Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - IV. Értesítők - Pápa

, . « > - î < való feJállilására, még további és fontosabb , en. gedményeket ért el. A szászországi ev. lelkészi kar legutóbb megtartott meisseni egyházi és lelkészi értekezletén egyértelműleg elejtette azt a gondolatot, mintha a hullaégetés pogányintézmény volna, s kimondotta, hogy nem tagadja meg ezen túl egyházi megáldását azoknak, a kik égetés által kívánnak eltemettetni. A Bretschel tanár elnöklete alatt s Dibelius és Kohlschütter főegybázi tanácsosok, nem különben Harig egyházitanácsos, Kirbach kormánytanácsos, Fricke litkostanácsos, Härtung lelkész. Heinrici és Kirn tanár, Pank lipcsei superintendens, HoffIII a n n chemnitzi superintendes, W e i d a u e r biró, Peter tanár, A y polgármester és Gries h amer superintendens s mások jelenlétében megtartott értekezleten Neuberg dresdai diakónus arról a kérdésről értekezett: Mennyiben vehet részt az ev. egyház a gyászszertartásnál a hullaégetés esetén? mely előadás behatása alatt az értekezlet egyhangúlag azt határozta, hogy az ev. papság az égetés által való eltakaritás esetén is a kopor sónál egyházi funktiót végezhet. Nagy örömmel jelezzük mi krematisták a papságnak ezt a változott állás foglalását a mi mozgalmunkkal szemben." Az egyesület végül még arra a „vívmányára" is hivatkozik, a mely szerint a szász ev. luth, tartománybeli konzisztórium megengedte a tüz által elégetett hulláknak minden föltünés és ünnepélyesség mellőzésével a föld alá való eltakarítását. Igy hát bizton reméli mielőbb megvalósíthatni az egylet azt a czélját, a mely szerint .,a fakultativ tűz által való eltakaritás törvényileg szabályoztassék s a krematióriumoknak ós kolumbániumoknak a temetőkön való felállítása engedélyeztessék." Kíváncsian várjuk a további fejleményeket I Stuttgartban e télen 8 felsőbb népiskolai kurzust tartottak. Hasonlítanak azok a szűnnapi kurzusokhoz s a szabad lyceumokhoz. A tudomány népszerűsítése itt a főfeladat s Németországban mindenfelé kezdik megkedvelni az általános művelődést czélzó e kurzusokat. Legtöbben (435) látogatták Rümelni tanár „polgári jogunk alapfogalma és alapjai" czimű előadásait, aztán „a villamosságról és magnetismusról" szólókat 150, „a házasságról, gyermekrendszer és gyermeknevelésről" szólókat 138. az „anorganikus vegytan" ról szólókat 130, „a művészet lényegé ról" szólókat 119, „a német gazdaság történetéről" szólókat 101, „az organikus vegytant" 93 s „a rovarok zoológiáját" 47 hallgató látogatta. Nagyon helyes, hogy a tudományos kérdések népszerűsítésére törekszenek az illetékes szak körök. Végül mint kiválóan érdekes irodalmi jelenséget megemlítjük, hogy Grassmann röpirata Liguori erkö'estelen moráltheológiájáról immár V , J . . . ' . • 66-ik kiadásban forog közkézen s az utolsó ki^ adásokhoz az ótet támadó Miksa berezegnek adott éles válasza is foglaltatik, s ugyancsak megemlítésre méltó az is, hogy Münchenben ultramontán ellenes czélzattal „Ges c h i ch t swa h r h e i ten" czim alatt egy időszaki folyóirat indult meg, a mely az objektív történetírás érdekében a Janssen-féle pápás törtönéti írást fogja megvilágítani s tendentiósus voltát kellő értékére redukálni. Az első füzetben Götz bonni ó-kath. tanár tollából egy alapos és tartalmas értekezés foglaltatik „Loyola Ignácz és a protestantismus" czimmel. Ismeretes, hogy az ultramontán történetírás leghevesebben támadott, állandó tárgya Luther és Gusztáv Adolf. A folyóiratot figyelemmel fogjuk kisérni. (Eperjes.) Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Magyar állaui. „Fájdalmas szívből fakadt panaszszal szólott a bíborosokhoz az aggastyán pápa. Mindenfelől szomorúság hire veri fel a lelkek urát. (nono I talán mégis más a lelkek ura?! Éppen a panaszra okot adó események mutatják, mennyire nem ura a lelkeknek a pápa még a r. kath. vallású népeknél sem!) Kómában idegenek bitorolják a főhatalmat, (Olaszország fővárosában csak nem idegen Olaszország királya?) A bazili kák belsejére korlátozzák az igaz Istennek tiszteletét. mig a gonoszság, a szekták diadallal járják be a köztereket. (Az igaz istennek igaz tisztelete nem is utczai tónyelgó körmenetek tüntetéseibe való, maga az üdvözítő megmondta: mikor imádkozol, menj be a te titkos kamrádba. Különben is a pápa nem istenitisztelet tartása végett, hanem királyi joggal való birtoklás végett kívánkozik ki a bazilikák belsejéből. A gonoszság ós a szekták nem összetartozó fogalmak, legalább is nem anynyira, mint a gonoszság meg a pápaság. Ha ott, a hol a pápa annyi századokon át uralkodott töméntelen papságával, hatalmával, gazdagságával: annyira megerősödött a gonoszság is, a szekták is: akkor a pápa nem is a lelkek ura, nem is isten helytartója. Mit panaszkodik, mit aggódik, hiszen azzal szokott kérkedni, hogy a poklok kapui se vehetnek rajta erőt I Diadallal járják be a köztereket nemcsak Rómában, hanem Parisban, Madridban, Lissabonban, nemcsak a gonoszság meg a szekták, hanem a gonoszság meg az egyedül üdvözítő r kath. egyház hívei, s ostromolják a zárdákat, kiverik a papokat, barátokat, pedig azok a nemzetek nagyrészt mentek az eretnekség mételyétől 1 Saját százados tapasztalatuk tanította meg őket arra, hogy lelki atyáik az ó javukat akarják, de nem a lelkit, kincseket gyűjtenek, de