Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Csengey Gusztáv. Gondolatok prot. egyházi zenénkről

A magyar egyházi zene megalkotására a pro­testáns egyház van hivatva, mert a kath. egyház internationális és az oratórium féle operai műzene érőkre lehetetlenné' tette, hogy nemzeti melódiák támadhassanak benne. Egyedül a prot. egyházban lehetséges ilye­neknek a keletkezése. Lassanként, évről évre egyet kettőt ha alkot­nának hivatott zeneköltőink magyar zene motivu­mok alapján, ihletett költők szöveget imának hozzá, egy generátió alatt már egész gyűjteményünk volna. Ezeket aztán fel lehetne venni énekes könyveinkbe, az iskolákban meg tanítanák rá a gyermekeket. A közönség ének érzéke igy lassan­kint magyarosodna. Nincs ebben semmi lehetetlen, csak hozzá keli fogni. A másik ellenvetésben sincs igazság, mert nekünk ma sincs egységes egyházi énekköl­tészetünk, még a zene terén sem. A tót egyházak zeneköltészete különbözik a német egyházakétól. Különbözzék hát a magyar mind a kettőtől, mint a hogy az ige hirdetés különbözik; Háromféle nyelven prédikálunk a magyar, német és tót kö­zönségnek, hát énekeljünk is háromfélekép, ki-ki a maga véréből fakadt zenéje szerint. Hogy mit akarok ebből kihozni, az már az eddig mondottakból is kiderül. Ne a versen kezdjétek a reformot, hanem a melódián. Sőt a versen kezdett reform még na­gyobb akadálya lesz a melódia reformjának, mert a tetszetős újabb nyelvű vers még inkább állan­dósítja az idegen dallamot. Magyar protestáns egyházunk zene reformja csak történeti emlékű idegen dallamnak ke­gyelmezzen meg, a milyen talán csak egy vau : „E rős vár un k." A többit irtsa ki a magyar protestáns egyház igaz magyar jövője . . . * # . . . Egy jó barátom elolvasta ezt a czikket, mielőtt beküldtem; mikor elolvasta, bizonyos jó­akaró szánó mosolylyal nézett rám s igy szólt: „Jámbor poéta, igazad van, de ezt a czikket hiába írtad meg, mert a mit te itt pengetsz, abból soha­sem lesz semmi. A mi századok óta honos már egy nép életében, azt onnan ki nem szorítja többé semmi újabb mozgalom ; de maga ez a mozgalom sem indulhat meg, mert hiányzik azokban, a kik megindíthatnák, az ahhoz való érzék. Vallásos zene termeléséhez vallásos hangulat kellene, a mi ma nincsen. Esze ágába sem fog jutni senkinek, hogy az egyházi zene terén ilyen irányban valamit len­dítsen, sőt még mégis haragusznak rád, a miért ilyen thémát bolygatsz. Jobb lesz, ha elhallgatod." igaza lehet, de azért, csak beküldőm ezt a czikket. Az is meglehet, hogy csodabogárnak fog» ják tekinteni; több, mint valószínű az is, hogy sohasem lesz magyar egyházi zenénk . . . Mir* való tehát ezeket a gondolatokat nyilvánvalóvá tanni? Tartoztam vele magamnak és — hátha akad a magyar haza két protestáns egyházában vala- 1 hol egy velem érző lélek ? . . . Hadd találja meg­az bennem azt a rokon lelket, a kit talán eddig­hiába keresett. CSER GEY GUSZTÁV. BELFÖLD. A keresztyén vallás fölvételének 900 éves emlékét az év végén ünnepelte meg egyházunk ; azonban semmi hirt sem olvashatunk arról, hogy­a kormány az ünnepélyes istenitiszteleten képvi­seltette volna magát Budapesten, de még a prot. kormányférfiak megjelenéséről sincs hir. Bezzeg eljárnak a r. kath. ünnepi istenitiszteletekre ! Az ellenségére elmennek, a magunkéra nem. — Hol itt a következetesség, de hol itt a piotestáns ön­érzet és hűség?! A salgótarjáni iskola sorsjegyek húzása, miniszteri engedélylyel, f. évi ápril hó 23-ikára halasztatott. A római pápa furcsán járt. Kimondotta a tizenkilenczedik század utolsó esztendejének 1899­et, de 1900. végén sorra búcsúztatjuk a tűnő századot nemcsak a ,,szabadoncz" hírlapok, hanem r. kath. püspökök és r. kath. hírlapok is. Hogy éppen számok dolgában kellett csütörtököt mon­dani a csalhatatlanságnak 1 Októberben a gyermekek vallására nézve kötött egyezségek ezt az eredményt mutatják: 99 esetben kötött r. kath. vőlegény ág. hitv. ev. menyasszonynyal házasságot 22 esetben apa, 7 esetben az anya vallása javára szól az egyezség ; 131 esetben a vőlegény ág. hitv. ev. ós a meny asszony r. kath , 15 esetben az apa, 34 esetben az anya vallása javára szól az egyezség. A többi egyezséget is beszámítva, veszteségünk 35 ; az ev. ret. egyház ilynemű vesztesége 28. A panaszos falat, a congrua, még min dig nincs az Ígéretekkel annyiszor kecsegtetett szegény lelkészek kezében, de a kormány még mindig csipeget le belőle. A közoktatásügyi mi­niszter legújabban úgy nyilatkozott a ,,uebreczeni prot. lap" tudósítása szerint, hogy a lelkészi jö­vedelem kiegészítésére az egyes lelkészeket csak addig a napig illeti meg, a melyen meghaltak vagy állásukról eltávoztak. A kiegészítést a tör­vény szerint előre kell kifizetni, az özvegy vagy árvák tehát kötelesek lennének visszatéríteni, — de miből? A családot a lelkész holta után fél évig teljes javadalom illeti a szegény egyháztól, a gazdag állam majd végrehajtóval veteti vissza

Next

/
Oldalképek
Tartalom