Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Győr

latoluaák közpénzen csinál versenyt. Megtisztelem Torkos L. azzal a föltevéssel, hogy nem az ó költői lelkében fogant az ilyen kisszerű, csúnya gyanú si'ás. A kik megjegyzéseimet nem röstellik ebből az okból származtatni, azok a maguk pénzén indítsanak lapot, a maguk felelősségére és a maguk neve alatt nyilatkozzanak. Ez volna a „dicséretes őszinteség" Nem a veisenyfól félek én lapommal, hanem egyéb okaim»! is nyíltan elmondtam ; és hogy nemcsak én gondo'koztam igy, arra nézve már vezérczikket is hozott az „Egyházirodalmi értesítő." Olyan laptól meg éppen nem félek, a melynek szerkesztője maga vallja magáról : „Nem egyszer hangoztattam barátaim, a Luihertársaság mostani vezetői előtt, hogy én az ily l?p léuehozása s szerkesztése terheinek elviselésére sem tehetséget, sem kedvet nem érzek magamban." Miért vállalkozott hát reá? (ha a gyanúsítást viszonozni akarnám, azt mondhatnám, hogy e szerint talán csak nem a szerkesztői tiszteletdíj kedvéért vállalkozott ?\) s hogyan bízhatták a Luthertársaság vezetői a lapot olyanra, a ki magáról dicséretes őszinteséggel igy nyilatkozik? Ennek megítélését „bátran bizhatom ón is a Luthertársaság tagjainak ítéletére „Különben béke velünk." Veres József. Friedensbote. „Ar. kath. néppárti képviselőktől telbujtogatott egyetemi hallgatók egy része a tantermekben erővel kifüggesztette a keresztet, hogy az egyetem r. kath voltát bizonyítsa azzal. . . . Szomorú dolog, hogy a politika annyira elragad némelyeket, hogy még a keresztyénség legszentebb jelét is izgatásra használják eszközül, és még szomorúbb, hogy az egyetemi ifjúság egy része erre fel engedi magát használni. A kormánynak kötelessége volna a fővárosi egyetem felekezetnélküli jellegét határozottabban megőrizni, s efféle botrányoknak szigorú intézkedéssel egyszer mindenkorra véget vetni ; ezt követeli nem csak a felekezetek egyenjogúsága, hanem mindenek előtt a kereszt méltósága.

u (A néppárti sa)tó váltig azon erőlködik, hogy a kereszt kifüggesztését az összes keresztyén egyetemi hallgatók ügye gyanánt tüntesse föl; jó lesz tudomásul vennie, hogy a protestánsok nem hajlandók azt a maguk ügyének elfogadni 1) Erdélyi prot. lap. .Hogy a kongrua-törvénynyel kapcsolatban az egyházmegyei ós egyházkerületi közigazgatás szükségleteinek fedezésére is kapunk államsegélyt, az iránt az illetékes tényezőinek bizalma van, a mely bizalom annál is ingább indokolt, mert a többi felekezetek, már a fizetéskiegészités folyamán, e czimeken tekintélyes összegeket nyertek. Az evangélikusoknál pl. minden lelkész javadalmából évi 56 kor. vonatott le, esperesi fizetésre; az oláhoknál pedig 16 — 24 kor. püspöki sydoxia és 10 kor, |esperesi fizetés levonásra szintén engedélyeztetett. ' Ha azonban az egyházkerületünk részéről e tárgyban benyújtandó foly amodás eredménytelen is volna, az esetben sem fog a központ a lelkészi kongruából levonást eszközölni, kezelési-költség-, vagy más czimen." A kérdésben talán tévedés van, de mégis megérdemli a figyelmet. A Hazáéit és Szabadságért. Képek a kuiucz-labancz világból. Mindkét nembeli tanulóifjúság számára irta Barna Jónás. Ara diszes kemény kötésben 1 korona ^0 fillér. Szerző tulajdona (Budapest, VII. Akáczfa ulcza 57.) Ezen hat ivre terjedő ifjúsági irat szines leírásokban tünteti tel a 200 év elótii kurucz-labancz világot Magyarországon. Vonzó elbeszélésekben azokat az eseményeket rajzolja, azon személyeket szerepelteti szerző, melyek a gyermeki lelket megragadják, melyek a gyermek gondolatvilágába beillenek. A 200 év előtti hazai állapotok, Zrínyi Hona, II. Rákóczy Ferencz gyermekkora, a bécsi udvar törekvése. Kollonics primás szereplése, a kurucz háború kitörése, Ocskay és Vak Bottyán, Ozinka Panna, mint a Rákóczy felkelés egyik ismerr, és közkedvelt alakja, a kuruczok portyázása oly szines és eleven képet festenek, hogy minden gyermek örömmel ós ismételten fog e megragadó elbeszélésekben gyönyörködni. Közönséges, évfordulati ós alkalmi egyházi beszédek. Irta Kiss Áron, ezelőtt porcsalmai, most debreczeni ev. ref. lelkész, a tiszántúli ev. ref. egyházkerület püspöke. Budapest, kiadja Kókai Lajos. 1901. Ara 2 k. 50 f. Hatvan éves papi működés szónoki emlékei e beszédek, méltók a tanulmányra; 15 közönséges, 10 alkalmi beszéd olvasható e kötetben összegyűjtve. Melegen ajánljuk ! Békés csabai énekeskönyy ág. hitv. ev. hivek számára. Hetedik tót-német felírású kiadás. Budapest, Kókai Lajos könyvkereskedése. 1901. Ara 2 korona. 329 ének. 266 lapon, azután elmélkedések ós imák. Uj kiadásnál ideje volna már magyarúl is jelezni a dallamot ! Ennek mellőzése magyar énekeskönyvben nagyon feltűnő. ÜZENE TEK. B. G. A lelkészi értekezletek egymástól függetlenek. Világiak is részt szoktak beonök venni, pedig akkor már nem „lelkészi" értekezletek. De az nem baj, mert voltakép nom lelkészi ügyekről, hanem egyházi ügyekről szoktunk ott értekezni, mentül többen érdeklődnek: annál jobb! — K. O. Ugy emlékszem, hogy azt az értekezést a kerületi értekezlet nem olvastatta fel, hanem csak az illető esperes ajánlata alapján nyomatta ki. Egyes megjegyzésekre nem térhetek ki. Ismertetést szívesen fogadnék. — F- G. A felhívás — a mienk — e napokban kezéhez jut mindegyik lelkósztársunknak ;