Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - VII. Rendeletek, körlevelek, tudnivalók - Népszámlálás - Urbéri erdő - Törvénytelen gyermek elismerése

keszíője Marczali Henrik, a mi egymagában is garantia volna arra nézve, hogy az egész nagy mű kitűnő, s a modern történetírásnak számottevő alkotása. Az egyes fűzeteket számos szép illusz­tráczió disziti. Egy kötet ára 16 kor. Kapható havi részletfizetésre is. Egy tüzet ára 30 kr., 60 fillér. Megrendelhetni Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaságnál. Budapest, V11L, Üllői-út 10. sz. és minden hazai könyvkeres­kedésben. RENDELETEK. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1900. évi 2658. ein. szémú rendelete az elemi népiskolai tanítók­nak népszámlálási biztosokul leendő alkalmaztatása tárgyában. I. Valamennyi kir tfcníeiügj eleségnek. A m. kir. központi statisztikai hivatalról és a statisztikai adatszolgáltatásról szóló 1897. évi XXXV. t. cz. 8. §-a értelmében kis- és nagyköz­ségekben, nyilvános vagy nyilvánossági joggal fel­ruházott iskolákban tényleg alkalmazásban levő elemi iskolai tanitók, tekintet nélkül az iskolafenn­tartóra vagyis az iskola jellegére, — egy szám­láló kerületben a számláló biztosi teendők ellátá­sát, ha a járási főszolgabíró által számláló biz­tossá kineveztetnek, — a törvényben biztosított díjazás mellett elvállalni kötelesek. Megjegyzem, hogy a kis- és nagyközségek­ben mindazon elemi iskolákban, illetőleg osztá­lyokban, melyeknek tanitói, mint számláló bizto­sok, a népszámlálással lesznek elfoglalva, a tani­tás a népszámlálás ideje alatt — vagyis az 1901. évi január 1-eje és 10-ike közti idő alatt hat napig szünetelhet. Mindamellett utasítsa a Tanfelügyelőség az állami elemi iskolák gondnokságait és a községi elemi iskolák iskolaszékeit, hogy a népszámláló biztosokat kinevezendő tanítókat a népszámlálási munkálatok olyan módon való beosztására szólít­sák fel, hogy a munkálat az 1901. évi január hó 1—6-ig bezárólg készen legyen, hogy ekkép a tanítási időben való veszteség lehetőleg kevesbbit­tessék. II. Valamennyi főtiszt, egyházi főhatóságnak. Az elemi népiskolai tanítóknak népszámlálási biztosokul leendő alkalmaztatása tárgyában a kir. tanfelügyelőkhöz f. é. 3658. ein. sz. a. kiadott rendeletein egy példányát van szerencsém a Fő­hatóságnak tisztelettel oly felkérés mellett meg­küldeni, hogy a Főhatóság alatt álló és népszám­láló biztosokul alkalmazandó elemi népiskolai tani­tók osztályaiban a népszámlálási munka tartamára esetleg adandó hat napi szünetre nézve saját ha­táskörében intézkedni méltóztassék. Budapesten. 1900. évi .nov. hó l-én. M á s o 1 at. „A ni. kir. földmivelésügyi miniszter úr m. évi- iún. hó 9-én 30,738. sz. a. kelt átiratával közölte volt, hogy a volt úrbéresek részére az úr­béri rendezésből kifolyólag erdóilletőségük fejében kihasított s az 1871. 53. t. cz. 2. és 3. §-ainak határozmányaihoz képest teljes tulajdoni és sza­bad rendelkezési joggal, de ugyanazon törvény 25. § a szerint az erdőkre nézve az erdészeti rendszabályok betartásának kötelezettségével bírt területeket elidegeníteni igyekeznek. Mivel pedig a volt úrbéri közös erdőben az egyházközségek lelkészi, egyházi és felekezeti ta­nitók járandóságai bennfoglaltatnak, kéri, hogy az említett személyek vagyon átruházási jogügyletei­nek jóváhagyására hivatott hatóságok részemről megkerestessenek az iránt, hogy a volt úrbéresek közös erdeinek elidegenítésénél annak jóváhagyá­sát csakis a m. kir. földmivelésügyi miniszter úr hozzájárulásának kieszközlése után adják meg. Az 1871. évi 53. t. cz. 31. § hoz képest a községbeli lelkészek részére valláskülönbség nél­kül, valamint a községbeli felekezeti tanitók szá­mára törvényszerűleg; az egyházközségek feleke­zeti iskolák egyéb egyházi az az felekezeti czé­lokra pedig egyezségileg biztosítandó erdóilletmé­nyek elidegenítése csakis az illetékes egyházi főhatóság hozzájárulásával történhetik. Figyelembe véve az erdőgazdasági tekintete­ket, részemről is hozzájárulok a m. kir. földmi­velésügyi miniszter úr óhajához, hogy ez által a volt úrbéri erdőilletményeknek az erdőtörvény ki­játszására irányuló szándékkal czélzott elidegení­tés esetei a lehetőségig korlátoztassanak, van szerencsém ennélfogva az egyházi főhatóságot tisz­teletteljesen felkérni, hogy a volt úrbéresek közös erdeinek elidegenítésénél ennek jóváhagyását csakis a m. kir. földmivelésügyi miniszter úr hozzájáru­lásának kieszközlése ntán méltóztassanak megadni. TUDNIVALÓK. Elvi jelentőségű miniszteri határozat. A törvénytelen gyermeknek, természetes atyja ál­tal történt elismerése az anyakönyvbe akkor is feljegyzendó, ha a természetes atyja más nővel, mint a gyermek anyjával házassági kötelékben áll, mert az elismerés jogviszonyt létesít, s mert az

Next

/
Oldalképek
Tartalom