Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Hat sz. k. v.

a számadások egyöntetűségét lehetővé tevő rovatos űrlapokat. Az esperesség vagyonának kezeléséről s állapotáról M a v e r Enclre pénztáros számolt be, örömmel mutatva rá a közigazgatási pénztárnál feltüntetett 189 kor. 40 fillér vagyouszaporodásra, mely örvendetes esemény abban leli magyarázatát, hogy Di an is ka András, mint esperes helyettes a kerületi gyűlés alkalmából napi diját és napi költségét nem számitotta föl. Kerületünk e kiváló alakja bizony-bizonv sokakban ad példát az ő szeretett testvéreinek I Az a rokonszenv és igaz elismerés, mely közgyűlésünkben, úgy az egyházmegye, mint a gyámintézeti pénztár buzgó és hű vezetőjével szemben megnyilatkozott May er Endrének önzetlen ós fáradhatatlan munkájával szerzett érdemeit óhajtotta megjutalmazni. Hasonló köszönet illeti Radvány Kálmán számvevőt ós Raisz Ede ellenőrt szives, hosszú évek során tanúsitott közreműködésükért. A közszeretet s a belőle fakadó közbecsülós ritka szép jeleit vehette Dianiska András, a kerületi gyámintézeti egyházi elnökségről való leköszönése alkalmából. A közgyűlés bár ismeri jól a munka terhét, mely úgy a lángbuzgalmú papra gyülekezetében, mint a kiváló egyházvezérre kerületében oly nagy arányokban nehezül, — mégis nem akarja, de nem is tudja legyőzni igaz óhaját, hogy a gondviselésszerű férfiút régi állásában tovább tisztelhesse; ez okból a megüresedett kerületi gyámintézeti egyházi elnöki tiszt betöltése czéljából az egyházmegyei gyámintézeti közgyűlés egyhangú szavazatát lelkesedéssel Dianiska Andrásra adja azon óhaja s kérése kapcsán : vajha az ügybuzgó s áldásosán működő eddigi elnök tisztét továbbra is viselni hajlandó lenne ! Tette azt abban a biztos tudatban, hogy e tényében kerületünk többi közegyházmegyójének óhaja is megfelelő kifejezést nyert I Az 1898. évi miskolczi kerületi gyűlésen már módosított lelkószválasztási szabályrendelet újabban történő módosításához (? 1) nem járul a közgyűlés, hanem az 1898 ban már modositott szabályrendeletnek változatlan alakban való fenntartását ós alkalmazását kívánjál Ha a magunk által szerkesztett, magunk által módosított szabályrendeletet most visszamódositanák az egyházmegyék, ez valóban tanulságos kis epizód lenne alkotmányos életünk történetében. De hát ki tudja? Az egyetem csak azért kívánhat ilyet, mert reméli annak teljesültót. Egyházmegyénk nem valósíthatta azt a reménységet. Egyházmegyei törvényszékünk újra választatott és pedig a világiak közül: Dr. Mik 1er Károly, Kéler Pál, dr. Blázy Kálmán, dr. Schmidt Gyula ; az egyháziak közül : Dianiska András, ifj. Draskóczy Lajos, Justh Alfréd, H o m o 1 a István ; a tanári karból B o g s c h Albert és Husz Ármin iettek közbirá^ká hat évre választva. Radvány István javaslatát a kerületi hitelszövetkezet alakítására nézve örömmel üdvözli a gyámintézeti közgyűlés, de mivel ezen intézmény létesítése az egyházak, mint űzletrészi jegyzők bevonásával lenne keresztülvihető, éppen a javaslat szerint, ez okból óhajtandónak véli a közgyűlés, hogy a javaslat ne csak a gyámintézetek által bíráltassék el, hanem azok leterjesztessenek az alsóbb fokú közigazgatási hatóságokhoz, nevezetesen az egyházmegyékhez és ezek útján az egyházközségekhez ! Kerületi nyugdíjintézetünk válságának szomorú árnya most is kísértett közgyűlésünkön. Tény az, hogy az intézmény nem tudja többé kielégíteni tagjainak nyugdíj igényeit. Tény az, hogy ez a körülmény a nyugdijazandókra, még inkább az elmaradt özvegyekre nézve nagy elemi csapás. Tény az, hogy kerületünk egész ifjabb lelkész serege ki van már zárva (1891. óta) e nyugdíjintézetből. Tény az, hogy a zárlatot 1898ban feloldotta a kerületi közgyűlés, de a belépő tagoknak, ha jól emlékszem, vagy 15$-al többet kellene fizetni a régi tagoknál, ugyanannyi nyugdij igónynyel szemben. Tény az, legalább szerény véleményem szerint, hogy a kerület, e nyugdíjintézetet az államsegélyből igazság szerint nem subventionálhatja, éppen azért, ha még egy egész évtizeden keresztül, minden közgyűlésen tanácskozunk is a nyugdíjintézet válsága felett : e szomorú tények összevetése után láthatjuk, hogy a nyugdij igények leszállításán kivül más orvosság uem található, ennek keserűségét édesíthetné némileg a Baldácsi alap. Az igaz, hogy az ilyen féle orvosságról szokták mondani : medicina pejor morbo ! E szomorú tények hatása alatt fogadta el egyházmegyénk a nyugdijintózeti bizottság javaslatát azzal a módosítással, hogy a szakértőleg kiszámított mérleg által megengedett nyugdij öszszeg mennyisége az egyházkerületi közgyűlés által ne öt évi időközönként (pedig ez talán leghelyesebb volna ! ?) hanem évenkint állapittassék meg ós hogy a már jelenleg nyugdijat élvező özvegyek a kerület által lehetőleg (a Baldácsyánum igénybe vételén kivül másként alig lehet) kárpótoltassanak I Az egyetemes tankönyvvállalat eszméjét csak helyeselhette a közgyűlés, de a valósításra nézve csak a módozatok ismerete után mondhat véleményt. Élénk helyesléssel fogadtatott Draskóczy indítványa, mely szerint, mivel a közoktatásügyi kormány a congrua törvény végrehajtásában oly késedelmes eljárást tanúsít, mivel a jogos ós oly méltányos kilátásba helyezett segély elmaradása annyi gonddal küzdő egyházunk szegény lelkészeinek legéletbevágóbb érdekeit érinti ; mivel