Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Sós Lehota

M 4hazafias tekintetekből egyaránt sürgős és fontos, hosszú időn keresztül jámbor óhajtás marad, ha csak az említett vallásalap terheinek könnyítésére hivatott évi segély fel nem emeltetik. Erre való tekintettel hozatott javaslatba az eddigi 24,000 korona segélynek legalább 30,000 koronára való felemelése. Az ág. hitv. ev. egyház 100,000 koronából álló eddigi évi javadalmát, valamint az evang. ref. egyház 146,000 koronából álló évi javadalmát az 1901. és az 1902. évi államköltségvetésben egymást követőleg 26,000, illetve 37,500 koronával kívánja a miniszter emelni, úgy, hogy az 190à. évi költségvetésben az ágostai egyház részére 52,000, az ev. ref. egyház részére pedig 75,000 korona többlet fog jelentkezni. A poltári ágost. hitv. evang. anyaegyházhoz tartozó sóslehotai kisded leányegyház f. hó 7 én 10 éves templomának évfordulóján, annak felszentelési emlék ünnepén avatta fel 800 korona költséggel beszerzett új harangját. Az istenitisztelet a nagy számú közönség részvéte mellett, melynek egyik fele a templomba sem fórt, az egyház segédlelkésze Alexy Gyula kezdte meg, a szokásos módon, s végezte a liturgiát. Utána az oltár előtt a 95-ik zsoltár 7 ik verse alapján tartotta meg szép felavató beszédjét nt. H r k János nógrádmegyei alesperes s ennek végeztével, egy ének eléneklése után, Alexy János helybeli lelkész szónokolt, beszélvén ugyancsak a 95. zsoltár alapján a kettős ünnep jelentőségéről. Az egyház eme új harangját Hónig Frigyes aradi harangöntőnél öntette ; ki is annak elkészítését több hazai harangöntők közül a legjutányosabb áron vállalta el. A harang hangja, alakja, felszerelése mindnyájunk megelégedését és tetszését nyerte meg s mivel a mester, reánk nézve, kedvező fizetési fel tételeiben minden hazai harangöntő czéget felülmúlt: Hónig Frigyes aradi harangöntőnek a sóslehotai leányegyház, e helyen nyilvánosan, hálás köszönetet mond. Alexy János ev. lelkész. A budapesti ref. egyház presbyteriuma 3 tagját azzal bizta meg, hogy az egyházi adókezelésnek a főváros közegeire való esetleges átruházása tárgyában a fővárosi tanács és a többi hitfelekezetek megbizottaival tárgyalásba bocsátkozzanak. Az 1901. érre szóló költségvetés minket érdeklő része a következő számadatokat tünteti föl : a csabai gimnázium kap 20,000 k. segélyt, (4000-rel több lett az ideinél,) a budapesti 32,000 (t. 2000,) az iglói 26,000 (t. 2000,) a soproni 26,000 (t. 2000,) a szarvasi 31,000 (t. 2000,) a késmárki 4000, a f. lövői 2000 koronát. Új építkezési segélyt kap a rozsnyói 90,000, a szarvasi 200,000 koronát. Az egyházak segélyezése czimen 1901-ben 26,000, 1902-ben 52.000 többlet lesz az ág. hitv. ev. egyház javára fölvéve. Tekintettel azon tényre, hogy egyházunkban a segédlelkész hiány régebb idő óta tapasztalható s az elöregedett, állandóan gyengélkedő s nagy gyülekezető lelkészek s a szórványok segédlelkészek s rendes gondozók nélkül szűkölködnek; tekintette) arra, hogy sem az elöregedett ós állandóan gyengélkedő lelkészes nyugdíjba nem küldhetők, mert ilyen még nincs; s hogy a nagyobb gyülekezetű lelkészek segédlelkészek híjával képtelenek papi hivatásuknak megfelelni s a szekták pedig évről évre szakadatlanul tért hódítanak éppen legnépesebb egyházainkban, a szórványok pedig félelmetes mérvben pusztulnak a róm. kath. plébánosok túlkapásai miatt; tekintettel arra, hogy segédlelkészhiány miatt a meglevő segédek akár túlkövetelök, akár tuU hajtott kiadásra utalják a lelkészt, holott a lelkész ezt vagy állása csekély jövedelme, vagy gyógykezelésére fordított költségek, vagy családja fentartása és nevelése miatt kielégíteni nem képes; tekintettel arra, hogy theológiai akadémiánk s papnevelő intézeteink elegendő segéderőt beszolgáltatni nem képesek, holott állandó ós gyors segélyre van immár és leszen szükség: mindez okot erején, bizza meg az esp. közgyűlés a kerületre, illetőleg egyetemre menő küldötteit miszerint azok ott egyelőre ideiglenes, később állandóan fenntartott kisegítő módozatok életbeléptetését sürgessék, hogy a segédlelkész pótlás vagy helyettesítés eszközölhető legyen akár úgy, mint aL az erdélyi szászoknál dívik, a hol a tanitók alkalmaztatnak segédül a pap mellett; akár úgy mint, az az anglikán egyházban és Dániában fenntartott gyakorlat, hol az istentiszteletnél a művelt világiak is segédkeznek a lelkészt illető teendőkben; népiskolai jelesen végzett egyesek alkalmazásával, mint az a külmissziói s hazánkban a tanitói intézetekben szokásos; akár utazó prédikátori minőségben, mint az Hollandiában napirenden levő úzus de mindenesetre annak kiemelésével és hangsúlyozásával, hogy ezen segédlelkészt pótló személyek csakis segédlelkész tényleges hiányában s püspöki engedélylyel igénybe vehetők legyenek s hogy papi állás, üresedés esetén, kizárólag rendes segédlelkészszel tölthető be ; továbbá tekintettel arra, hogy a segédlelkósztartás és a felszentelő költségei a szerencsétlen helyzetbe jutott papi családokra mindenütt elviselhetetlen terheket rónak, a segédlelkészt pedig alkalmatlan helyzetbe juttatják, ezen nehéz körülmények elhárítása czéljából tétessék lépés az egyetemen az iránt is, hogy a segédlelkészek 500 frt erejéig az állampénztár terhére nyerjék évi.javadalmazásukat, a felszentelő költségei pedig a Baldácsiánumból fedeztessenek. A felszenteltek száma szerint kapja ki innét a püspök a felszentelésért járó költséget. Margócsy Kálmán.