Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Lőcse

Tiázi tanácsos igen korszerű és tanúlságos előadást tartott „reformátió és revolutió* ezimmel. Az elő­adó méltó indignátióval visszautasított a Lutherre és a protestantismusra a pápa és a pápások ré­széről szórt forradalmi vádakat, és kimutatta, hogy & protestantismus, mint a jog, igazság és szabad­ság vallása éppen tagadása a forradalomnak. Gyönyörűen és meggyőzően fejtegeti e kérdést Harnack berlini tanár is „A keresztyénség lé­nyege" cz. művének történeti részében. — Majd Nippold tanár, Hase nagyhírű jénai egyháztör­téneti tanszékének méltó örököse „a szétszakado­zott protestantismus egységéről" értekezett. — Az évi jelentés az „Evang. Bund" örvendetes ter­jedését konstatálta Bajorországban, a német pápás katholieismus e klasszikus földjén. De a szövetség szászországi főegyletérői is örvendetes dolgo­kat jelenthetünk Annabergben szept. 23—24. nap­jan tartott gjűlésekor Bön eke, volt romai né­met lelkész prédikált. Stein egeri lelkész és Braunlich lelkész érdekes képeket nyújtottak az osztrák protestantismus jelen viszonyairól, May­er zwickaui superintendens pedig a német ev. tartoniányegyházak szorosabb kapcsolatáról tartott érdekes felolvasást. Ë kérdéssel különösen Bey­schlag szeret legújabban foglalkozni a „Deutsch­Ev. Blätter" hasábjain. — Majd N i p p o I d jenai ta­nár, az „Ev Bund"-nak ez a legagilisabb tagja ,.a protestantismusről és a szász nemességről" tar­tott nagyérdekű felolvasást. Kérdést 8 korszakra osztotta, és pedig: 1. A reformátorok segédei; 2. A 30 éves háború evulánsai, 3. A hithősök erős Ágost korában ; 4. Zinzendorf pgyengetói és társai ; 5. A fölvilágusodás előhírnökei s az újabb paedagógika képviselői ; 6. A restaurátió kori pro­paganda áldozatai; 7. A politikai konvertiták 187Ö. előtt s 8. A konvertiták a kultúrharcza óta. Ez előadás behatása alatt az „Evang. Bund" szász elnöksége „az ev. szász nemességhez" következő nyilatkozatot intézett: „Szászország nemessége a reformátió napjaiban erős kézzel megragadta és megvédelmezte a reformátiót. Azóta is évszázado­kon át a megváltó iránt való hűséggel őrködött az ev. egyház felett. A valódi ev. vallásosságnak s a keresztyén szeretetmunkásságnak sok fénylő példájával gazdagította egyházunk törteneteit. A protestantismus hitvallásához való tántorithatlan hűsége miatt a szász evangélikusoknál máig is tisztelt és befolyásos állása van." A továbbiakban mélyen fájialja Nippold, hogy a romanismus eről­ködése a német nemesség körében újabban nem volt hiábavaló. Majd igy folytatja: Az apák nagy örökségéhez való hőségben van a jövő üdve. A romanismus döntő küzdelemre készül a protestan­tismus ellen. A szász nemesség bátran és magasan villogtassa a szász nép üdvére a protestanismus zászlaját! — Az évi jelentéstől megemlítjük, hogy az „Ev. Bund" szász főegylete 10,000 márkát fordí­tott az osztrák ev. mozgalom, fölsegélyezésére ! Örömmel értesülünk német prot. testvéreink ily lélekemelő mozgolódásairól ! A vallásfelekezeti statisztika is ta­nit, mert számai beszélnek. Hűséggel konstatálják a tényleges állapotokat az egyes vallásfelekezetek köréből. íme egy példa: Angliában az egyházi élet elernyedését egy skót forrásból származó kö­vetkező adatok bizonyítják : Az angol és walesi anglikánus államegyháznak, a melyhez az angol aristokratrá s a felsőbb társadalmi körök java része tartozik, van jelenleg 1.920,1 40 kommúnió­képes tagja. Templomaiban van 6.948,928 ülő helye s gyermekistentiszteletén 2.410,209 tanulója. Ezzel szemben az angol államegyház körén kivül álló ű. n. nonkonformistáknak (methodisták, bap­tisták, presbyteriánusok stb.) van 1.911,924 kom­múnióképes,tagja, 7.993,705 ülőhelye es 3.350,224 tanulója a gyermekistentiszteleteken. Egész Nagy­britániában, Amerikában és a missiói területeken van az anglikán államegyháznak 3.286,573 felnőtt tagja, mig a nonkonformistáknak 21.523,849. Utóbbiak tehát meghaladták az államegyházakat. Valóban facta loquntur I Tolstoi grófot, az oroszok mély érzésű és remek tollú prófétáját, mint már régebben je­lentettük, a gör. orthodox egyház legfelsőbb ha­tósaga az exkommunikátióval bűntette. Az Ítéletet Joannikius kiewí metropolita s a szent zsinat el­nöke 1900. márczius 31-én kelt. 5319. sz. pásztori levelében a „Gazette de Lausanne" szerint a kö vetkezőkben közölte az orosz érsekekkel : „Szá­mos műveivel, a melyekben Tolstoi a maga vallási elveit fejtegeti, az egyház konok ellensé­gének mutatta b,g magát. Nem vallja az egységes istennek létét a 3 személyben s tagadja a három­ság 2-ik személyének, az isten fiának isteni jelle­gét, a kit egyszerű halandónak tart. Krisztus testté­lételének szent mysteriuniát ócsárolja, s megha­misítja az evangéliom szent szövegét. Megtagadja a szent egyházat, s egyszerűen emberi intézmény­nek tartja Megtagadja a szellemi-papi hierarchiát, s ócsárolja a szent mysteriumokat s az istentisz­teleti szertartásokat. Egyszóval azokhoz tartozik, a kiket a szent orthodox egyház ünnepélyesen kivet, s az orthodoxia hitében nyilvánosan exkotn­munikál. Az engesztelő misék tartása Tolstoi bűn­bánat nélküli halála esetén sértené a valódi hivők vallásos érzületét, a mit minden áron még kell akadályoznunk. Következésképpen a szent zsinat helyesnek tartja, hogy Tolstoi halála esetén isten­tisztelet vagy engesztelő mise konok viselkedése miatt nem tartható, a miről eminentiádat értesí­teni fel vagyok hatalmazva." — Ezt a rettenetes Ítéletet olvasva, csakugyan igazat kell adnunk Harnack berlini tanár ama kijelentésének, hogy ennek az egyháznak Krisztus evangéliomához semmi köze I

Next

/
Oldalképek
Tartalom