Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Kurpecz István. Az egyházi adózásról

értékekről (?) szól, — mondom ha e jövedelem) nem elégséges*) az egyházközségi szükségletek fedezésére, akkor az egyenes állami adó bizonyos százalékával megróvható minden helyben lakó egyháztag egészben, tudniillik a százalék egészében, mig — ha jól értjük a dolgot — a másutt lakó a százalók felerószében (s itt maximum 100 frt) vagy negyedrészében (maximum 50 frt) a szerint, a mint az a község, hol ez adó követeltetik anya-leány, vagy fiókközség-szórvány. E szerint tehát ama honti úri ember is, a liol lakik, fizessen személyes járandóságot (25 forintig, de x kulcs alapján,) egyebütt pedig, hol birtokai vannak, fentebbi (állami adó megfelelő $-a alapján jól megcsinálható) kulcs szerint adózzon. De itt ismét megjegyzem — s ez észrevétel vonatkozik ama x kulcs kifejezésre is, — hogy földesuraink igen sok helyen a hiványokban külön pontok alatt szoktak szerepelni, mely pontokban az ö önként vállalt kötelezettsógök sokszor személyhez kötötten foglaltatik. Vájjon helyes-e ez ? Ha a kötelezettség megfelel a többi adózói adója arányának, esetleg azt meghaladja, vagy az E. A. kívánalmainak megfelel, terjedvén igazságosan személyes járandóság czimén 25 forintig, akkor jó, helyes, — de ha ama színvonalon alul van ? akkor csak nem lehet helyes? Jól tudom ón, hogy úgy az E. A,, mint a szabályrendeletekben a vitás kérdések eldöntő fórumaivá a közgyűlések (illető fokozatokon,) vagy a törvényszékek deklarálvák ós statuálvák, de e testületek sem Ítélhetnek helyesen kellő zsinórmérték nélkül s akkor, mikor az Egyházalkotmány §-ai, s a hivány pontjai ellenkeznek egymással. Itt a disharmonia ! Ide kell az összhang ! Itt hiányzik a magyarázat ; itt derüljön fény 1 Nincs megoldva a személyes járandóság (252, §.) s az állami adó százaléka (256. §.) alapjan számított adónem közötti viszony, sem személyi, sem tárgyi tekintetben. Nincs megoldva s tisztázva azon kérdésem, hogy ha valaki valamely anyaközség filiájában vagy szórványában lakik, mivel tartozik az anyaközségnek, mivel a filiának vagy fiókközségnek, erre nézve a 257. §. nem világos s nem kimerítő. — A 259. §. ugyan mutat némi utat a kibontakozásra, mely kibontakozás azonban szerény ') Ezt az elégséget is nehéz dulog megállapítani ; mindeuléle prudeatia kell hozzá. nézetem szerint mindaddig nem lesz lehetséges, mig — s ez jelen czikkünk veleje — a hivány ok gyökeres revisiónak alá nem vettettek. Azért tehát hiványrevideálás s alakítás a kor szellemében, minden jó tekintetben, jöjjön el a te országod 1 S ha eljön, akkor a sok apró-cseprő ó-világi kötelező díjazásnak is elmarad legalább azon része, a mi manapság legföljebb baptista prédikátoroknak való. Ez egy. A másik ezzel összefüggő szükséges dolog az volna, hogy az egyházi adórendezés kérdésénél alapul az állami adó vétessék (tehát a hiványalakitásnál is, midőn családonkint legföljebb még a lelkek száma jöhetne külön sorba még) az E. A. értelmében, — akkor nem lesz annyi panasz, annyi tarkaság, olyan aránytalanság, s az ódium is a pap s tanitótól, kik úgyszólván maguk a saláriumok behajtásának főintózői faluhelyen, el elhárul, s lassan-lassan beköszöntne másutt is az olyanféle jobb állapot, mely megvan például Pozsonyban, hol az állami adóval egyszerre szedk az egyházi adót (többnyire 7$ cultusadö czimen.) A szeretet nyilvánulásáról tanúskodó ajándékok azért természetesen megmaradnának, de nem mint kötelezők. Még stólákról, anyakönyvi ügyekről, a papi birtokgazdálkodás terhe s az egyre hangoztatott lelkigondozás kötelessége egymáshoz való viszonyáról, s ebből folyólag 1200 forint készpénzfizetés szükségességéről is volna mondani valónk, de legyen elég ennyi. Igen lekötelezne valaki, ha szives volna reflektálni a jelen czikk főtárgyát, képező egyházi adózás ügyében felhozott dolgokra. Több szem többet lát. S végezetül azt gondoljuk, hogy jó volna, ha az egyházi adózás rendezésével is foglalkoznék behatóan egy — akár új, akár a pénzügyi — bizottság, mely a kongruaügyet is kezébe venné, a mint a r. katholikusoknak is van honunkban országos kongruabizottságuk, hol nemcsak a püspökök, papok, de Apponyi, Horánszky s más világiak is hallatják s latba vetik szavukat, pedig náluk nincs sem társelnöksóg, sem „autonomia." Nálunk meg épen ez van, s volt ós legyen. Adja Isten 1 KBUPEOZ ISTVÁN.