Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Maurette G. Búcsúszó a pápához

igaz voltában a mi Uiurk a Jézus Krisztus szon biztosításának : „Kérjetek és megadatik nektek; keressétek és megtaláljátok ; ZÖJgesseiek és megnyittatik néktek." Íme, mi kérve kérjük a te gyámolító szent Lelked ajándékát, mely megvilágosítsa értelmünket, hogy lelkészi hivatásunkhoz képest ne csak keressük, de meg is találjuk az utakat és niódokal ; miWp éljünk és járjunk valóban lélek szerint, s hordozván egymás terhét, mik ép tölthessük he a Krisztus evangéliomát I Zörgetünk kegyelmed ajtaján a Jézus nevében oh Atyánk 1 hogy nyisd meg szemeink előtt a világosság országát, melyben tisztán láthassuk: merre és miként Kell haladnunk, hogy a mi Uiunktói, a Jézus Krisztustól és az 0 szent evangéliomáiól el ne térjünk, hanem kizárólag az Ó társaságában Vele és Általa munkáljuk testvéri szeretetben saját leikeink, valamint a gondjainkra bizott gyülekezetek s hivő lelkek üdvösségét ; ideig és örökké való boldogságát! Oh! idd nekünk azt a képességet Atyánk, hogy mi ma és teljes földi életünkben lehessünk azon so, mely nem izstlenül meg; lehessünk azon világosság, mely nem rejtethetik véka alá, hanem az asztalra téve világol mindeneknek, a kik a házban vannak ; lehessünk a hegyen, épült városhoz hasonlók, kikre mindenek szemei tekintvén, mindenekben jó példát, ékes és szép rendet; épséget, erőt, fejlődést, gyarapodást, viiulást, élő hitet, életet lássanak ; tőlünk önzetlenséget, munkakedvet, testvéri szeretetet, egyetértő akaratot, bölcs mérsékletet, testvéries folytonos közrehatást evangeliomi anyaszentegyházunk, önmagunk, híveink es utódaink közjóiéle iránt élénk érdeklődést, áldozatkészséget tanuljanak ! Hajlékaink legyenek mindenha a tiszta erkölcs, józanság, békesség, munkálkodás, szorgalmatosság, szeretetteljes együttélés, megelégedés, lelki örvendezés, szelídség, nyájasság, mindenek fölött pedig Neked tetsző hálaadás, naponkénti imádkozás hajlékai, hogy tudományunk, erőnk, tanácsunk, bölcseségünk, alázatosságunk ; vigasztalásunk forrása; a kételkedés nélkül való lankadatlan hit, Atyai védelmed, kegyelmed, — gondviselésed iránt sziveinkből soha ki ne apadjon, — hogy semmi dologban senkit meg ne botránkoztassunk (II. Kor. VI., 3—10) hogy ne szidalmaztassék a mi szolgálatunk, hanem mindenben úgy viseljük magunkat, mint a Te szolgáid, kik meg nem feledkezünk anyaszentegyházad csodálatra méltó történetéről magyar hazánkban is, hol vértanúságot szenvedett hitvalló elődeink nyomdokiba állattál bennünket, hogy a Jézus evangéliomát hirdessük sok tűrésben, a nyomorúságokban, a szükségekben, a szororgatásokban, a vereségekben, fáradságokban, vigyázásokban, tisztaságban, tudományban, szelídségben,'"jósági

an, szent[Léleí: ben, tettetés nélkül való szeleteiben, igazságnak beszédében, dicsőség és gyalázat által, szidalom és dicséret állal, — úgy mint hitetők, noha igazak, mint ismeretlenek, noha ismeretesek, mint megholtak, noha ime élünk; úgy mint kik ostoroztatunk, de nem ölelünk meg, mint bánkódók noha mindenkor örvendezők, mint szegények, noha sokakat gazdagítunk ; mintha sen mink nem volna, noha mindennel birunk ! Oh tégy alkalmatosakká atyánk a Jézusban papi hivatásunk ilyetén Letöltésére, hogy imádságainkat mindennapon trónod zsámolyához öntsük anyaszentegyházad felviiulásáért s a Jézus evangéiiomának elterjedéseért a földkerekség minden népei között! Imádságainkat különösen magyar hazánk békességéért, gyarapodásaért, nemcsak az anyagiakat tekintve, de a hitet, a tudományt s a valláserkölcsi életet is, a jólétben ; a Te felkented, jóságos királyunk hosszú, boldog életeért a mi örömünkre s nemzetünk vigasságára ; alkotmányos kormányunk s törvényhozó testületünk üdvös és bölcs tevékenységeért népeid, — a Haza s annak szent egyházai javára s a Te dicsőségedre, hogy ekként a reánk bizott tálentomokkal hiven sáfárkodván földi hazánkban, — halálunk óráján kezeidből elvehessük az örökélet koronáját a mi Urunk a Jézus Krisztus által. Ámen. Atyának, Fiúnak, Szent Lélek Istennek nevében fohászink az égbe röppennek, midőn kérelminket hivő szívből ontjuk, — s imádságunk szárnyát szélesre kibontjuk ; feltárul előttünk a menybolt kapuja, zajtalanul nyitja Oherubinok újja, Szeráfi angyalok ezer milliója — az Úr előtt térdel — váltig imádója 1 S fölhangzik ajkukon az örök dicséret: „Az egész mindenség zengi dicsőséged óh Urunk — Teremtőnk, — légy imádva áldott, hogy teremtél minket s az egész világot! Csillag miriádok — napok — Te munkáid. Felhők, tüzek, vizek mind csak téged állit. S lenn a föld porában, a kit megváltottál, imával szivében irn az ember ott áll I

e* * * Itt vagyunk, óh hála! hogy együtt lehetünk, S Hozzád emelhetjük kezünk, tekintetünk, Atyánk a Jézusban, kiben úgy szerettél Hogy benne s általa „mi atyánkká" lettél 1 „Atyánk a menyekben!" nevednél édesebb Név nincsen a földön, sem üdvösségesebb, S a mig „Atya" néven szólíthat meg ajkunk, Nem lehet hatalom, mely győzhetne rajtunk l íme, áhítattal Elibéd borulunk, Trónod zsámolyánál térdeinkre hullunk, Sziveink húrjain hymnusokat zengünk; Áldó segélyedért esengve esengünk.