Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Sámuel Aladár. Bod Péter élete és művei. Ism. Krupecz J.

Ausztriáiban a szlávság meg az ultrámontanismus szövetsége mind erősebben nyilatkozik az evang. mozgalom elfojtásában. Csehországban megfosztják lelkészi hivatalától a Németországból jött ev. lelkészt, a kit a íőegyháztanács pedig már megerősített hivatalában ; másutt a külföldről választott evang. lelkésztől megtagadja a kormány a honosítást ; a protestánsok röpiratait lefoglalják. Valószinű, hogy annak éppen az ellenkezőjét érik el az ilyen igazságtalan üldözéssel, a mit el vélnek érni. Németországban is — igy irja a Bund lapja — megrendíti a bizalmat és rokonszenvet az ilyen eljárás a hármas szövetség egyik tagja iránt, ha ez ily kíméletlenül üldöz minden evang. mozgalmat a pápaság kedvéért. Németországban s Olaszhonban erősen készülnek a 300 évvel ezelőtt mártír halált szen vedett G i orda no Bruno emlékének méltó megünneplésére. A szabad gondolkodásnak hatalmas alakja volt Giordano Bruno a 16. század végén s mint ilyennek vesznie kellett, nem kerülhette ki az inquisitió által felállított csabdát. 1600. február 17-én nagy pompával, akkor midőn a pápa által kihirdetett jubileumi évre a népek ezre összesereglett — Rómában megégethetett rad majorem glória dei." A lelki szabadság e fenkölt bajnokának Itália, mintegy tüntetésül a pápások ellen, a vesztőhelyen szobrot állított 188y ben. Meglepő, a pápásokat mélyen sértő ünnepély volt ez. XIII. Leo e napra Róma összes templomait bezáratta s kardinálisai előtt pedig ily szavakra fakadt: hova jutottunk, ma már e város csaknem szemünk előtt annak szentel ünnepet, a ki Istentagadó volt." Pedig Giordano Bruno soha formálisán a kath. egyháztól el nem szakadt, habár theologiai világnézete egyházának felfogásával homlokegyenest ellenkezett. Irataiból, gondolatvilágát tisztán megvilágítva elénk állítani nehéz. Vannak — sa legtöbben e nézetet osztják — kik öt pantheistának, mások, mint Carriere s különösen az újabbkori philosophusok theistanak mondják. Sokkal érdekesebb azonban annak eldöntése, vájjon micsoda álláspontot foglalt ő el a vallásos kérdésekkel szemben? Megkapjuk rá a feleletet a velenczei inquisitionalis törvényszék előtt tett vallomásaiból. Az egyháznak a szentháromságról szóló tanítását nem fogadta el, mert annak alapját úgymond sem az ó- sem az új szövetségben nem találtam. rKrisztusnak istenségét feltétlenül elismerem, erre utal engem az egész irás s annak szelleme s az Írásban foglalt csodálatos erkölcsiség." Ne vádoljatok azzal sem, mintha én az apostolokat nem tisztelném, tisztelem őket a kik nem cselfogással, erőszakkal terjesztették az Isten országát, hanem példás életükkel, s az emberek iránti szeretettel. A búcsújárást helyteleníti. A szentségekre vonatkozólag egyik egyháznak nézetéhez sem csatlakozod határozottan. Utolsó szavai biráihoz ezek voltak • „Lehet, hogy ti nagyobb félelemmel hirdetitek ki az én halálos ítéletemet, mint a hogy én azt fogadom, meg vagyok róla győződve, hogy lelkem a tűz lángján és füstjén át felmegy a mennyekbe." A protestantizmus iránt mindenkor tisztelettel viseltetett, mint a lelki szabadság hirdetői iránt. Magáról Lutherről igy szól : „Luther te felismerted, megtaláltad a világosságot, követted az Istenakaratát, nyíltan, fegyvertelenül állottál ki hatalmas elleneiddel a küzdtérre, s császárokat, fejedelmeket győztél le az igének erejével s verted őket vissza a lélek hatalmával." Rövid, de viszontagos élete a legerősebb bizonyíték a mellett, hogy egyedüli czélja a gondolatnak felszabadítása volt. 1548 ban Nolában, a Vezúv mellett született, Körülbelül 14—15 éves korában a domonkosok közé állott be. Itt vette fel e nevet Giordano (Jordan) 13 évig volt a szerzetnek tagja, mely idő alatt csaknem kizárólag philosophiával foglalkozott, igy különösen Kopernikusért lelkesedett, a kinek iránya érezhető az ó egész későbbi működésón. Miután azonban az egyház tanításáról nagyon szabadon kezdett gondolkozni s nyilatkozni, gyanúba vették ót s az inquisitió hivei megfigyelése alá, ügy, hogy menekülnie kellett. Genfbe ment — itt felajánlották neki — térjen át a reform, egyházba, ő azonban úgy nyilatkozott, hogy ezt nem teheti, miután igy szabadságát minden tekintetben könnyebben megőrizheti. Egy genfi theol. tanárral való viszálya miatt innen is menekülnie kellett Toulouse-ba, a hol mint a philosophia rendes tanára Aristotelesról tartott felolvasásokat. Toulouseból Parisba, majd Oxfordba, Londonba, Mainzba, Marburgba Wittenbergbe találjuk őt. Megfordult Prágában, Frankfurtban. Végre a hazája iránti szeretet visszavitte őt Itáliába, a hol utolérte ót az inquisitió által már számára rég elkészített máglya halál. Utolsó szavai ezek voltak : „Uram te erős vagy, te meggyőzöd e világot." IRODALOM. Bod Péter élete és művei. Irta Sámuel Aladár, ev. ref. lelkész. A Magyar prot. irod. társaság kiadványa. Budapest 1899. 224 lap. Ára tagoknak 2 kor., különben 3 korona. Érdemes munkára vállalkozott szerző, midőn nemcsak a magyar protestáns, de általán a magyar irodalom e kiváló, magyarul és latinul dolgozott munkásának, mint a milyen volt Bod Péter, életét s működését bővebben, mint azt akár főleg a „nagy szeretettel s nemes kegyelettel" iró gróf Mikó Imrétől vettük, ismeretessé tette. Bod