelel a réginek, kivéve azt, hogy segédet tartani köteles, de ez is egyházi érdek. Ha a szarvasi