Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

1900-12-13 / 50. szám

vagy éppen — a mi, sajnos, előfordul — rossz viczczel tegyék nevetségessé a hit tárgyait, ez a negativ működés is jótékonyan hat. Ha pedig, a mikor alkalom adódik, fejtegetéseikkel hozzájárulnak a hitlételek megerősítéséhez ; ez már egyenes és nagy haszon. Főleg azonban a nyilvános istentiszteleteken való szorgalmas részvételben nyilvánvaló buzgóság az, a mit tőlük is méltán megvárhat egyházunk a vallásos nevelés érdekében. Ifjúságunk vallásos nevelése szempontjából :iz sem éppen jelentéktelen dolog, hogy a tanár családja, neje és leánya is úgy legyen ismeretes, mint a kinek örül a szive, mikor templomba megy." Magyar állani. A tiszai kerület közgyűlésein Zelenka Pál püspök megemlítette, hogy az egyházpolitikai törvények megszavazása előtt a kormányférfiak bizonyos Ígéretet tettek a protestánsoknak. Erre nézve ezt irja a M. Á. : „követelnünk kell, úgymond Zelenka Pál, beváltását azon komoly ígéreteknek, melyeket az egyházpolitikai törvényeket tárgyaltató kormány tett a törvényhozás akkori tényezőinek a döntő szavazásokat megelőzőleg. Köszönjük a nagytiszteletű protestáns főpásztornak e nyilt és őszinte bevallását annak, hogy ók akkor csak paktumok árán voltak kaphatók ellenünk, hogy szavazzák meg e szerencsétlen törvényeket, melyek súlyos következményeit most ők érzik és panaszolják legjobban, de ezzel a nyíltsággal szerettük volna megtudni azt is. hogy miben állottak ez ígéretek?" (Hogy miben állottak azok az Ígéretek és kiknek és kik adták azokat, azt a protestánsoknak is tudniok kellene, legalább látnák, hogy miért szavazták meg a javaslatokat, a kik megszavazták, mit igért a kormány s a mit igért, azt mint teljesithetőt és teljesitendőt addig kell követelni, mig nem teljesiti az állam ; de tudni kell azért is, hogy megítélhesse a közvélemény mind a protestáns vezetők jóhiszeműségét, mind a kormányférfiak szavahihetőségét, tudni jogunk van: min és kin múlik az Ígéretek teljesítése?! Azt látjuk, hogy vezetőink több bizalommal voltak a kormányférfiak iránt, mint szabad lett volna az egyház érdekei sérelme nélkül ; politikusokkal politikus módon kellett volna eljárniok ós kötelező alakban kellett volna követelniök az Ígéretet I) Dunántúli prot. lap. A vegyes házasságról irván, igy nyilatkozik: „A fősúlyt a megelőző munkára fektessük. Nem tartunk ugyan Eómával abban, hogy a vegyes házasságot, mint valami bűnös dolgot, elvetendőnek Ítéljük : de a mostani viszonyok között, a római kath. egyháznak eszközökben éppen nem válogató eljárását ismerve, tehát tisztán praktikus okból tartsuk kötelességünknek azt, hogy hitsorsosainkat római katholikussal való házasságkötéstől lehetőleg óvjuk, intsük. Minél inkább sikerül megakadályozni az ilyen vegyes házasságot, annál jobba» töltjük be hivatásunkat. Ehhez azonban mindenek előtt szükséges az, hogy a protestáns öntudatot és becsületérzést felébresszük és emeljük. Ha az a hit, a mit a reformáczió terjesztett, jobb mint az, a mitől a reformáczió elszakadt: akkor nem szabad, hogy a protestáns apák és anyák előtt közönyös dolog legyen, hogy gyermekeik protestánsnak vagy katholikusnak neveltetnek-e?I Olyan községekben, melyeknek vegyes a lakossága, igen behatóan kell végezni a konfirmácziói oktatást is. Azokat a hittételeket, a mik választó talat képeznek közöttünk, alaposan meg kell ismertetni. Jól be kell vésni a gyermekek lelkébe, hogy a ki külső okok miatt (házasság, vagyon, állás) má& hitvallásra megy át, vagy vallásfelekezete" iránt közönyösen viselkedik, megszegi konfirmácziói fo gadását. A népiskolában pedig a vallástantárgyai között előkelő helyet kell biztosítani a reformáczió és a hazai protestantizmus történetének és intézményei ismertetésének." Magyar állam. „Az inquisitió e visszaélését, (mely szerint vallási gyűlöletből ezrével küldték a zsidókat a másvilágra) ugyan elitélte és. eltiltotta az egyház, hanem azért a szabadelvűsé^ ma is azt hirdeti, hogy Torquemada nem papi ruhát viselő állami alkalmazott, hanem egyházi főméltóság volt s nem a spanyol király, hanem a pápa nevében Ítélte máglyára a hereticusokat." (Tehát mégis szégyenli az inquisitió rettenetes eljárását s az állam nyakába varrja érte a gyűlöletet. Csakhogy ad majorem dei glóriám hajtották végre a borzasztó kínzásokat, s vallási okból, nem államiból itéiték máglyára „a hereticusokat;" az „egyház" felelős azért isten és ember előtt ; az „egyháziak" csak csúnya komédiát űznek a közönséggel ós az igazsággal, ha az államot akarják felelőssé tenni saját tetteikért. A régi, sötét kor ban volt ez, — igaz, de csak mostanában avatta szentté a pápa az egyik legnagyobb inquisitort 1 A r. kath. egyház nem változik, — nem még abban sem, hogy a maga tetteiért a gyűlöletet másra szokta háritani 1) Temetési Tersek. „Pohrebni verse" czim alatt S z k a 1 o s Sámuel ág. h. ev. tanitó Tamásin u. p. Losoncz 8-ad rót alakü, 160 oldalra terjedő füzetet adott ki biblikus tót nyelven. Kapható a szerzőnél. Ára 2 kor. 10 fill. A tüzet elején két oldalra terjedő tartalomjegyzék van közölve. Az előszóban a szerző arra kéri az olvasót, hogy a számtalan átvirrasztott éjjelen ós nagy fáradsággal összeállitott munkáját ne vegye szigorú birálat alá, mert ó maga is beismeri, hogy sok benne a megjegyezni ós kifogásolni való. Kezdő kántortanítók és a kevésbbé művelt löldmivelő közönség (?!) használatára állította egybe füzetét, a menyiben a műveltebb közönségnek Uram ós Salvá szolgáltak e tekintetben „kiváló" tartalmú füzettel.